Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)
Dévai Kata - Gelencsér Ákos: Római kori lakóépület és üvegműhely Brigetióból
Római kori lakóépület és üvegmühely Brigetióból tölgyet, égert, nyírfát, különféle gyümölcsfákat is felhasználtak a fűtéshez, míg a jóval nagyobb fűtőértékű bükkfát nem.66 67 Mindenesetre a brigetiói kör alakú kemence nyílását valószínűleg a szenes folt helyén kell keresnünk. Érdekes, hogy ebben az esetben a tüzelőnyílás a másik kemence felé eső oldalon volt. A fent említett analógiák alapján formailag az Augstból, a Hambacher Wald területéről és a Poetovióból előkerült kemencéhez lehetett hasonló a vásártéri nagyobb kemence. Funkcióját tekintve hűtőkemencének tarthatjuk, ahová azért helyezték el az elkészült tárgyakat, hogy a fokozatos, lassú hűlést biztosítani tudják, az üvegtárgyakat a keletkező felületi feszültség ne tegye tönkre. A kisebb, kör alakú kemencét (SE 5) pedig az üveg olvasztására használhatták. Lehetséges azonban, hogy Taylor és Hill kádkemence-rekonstrukciójához hasonlóan a kör alakú itt is összeköttetésben állt a hűtőkemencével, így annak maradék hőjét felhasználhatták a hűtőkemence temperálásához. Ebben az esetben azonban kérdéses, hogy a szögletes záródású kemencét miért osztották két kamrára, amennyiben az egyik kamra nem a tűztér szerepét töltötte be." A rekonstrukciós ötlet alapvetően jó, de meg kell jegyezni, hogy a kísérlet során ezzel a módszerrel nem sikerült teljes mértékben a tárgyak kihűtése, annak továbbfejlesztése hátralévő feladat. Valamint ellentmond ennek az elképzelésnek az, hogy a kör alakú kemence északnyugati oldalán előkerült egy hamus folt, ami alapján ide valószínűsíthető a kemence nyílása. Ez nem lenne logikus megoldás, ha a maradék hővel fűtötték volna a kemencét, hiszen így nehézkes lehetett az objektum fűtése. Sajnos nem rendelkezünk arra vonatkozó információval, hogy a kidolgozó terület nyílása hol helyezkedett el. Problematikus a szögletes kemencénél az, miért volt két részre osztva abban az esetben, ha a kör alakú kemence maradék hőjével fűtötték, hiszen ekkor nem lett volna szükség a külön tűztérre. Olvasztótégely töredéke nem került elő a feltárás során. Ennek oka az lehet, hogy Stern véleménye szerint az alapanyag fúvócsőre való vételének kétféle módja volt. A klasszikus merítés során az olvasztótégelyből a fúvócsőre bogot merítettek (classical gathering),68 vagy lehetséges volt egy felforrósított üvegdarabnak a fúvócsőhöz rögzítése és további melegítése, esetleg újabb üvegcseppek felvétele (chunkgathering). Ebben az utóbbi esetben nem volt szükség olvasztótégely használatára, amelynek több előnye is volt.69 Elég volt kisebb hőmérsékletet előállítani a kemencében, és a kisebb mennyiségű üveget a fúvócsővel együtt lehetett tovább melegíteni a felvétel után, ami szintén kevesebb energiát igényelt, mint egy egész olvasztótégelynyi nyersanyag felhevítése SEIBEL 1998,129. 67 TAYLOR-HILL 2008,249-252. 68 STERN 1992, 491. (1200 °C körül) és kidolgozási hőfokra való visszahűtése (900-1000 °C).7° Tehát ez a módszer gazdaságosabb lehetett, ha kisebb műhelyekről volt szó, mint amilyen a brigetiói is volt. A kemencékből csupán egy üveggyöngy került elő, valamint üvegedények töredékei, olvadt nyersüveg darabok és különböző műhelyhulladékok. Fontos leszögezni, hogy a műhelyhulladékok, gyöngyök, edénytöredékek nagyrészt gödrökből kerültek elő, amelyek a kemencék környékén helyezkedtek el: a B3 szelvény kör alakú kemencéje közeliből (SE 35) és a B4 szelvénybeliből (SE 14, SE 15, SE 16). Ezekből származnak legnagyobb számban a műhelyhulladékok, rontott darabok, nyersüveg töredékek, adalékanyag, a rontott üveggyöngyök csaknem egésze, az üveggyöngyök gyártásakor keletkező üvegrudak, üvegszálak, üvegcseppek darabkái, (9. kép) amelyeken sok esetben szerszámnyomok is megfigyelhe-9. kép: Műhelyhulladék (fotó: Bartus Dávid) Fig. 9: The waste of glass making procedure tőek. Ezek a gödrök és foltok így a műhely működése alatti „szemetesgödröknek” tekinthetők, ahová a gyártás során felhalmozódott hulladékot gyűjtötték. Az persze kérdéses, hogy ezek ideiglenes hulladéktárolók lehettek-e, amelyek nyersanyagát később újrafelhasználásra szánták, vagy végleges lerakóhelyek. Egy ovális folt (SE 35), amelyből a legtöbb rontott és részben ép üveggyöngy előkerült, közvetlenül a kemencék közelében van, körülbelül 1 méterre a kemencéktől, míg a másik három, nagyobb, kör ala-STERN1992,492. STERN 1992, 493. 67 ! I
