Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)
Dévai Kata - Gelencsér Ákos: Római kori lakóépület és üvegműhely Brigetióból
Dévai Kata-Gelencsér Ákos két, tartórudakat használtak az üvegek készítésekor. A különböző kialakítású fogók lenyomata a legtöbb esetben fennmaradt a lecseppent üvegdarabokon és a kész tárgyakon. Ezen kívül meg kell említeni a vasból készült fúvócsöveket, amelyek ugyancsak ritkán maradtak meg. Fúvócsövet és egyéb eszközök maradványait csak két gyártóközpontból, Meridából54 és Salonából ismerünk.55 Üvegkészítő műhely Brigetióban A Vásártér 13. szám alatti műhelyben két kemence maradványait sikerült feltárni a Bß-as szelvényben. (3. tábla, 8. kép) Az egyik egy téglalap alakú, egyik felén oválisán lekerekített, két elkülönülő részből áll (SE 58). Tőle nem messze egy kör alakú ke-8. kép: A két kemence maradványa (fotó: Gelencsér Ákos) Fig. 8: The remains of the two furnaces mence maradványa (SE 5) került elő. Mindkettőnek csak az alaprajzát tudtuk rögzíteni, a felépítményükről nem rendelkezünk ismeretekkel. A téglalap alakú, egyik végén lekerekített kemence rekonstrukciójára két analógia kínálkozik. Az egyik lehetőség a fent említett Taylor és Hill féle kemencerekonstrukció, ahol az olvasztókemence kör alakú, míg a hozzá kapcsolódó téglalap alakú rész a hűtőkemence szerepét töltené be. ’54 6 * 58 Azonban ebben az esetben meg kell jegyeznünk: ugyan az olvasztókemence maradék hőjének felhasználása praktikus megoldás, a mi esetünkben a szögletes kemence két kamrára osztott. Abban az esetben pedig, ha 54 LANG-PRICE1975, 289-296. 55 LAZAR 2003, 211. 56 SALDERN 2004, 628; TAYLOR-HILL 2008, 249-270. 57 KOROSEC 2004, 68. 58 LAZAR 2003, 230; KOROSEC 2004, 67-69. 59 SEIBEL1998,142-144. a maradék hővel temperálnák, kérdéses, miért volt szükséges a két külön kamra léte. A másik analógia a Poetovióban előkerült kemence rekonstrukciója,57 58 ahol a lekerekített, egyik felén nyitott tér a tűztér, a másik oldalon pedig egy megemelt részen helyezkedett el a munkaterület.18 Ezzel megegyező alaprajzú a Köln melletti Hambacher Wald területén előkerült szögletes kemence, végén félkör alakú apszissal, Seibel rekonstrukciója alapján szintén hűtőkemence volt. Az apszis rész lehetett a tűztér, amely némileg alacsonyabban került kialakításra.59 Hasonló elrendezést mutatnak a Kaiseraugstban feltárt fűtőberendezések is.60 Fischer ennél az alaprajzformánál elfogadta Seibel rekonstrukciós megoldását, így ő is hűtőkemencének gondolja ezeket a szögletes kemencéket, amelyekhez félkör alakú tűztér csatlakozik.6' Alaprajzában hasonlóan szögletes, csak nagyobb méretű kemencéket találunk Autun-ben,62 Besançon-ban,63 Köln-Eigelstein lelőhelyen,64 azonban ezek jóval komolyabb építményeknek tűnnek a szőnyinél. Több esetben megfigyelték, hogy megújították őket, faluk és padozatuk építésekor téglát használtak fel. Ezek ún. kádkemencék lehettek, amelyekben nagy mennyiségben olvasztották az üveget, így meglétük nagy volumenű gyártásra utal. Hasonló elrendezést mutatnak az Avenches-i feltárások során előkerült fűtőberendezések, de az kisebb műhely lehetett. Itt kisméretű, kör alakú kemencék kerültek elő, azonban előfordult, hogy két kör alakú kemence egymást részben fedve, különböző szinteken helyezkedett el, az egyik kör alakú kemencerész a tűztér lehetett, míg a másik a munkatér, amelyben tulajdonképp az üveget olvasztották.65 A vásártéri feltáráskor sajnos nagy mennyiségű tegula nem került elő a kemencék falából, csupán a négyszögletes kemence falában volt egy tegula töredéke: így bizonyos, hogy a fűtőberendezés nem téglafelépítménnyel rendelkezett. A kemencék falát vörösre égett agyag alkotta. Átmérőjük 60 cm körül mozgott, a két kemence közti távolság 30 cm. A kör alakú kemence mellett félkör alakban fekete, szenes réteg kerül elő, lehetséges, hogy a kemence fűtésére használt fa hamuja volt ez. Sajnos ennek elemzésére nem nyílt módunk. A fűtésre használt fát a hambacher waldi gyártóközpontok esetén vizsgálták és megállapították, hogy fával és nem faszénnel fűtöttek. A felhasznált fafajtákat illetően valószínű, hogy a közelben lévő elérhető fákkal fűtötték a kemencéket és nem elsősorban a fa fűtőértékét vették alapul, hiszen 60 FISCHER 2009, 68, 86. 61 FISCHER 2009, So. 62 REBOURG1989, 249-258. 63 MURIER-BRKOJEWITSCH 2003,324-325. 64 FREMERSDORF 1965-66, 40. 65 MOREL-AMREIN1992, Fig. 7. 66
