Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)

Marton Melinda: A tatai lovas élet a dualizmus korában

A TATAI LOVAS ÉLET A DUALIZMUS KORÁBAN

csemegeüzlet, valamint az iparosok által fenntartott üzletek működtek.5'’

A versenyekkel párhuzamosan a gróf évente lódíjazásokat rendezett, hogy „a vidék mezei gazdáit ösztönözze »jobb anyag előállítására« és hogy az észlelt hibákról és a lógondozásnál általánosan tapasztalt helytelenségekről ily alkalmakkor felvilágosittatván okuljon.”50 Grébics-pusztán pedig rendszeresen lehetőséget biztosított a tatai ménesből kiválasztott ménekkel 3 és 6 forint között a pénzért való fedeztetésre.57 A tataiak lovaikat többnyire az évente megtartott katonai lóvásárokon értékesítették.58

A tatai tréningezés szempontjából meghatározó eseménynek bizonyult, hogy 1890-ben elkészült az állandó tréningtelep Alagon. Az alagi tréningtelep innentől kezdve folyamatosan éreztette hatását, és egyre népszerűbbé vált a lótenyésztők körében. Ez a változás Esterházy Miklós József életében még nem befolyásolta számottevően a tatai lovas életet.

Az 1895-ös és az 1896-os tatai lóversenyeket még megtartották, de már a betegágyhoz kötött gróf jelenléte nélkül. Esterházy Miklós József 1897-ben bekövetkezett halála után a tatai uradalom új ura, Esterházy Ferenc gróf felvette a kapcsolatot a Magyar Lovaregylettel, hogy ősszel kétnapos lóversenyt rendezhessen Tatán.’9 Az őszi lóversenyek azonban mégis elmaradtak. A program elmaradásának oka az volt, hogy az uralkodó, Ferenc József szeptember 12. és szeptember 15. között Tatán tartotta meg az őszi hadgyakorlatokat, ezen II. Vilmos császárt is vendégül látta a tatai kastélyban.60

Esterházy Ferenc kezdeményezésére a Magyar Lovaregylet 1898-tól ismét megrendezte a tatai lóversenyeket, ezek megszokott nyár végi időpontját azonban a Lovaregylet június végére, július elejére helyezte át. A tatai versenyek így közvetlenül a budapesti, bécsi és alagi versenyek6' után következtek. „1898. július 3-ára íratott ki a tatai versenynap, holott éppen a tatai sportemberek tudják a legjobban, hogy ebben az időszakban a leg alkalmatlanabb a tatai illetve a tóvárosi versenypálya, rendszeres verseny rendezésére. A lótulajdonosok pedig

55 Az 1893 májusában megjelent ipartestületi értesítés alapján. (Tata-Tóvárosi Híradó 15. évf. 24. sz. 1894. június 16.)

56 Tata-Tóvárosi Híradó 8. évf. 42. sz. 1887. október 15.

57 Tata-Tóvárosi Híradó 8. évf. 6. sz. 1887. február 5.

58 Tata-Tóvárosi Híradó 11. évf. 35. sz. 1890. augusztus 30.; 12. évf. 15. sz. 1891. április 11.

59 Tata-Tóvárosi Híradó 18. évf. 48. sz. 1897. augusztus 7.

0 Vasárnapi Újság 44. évf. 37. sz. (1897) 602.

1 Alagon 1890-ben állandó tréningtelepet létesítettek. (FEHÉR-TÖRÖK 1977, 62.)

Tata-Tóvárosi Híradó 19. évf. 25. sz. 1898. június 18.

6,1 Tata-Tóvárosi Híradó 19. évf. 25. sz. 1898. június 18.

64 Tata-Tóvárosi Híradó 19. évf. 5. sz. 1898. január 29.

A tóvároson működő Országos Lovász Segélyegylet

apró-cseprő díjakért, a legjobb lovaikat nem igen teszik ki a pályatalaj kellemetlenségeinek.”62 A lóversenyek időpontját a Magyar Lovaregylet azonban a fenti érvek ellenére sem változtatta meg. A helyszínek sorrendjéből látszott, hogy a Lovaregylet Alagot fontosabbnak tartotta Tatánál. Az alagi tréningtelep nemcsak a versenyidőpontokban előzte meg Tatát, hanem fokozatosan átvette a szerepét a lovak felkészítésében is. Ennek ellenére a század végén Esterházy Ferenc a legismertebb trénerek istállóit felújítatta, így Tatán ebben az időszakban is még évente átlagosan 285 lovat idomítottak.63

Az 1898-as év kiemelkedő eseménye volt, hogy megalakult Tatán az Országos Lovász segélyegylet.6 ' „Az országos lovász egylet egyik hivatalos helysége volt Tata. S az a sok versenyistálló mind azt bizonyította, hogy Tata maga is olyan lovas város, amely a maga nemében páratlanul állt az országban.”55 56 A következő évben ismét júliusban rendezték meg a lóversenyt. Az 1899-es lóverseny nevezetessége volt, hogy Tatán próbálták ki először az új startgépet66 20 ló indításával.67 A lóverseny mellett az 1899- es év fontos eseménye volt a berlin-tatai messzehajtó verseny október 16. és október 21. között.

„A múlt nyáron Esterházy Ferenc a nemzeti casinóban propagandát csinált egy budapesti tatai távhajtás tervének. A bécsi Adeliges Casinoban csekélynek találták a távolságot és azt hangoztatták, hogy vagy nagyszabású tenyészpróbát kell rendezni vagy egyáltalán semmit.”58 Az október 16-21-ig, hétfőtől szombatig tartó verseny díja 15000 korona volt. A verseny előtt a tempelhofi mezőn 1500 ember gyűlt össze. A startnál megjelent gróf Weddel, a német császár főudvarmestere, Thurn-Taxis mecklenburgi herceg és gróf Wartensleben tábornok. A versenyen 19 hajtó vett részt. Az első hajtó 7 óra 3 perckor indult. Majd a starterek hárompercenként indítottak egy további hajtót. Az utolsó hajtó 7 óra 57 perckor hagyta el a startvonalat. A versenyzők huszonnégy óránként táviratot adtak fel Tatára. A hajtők célja a tatai várban volt. Szombat este 10 óra 18 perckor Senfft báró, majd egy perccel később Wiener Welten Rudolf érkezett meg a tatai várba.64 *

1901-ben avatta fel zászlóját. A zászló egyik oldala kék, amelyen az egylet jelvénye látható, a másik oldala arany, amelyre Szent György alakjátfestették. A zászlót a ferencesek tóvárosi templomában helyezték el. (Tata-Tóvárosi Híradó 22. évf. 25. sz. 1901. június 22.) 60 Tata-Tóvárosi Híradó 24. évf. 25. sz. 1903. június 20.

Tata-Tóvárosi Híradó 10. évf. 27. sz. 1899. július 15.

67 Magyarországon — az USA után négy évvel — 1899. július 9-én Tatán használták először az ausztrál licenc alapján készített startgépet. Ennek modernizált változatával 1972-ig indították a versenyeket. (Hesp József kézirata alapján. MZSVK Hgy.)

Tata-Tóvárosi Híradó 20. évf. 42. sz. 1899. október 21. 69 Tata-Tóvárosi Híradó 20. évf. 42. sz. 1899. október 21.

I77