Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)
Marton Melinda: A tatai lovas élet a dualizmus korában
Marton Melinda Esterházy Ferenc a Magyar Lovaregylet támogatásával 1901 és 1903 között kétnapos lóversenyeket rendezett Tatán. A két nap során 12 versenyszámot tartottak. „A tatai meeting két napos lett. A nevezések mind a két napra elég jól ütöttek ki dacára, hogy Alag érezteti erősen hatását: az alagi istállók nagyrészt távol tartották magukat az idei tatai versenyek nevezéseitől, de éppen minthogy a kötelezett lovak nagyobbrészt tataiak, valószínű, hogy mégis nagy mezőnyökre lehet kilátás.”70 A lóversenyeken 1898 és 1904 között a korábbi időszakhoz hasonlóan 2-3000 fő volt jelen. Ajegyek áráról tudjuk, hogy az első osztályú jegy 6 korona, a másodosztályú 2 korona,71 * 73 míg a harmadosztályú 40 fillér volt. A versenyszámokban elnyerhető díjak összege 2000 és 5000 korona között mozgott. 1904-től a lóversenyek ismét egynaposak voltak. 1905-ben a lóverseny József főherceg halála miatt elmaradt és nincs rá adat, hogy egy későbbi időpontban bepótolták volna.72 73 1906- ban ismét tartottak lóversenyt, amelyre annyira sokan érkeztek Bécsből és Budapestről, hogy két különvonat szállította a vendégeket Tatára. A verseny legnagyobb eseménye az Esterházy-handicap volt, amelyet Tatagyöngye nyert meg.'! 1907-ben a lovak 7 versenyszámban mérhették össze az erejüket. A versenyekre sokan érkeztek a két fővárosból is, csak a tatai várúr hiányzott, mivel a verseny előtti napon megbetegedett.74 A következő évben már érezhető volt a hatása annak, hogy Magyarországon Alag, Ausztriában pedig Oberweiden vette át Tata szerepét. Elmúltak azok az idők, amikor még ünnepnek számítottak a tatai versenyek.75 Az 1908-as rendezvényen a lovak ismét 7 versenyszámban futottak, azonban a versenyek látogatottsága annyira visszaesett, hogy a nézőtéren „üres lyukak” tátongtak.6 Esterházy Ferenc 1909-ben bekövetkezett halála után a tatai uradalmat kiskorú fia, Esterházy Ferenc Miklós (1896-1939) örökölte. A kiskorú gyermek helyett 1920-ig nagybátyja és egyúttal gyámja, Esterházy Móric (1881-1960) vezette a hitbizományt. Esterházy Ferenc halála után megszűnt az együttműködés a Magyar Lovaregylet és a tatai Esterházy-uradalom között. Időközben a tatai versenyalap kimerült, Marton Melinda E-mail: info@lotenyesztestortenet.hu 70 Tata-Tóvárosi Híradó 22. évf. 25. sz. 1901. június 22. 71 A katonatisztek továbbra is II. osztályú helyjegy árán vásárolhatták meg azl. osztályú helyjegyet. 7‘ Allgemeine Sport-Zeitung 26. évf. 1905. június 18. 746. 73 Allgemeine Sport-Zeitung 27. évf. 1906. június 19. 763-764-74 Allgemeine Sport-Zeitung 28. évf. 1907. június 25. 780-781. és mivel az örökösök nem járultak hozzá anyagilag a versenyek fenntartásához, a Magyar Lovaregylet 1909-ben beszüntette a versenyeket. Esterházy Ferenc lovait Esterházy Móric 1909. augusztus 19-én 186800 koronáért elárvereztette: összesen 39 lovat árvereztek el, ebből 14 anyakanca, 13 versenyló és 12 használati ló volt. Az árverésen a legmagasabb áron az osztrák derbigyőztes, Stixenstein kelt el, 76000 koronáért.75 A tatai lovas élet hanyatlása tovább folytatódott. A tatai tréningtelep és a versenypálya 1910-től kezdve lassan elnéptelenedett, az első világháború után Tata szerepét teljesen átvette az alagi. A világháború után véget ért a magyar és az osztrák versenyzés közötti szoros együttműködés, a versenysorozatokat (meetingeket) már nem egyeztették. Tavasztól őszig a hétvégéken mindkét fővárosban rendeztek futtatást, sok volt az átfedés. Az osztrák tulajdonosok Oberweidenbe, a magyarok Alagra vitték a lovaikat, mivel állandóan két, illetve három helyen istállót fenntartani lehetetlen vállalkozás lett volna. A tatai versenyistállók nagy része 1919-ben és 1920-ban költözött át Alagra. A tatai idomítóközpont 1922-ben szűnt meg végleg.79 „Az örökösök a versenypályát felszántották. (...) Lehalkult a lovasvilág Tatán, ahol a legnagyobb eredményeket elért magyar lovas, Janek Géza született és nevelkedett. (...) S a temető sírkövein, kriptáin a feliratok viselik már csak a valamikor nagy lovas élet nyomait. E tenyészhelynek is már csak az emlékei vannak meg az egyes versenyistállónevekben és a (...) versenyek elnevezésében.”80 A dualizmus korában a tatai tréningtelep és a tatai lóversenyek a birodalmi sportélet szerves részei voltak. Tata fontos helyet foglalt el a vidéki lóversenyzés népszerűsítésében, és az alagi állandó tréningtelep megépüléséig a tatai tréningtelep hiánypótló szerepet töltött be Magyarország lótenyésztésében. A tatai lóversenyek (1863-1909) a korabeli társasági élet fontos eseményei voltak. Esterházy Miklós József és Esterházy Ferenc pártfogó munkája révén a tatai lovas élet hozzájárult a magyar lótenyésztés sikereihez, a lótenyésztés aranykorának megvalósításához. 75 Allgemeine Sport-Zeitung 29. évf. 1908. június 21. y6 751-752. h Allgemeine Sport-Zeitung 29. évf. 1908. június 23.776. A Magyar Lovaregylet rendes közgyűlésének 1909. évi jelentése 1910. május 18. (MMgM AIGy) 3 Allgemeine Sport-Zeitung 30. évf. 1909. augusztus 22.1088. 79 Hesp József kézirata alapján. MZSVK Hgy. 80 FEHÉR 1990,56. 178
