Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)
Dévai Kata - Gelencsér Ákos: Római kori lakóépület és üvegműhely Brigetióból
Római kori lakóépület és üvegműhely Brigetióból te fel, hogy keletről betelepülő üvegművesek kezdték el a gyártást Kölnben.'13 Biztosan megállapítható egy csoport, amelynek eredete keleten keresendő, de nem bizonyított, hogy éppen Syriában alakult ki (a csoportba tartozó töredékek kerültek elő Kői Dere lelőhelyről, Bulgáriából, Ciprusról, Hanita lelőhelyről a föníciai partokon, Carnuntumból, Rómából, Egyiptomból, Khersonésosból, valamint néhány, különböző gyűjteményben található, Syriából és Asia Minor területéről származó töredék sorolható ide). A csoportba tartozó darabok nagyon jó minőségű, színtelenített, esetleg zöldes színű üvegből készültek, a díszítés általában az üveg alapanyagával megegyező színű. A díszítésben két alcsoport figyelhető meg, vagy csupán növényi, főként leveleket imitáló díszítés, vagy a növényi díszítés mellett madáralak szerepel. A csoport közös jellemzője, hogy a minta felszínét eszköz segítségével felvitt négyszögű hálóminta teszi érdekesebbé. A csoportba sorolható darabok hasonló minőségük, alapanyaguk, a díszítés egységes kivitelezése miatt sorolhatók egy műhelykörbe. Ezen töredékek lényegében a birodalom keleti részén, a Duna vidékén, Pannóniában és Rómában találhatóak meg.113 114 A pannoniai rátétdíszes kelyheket Barkóczi László elemezte és négy csoportot állított fel."5 Barkóczi véleménye szerint ezeket egy rövidebb periódusban, a Kr. u. 3. század elején valószínűleg Intercisában gyártották és az Intercisába helyezett cohors milliaria Hemesenorummal együtt érkezett, illetve a kiegészítésük kapcsán a provinciába költözött syriai üvegművesek tevékenységéhez vagy inkább a Severus Alexander alatt érkező újabb keleti népcsoportokhoz köthető ez a produktum.1'6 Szintén megtalálhatóak szlovéniai példákon az ornamentális levéldíszek és madáralakok, ezen kívül néha delfinalak is.“7 A poetoviói temetőből előkerült darabok alapján ezek datálása szintén a Kr. u. 3. század első felére tehető."8 A Vindobonából előkerült töredékek ugyancsak illeszkednek a Barkóczi által leírt típusba."9 Azonban sok töredéket ismerünk Brigetióból, a vásártéri ásatásokról is. A műhelyben előkerült darabjuk a kemencéből (SE 58) és a hulladékgödrökből (SE14, SE 15, SE 16), tehát a töredékek a műhely működéséhez köthetőek. Színtelen üvegből készültek, amelyeken színtelen, sárga, sötétkék és türkizkék színű indás díszítés figyelhető meg, helyenként az indák rovátkolt felszínűek, valamint előkerült egy madár formájú, sötétkék, opak dísz is, felülete rácsozott. Különösen érdekes egy félgömb alakú pohár aljtöredéke, amelynek alj-113 FREMERSDORF, 1959,148. 114 BARAG 1967, 63-65. I, 5 BARKÓCZI 1981, 35-62. 116 BARKÓCZI 1981, 69. “ LAZAR 2003,115-116, Typ. 3.8.4. J, S LAZAR 2003,116. “9 SAKL-OBERTHALER-TARCSAY 2001, 92, Taf. 4. 34a-b. 19. kép: Meghajlított üveglemez (fotó: Bartus Dávid) Fig. 19: The curved glass slab kiképzésekor a talpgyűrűt az edény testéből kicsipkedett dudorokkal alakították ki, a Kr. u. 3. századra datálható.120 A műhelyhulladékot tartalmazó rétegből (SE 14, SE 15, SE 16) előkerült még egy plasztikus szálrátétes pohár töredéke, a Kr. u. 3. századra datálható,121 valamint egy függőlegesen álló, vésett oválisokkal díszített pohár, a Kr. u. 2. század második felére tehető a gyártása.122 Napvilágot látott még több, hasábos palack töredéke.123 Ezek aljtöredékei változatos mintákat mutatnak, datálásuk a Kr. u. 1. századtól a 4. századig tehető. A B4 szelvényből, egy újkori beásásból előkerült egy vékony, színtelen, jó minőségű üveglap, amelyet többszörösen meghajlítottak. (19. kép) Első ránézésre római korinak tűnt, akár egy sokszögű palack oldaltöredéke is lehetne, csak kialakítása nem volt öszszeegyeztethető a formába fújt, sokszögű palackok készítés technikájával.124 Említést érdemel továbbá egy színtelenített, rendkívül jó minőségű üvegből készített, nagyméretű, plasztikus szálrátét talpgyűrűvel ellátott tál aljtöredéke. (20. kép) Ennek alján vésett díszítés figyelhető meg, kettős vonalakból álló csúcsára állított négyszög, a közepén facettált oválissal, a négyszög csúcsainál kettős facettált vonalakkal, ezek között a négyszög oldalainál újabb facettált oválisokkal. Ez a töredék a lakóépület műhely felszámolása utáni rétegeiből származik. Maga a facettált díszítés sorokba rendezett alkalmazása a Kr. u. 60-as évek 120 BARKÓCZI 1988, Kát. Nr. 130. 121 BARKÓCZI 1988, Kát. Nr. 127. 122 BARKÓCZI 1988, Kát. Nr. 162. 123 ISINGS 1957, Form 50. ‘~4 A töredék pásztázó elektron-mikroszondás vizsgálata tisztázta, hogy nem lehet római kori, nem nátronüveg az alapanyaga. 75
