Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)

Marton Melinda: A tatai lovas élet a dualizmus korában

Marton Melinda Esterházy Ferenc a Magyar Lovaregylet támo­gatásával 1901 és 1903 között kétnapos lóversenye­ket rendezett Tatán. A két nap során 12 versenyszá­mot tartottak. „A tatai meeting két napos lett. A ne­vezések mind a két napra elég jól ütöttek ki dacára, hogy Alag érezteti erősen hatását: az alagi istállók nagyrészt távol tartották magukat az idei tatai ver­senyek nevezéseitől, de éppen minthogy a kötelezett lovak nagyobbrészt tataiak, valószínű, hogy mégis nagy mezőnyökre lehet kilátás.”70 A lóversenyeken 1898 és 1904 között a korábbi időszakhoz hasonlóan 2-3000 fő volt jelen. Ajegyek áráról tudjuk, hogy az első osztályú jegy 6 korona, a másodosztályú 2 koro­na,71 * 73 míg a harmadosztályú 40 fillér volt. A verseny­számokban elnyerhető díjak összege 2000 és 5000 korona között mozgott. 1904-től a lóversenyek ismét egynaposak voltak. 1905-ben a lóverseny József fő­herceg halála miatt elmaradt és nincs rá adat, hogy egy későbbi időpontban bepótolták volna.72 73 1906- ban ismét tartottak lóversenyt, amelyre annyira so­kan érkeztek Bécsből és Budapestről, hogy két kü­lönvonat szállította a vendégeket Tatára. A verseny legnagyobb eseménye az Esterházy-handicap volt, amelyet Tatagyöngye nyert meg.'! 1907-ben a lovak 7 versenyszámban mérhették össze az erejüket. A ver­senyekre sokan érkeztek a két fővárosból is, csak a tatai várúr hiányzott, mivel a verseny előtti napon megbetegedett.74 A következő évben már érezhető volt a hatása an­nak, hogy Magyarországon Alag, Ausztriában pedig Oberweiden vette át Tata szerepét. Elmúltak azok az idők, amikor még ünnepnek számítottak a tatai ver­senyek.75 Az 1908-as rendezvényen a lovak ismét 7 versenyszámban futottak, azonban a versenyek lá­togatottsága annyira visszaesett, hogy a nézőtéren „üres lyukak” tátongtak.6 Esterházy Ferenc 1909-ben bekövetkezett halála után a tatai uradalmat kiskorú fia, Esterházy Ferenc Miklós (1896-1939) örökölte. A kiskorú gyermek he­lyett 1920-ig nagybátyja és egyúttal gyámja, Ester­házy Móric (1881-1960) vezette a hitbizományt. Es­terházy Ferenc halála után megszűnt az együttműkö­dés a Magyar Lovaregylet és a tatai Esterházy-urada­­lom között. Időközben a tatai versenyalap kimerült, Marton Melinda E-mail: info@lotenyesztestortenet.hu 70 Tata-Tóvárosi Híradó 22. évf. 25. sz. 1901. június 22. 71 A katonatisztek továbbra is II. osztályú helyjegy árán vásárolhatták meg azl. osztályú helyjegyet. 7‘ Allgemeine Sport-Zeitung 26. évf. 1905. június 18. 746. 73 Allgemeine Sport-Zeitung 27. évf. 1906. június 19. 763-764-74 Allgemeine Sport-Zeitung 28. évf. 1907. június 25. 780-781. és mivel az örökösök nem járultak hozzá anyagilag a versenyek fenntartásához, a Magyar Lovaregylet 1909-ben beszüntette a versenyeket. Esterházy Fe­renc lovait Esterházy Móric 1909. augusztus 19-én 186800 koronáért elárvereztette: összesen 39 lovat árvereztek el, ebből 14 anyakanca, 13 versenyló és 12 használati ló volt. Az árverésen a legmagasabb áron az osztrák derbigyőztes, Stixenstein kelt el, 76000 koronáért.75 A tatai lovas élet hanyatlása tovább folytatódott. A tatai tréningtelep és a versenypálya 1910-től kezd­ve lassan elnéptelenedett, az első világháború után Tata szerepét teljesen átvette az alagi. A világhábo­rú után véget ért a magyar és az osztrák verseny­zés közötti szoros együttműködés, a versenysoroza­tokat (meetingeket) már nem egyeztették. Tavasztól őszig a hétvégéken mindkét fővárosban rendeztek futtatást, sok volt az átfedés. Az osztrák tulajdono­sok Oberweidenbe, a magyarok Alagra vitték a lova­ikat, mivel állandóan két, illetve három helyen istál­lót fenntartani lehetetlen vállalkozás lett volna. A ta­tai versenyistállók nagy része 1919-ben és 1920-ban költözött át Alagra. A tatai idomítóközpont 1922-ben szűnt meg végleg.79 „Az örökösök a versenypályát felszántották. (...) Lehalkult a lovasvilág Tatán, ahol a legnagyobb eredményeket elért magyar lovas, Janek Géza szü­letett és nevelkedett. (...) S a temető sírkövein, krip­táin a feliratok viselik már csak a valamikor nagy lovas élet nyomait. E tenyészhelynek is már csak az emlékei vannak meg az egyes versenyistállónevek­ben és a (...) versenyek elnevezésében.”80 A dualizmus korában a tatai tréningtelep és a ta­tai lóversenyek a birodalmi sportélet szerves részei voltak. Tata fontos helyet foglalt el a vidéki lóver­senyzés népszerűsítésében, és az alagi állandó tré­ningtelep megépüléséig a tatai tréningtelep hiány­pótló szerepet töltött be Magyarország lótenyésztésé­ben. A tatai lóversenyek (1863-1909) a korabeli tár­sasági élet fontos eseményei voltak. Esterházy Mik­lós József és Esterházy Ferenc pártfogó munkája ré­vén a tatai lovas élet hozzájárult a magyar lótenyész­tés sikereihez, a lótenyésztés aranykorának megvaló­sításához. 75 Allgemeine Sport-Zeitung 29. évf. 1908. június 21. y6 751-752. h Allgemeine Sport-Zeitung 29. évf. 1908. június 23.776. A Magyar Lovaregylet rendes közgyűlésének 1909. évi jelentése 1910. május 18. (MMgM AIGy) 3 Allgemeine Sport-Zeitung 30. évf. 1909. augusztus 22.1088. 79 Hesp József kézirata alapján. MZSVK Hgy. 80 FEHÉR 1990,56. 178

Next

/
Oldalképek
Tartalom