Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)
Dévai Kata - Gelencsér Ákos: Római kori lakóépület és üvegműhely Brigetióból
Dévai Kata-Gelencsér Ákos helyre utaló leleteket, üveggolyókat kis csapocskákkal. Barkóczi László véleménye szerint egy részük deformált, biztosan nem készáruk voltak, nyak- és szájkiképzés nem található rajtuk, a töredékek belső' részének falvastagsága különböző. Ezek valószínűleg hibás darabok, amelyeket helytelenül tettek a fúvócsőre, ezért egyenetlen lett a falvastagság, illetve szétpukkadt az üveg. Ezekből feltehetően olyan kerek, parfümös üvegeket gyártottak volna, amelyeket az észak-italiai és germaniai kora római sírokból ismerünk.24 Szőnyi Eszter szerint viszont kétséges ezt üvegműhelynek vélni, legalábbis a deformálódott, átlagosan 4 cm átmérőjű zöld, kék, sárga és színtelen, áttetsző üveggömbök alapján, ugyanis az egyikben gyantaszerű anyagmaradvány volt megfigyelhető, amely pedig bizonyítéka lenne az üvegek használatának.25 Brigetióban Paulovics István már az 1930-as években feltételezett egy műhelyt, a legiotábor délnyugati sarkától 150 méterre nyugatra előkerült üvegmáz darabok alapján. Ez az adat ma már nem ellenőrizhető. Az 1940-es években egy leletmentés során a tábortól délre, a canabae területén találtak egy világoszöld, erősen deformált, az egyik végén összeforrasztott üvegtálperemet. A felülete érdes, peremén törésfelülettel, fogó lenyomata látszik rajta. Ez a darab Barkóczi László véleménye szerint egy műhely rontott darabjának tekinthető.26 Ugyanakkor nem bizonyíték arra nézve, hogy ez a műhely Brigetióban lett volna, ugyanis ha a használatot nem gátolta, forgalomba kerülhettek olyan darabok is, amelyeken szerszám lenyomata látható. Intercisában 1973-ban tártak fel a tábor délnyugati sarkától 30 méterre egy üvegműhelyt, amely öt kemencéből és körülbelül 200 kg üvegsalakból állt,27 ez a műhely a Kr. u. 260-as évekig lehetett használatban. A cohors I Aurelia Antoniniana milliaria Hemesenorum Intercisába helyezése után a sorozási területről számottevő civil lakosság bevándorlásával számolhatunk, több hullámban. Nevek és sírfeliratok alapján nagyszámú lehetett a keleti népesség a canabaeban, és hozzájuk kötődhet a keleti üveggyártási tradíció meghonosítása Pannóniában. Keleti üvegfúvó mesterek máshol szintúgy megtelepedhettek, így lehetséges, hogy Aquincumban vagy Brigetióban keleti származású mesterek tevékenykedhettek.28 Üvegműhely maradványait találták a szlovén régészek Rabelcja faluban, a valamikori Poetovio ipa24 BARKÓCZI 1988, 32-33. 25 SZŐNYI 1973, 22. 26 BARKÓCZI 1988, 31. 27 VISY1974, 316. BARKÓCZI 1988, 32. 29 KOROÉEC 2004,67-69. 30 SALDERN 2004, 632. 31 SALDERN 2004, 628. ros negyedében, ahol fazekas-, téglagyártó- és kovácsműhely is működött. Nagy mennyiségű üveg amphora töredék került elő, valamint egy kemencemaradvány, amely tégláinak belső részét üvegréteg fedte be, ezen kívül megmunkálatlan üvegdarabokat is feltártak, amely alapján biztosan feltételezhető műhely működése. Jelentős lelet innen egy Pan alakjával díszített formatál töredéke, amelynek lenyomata egy Ptujban feltárt sír deformálódott palackján is fellelhető. A műhely működése valószínűleg a Kr. u. 2. század második felére és a Kr. u. 3. századra datálható.29 Üveggyártó műhelyek a Római Birodalomban Más provinciákból szerencsére már jóval több ismeretünk van az üveggyártó műhelyekre vonatkozóan. Nem csupán a római kort tekintve, de a Kr. e. 1500 és Kr. u. 400 közötti időszakból több, mint 100 üveggyártó műhelyre utaló kemencemaradványt ismerünk.30 A nyugati provinciákban különösen Aquileia, Róma, Puteoli, Mérida és Tarragona, Saintes, Lyon, Avenches, Augst, Aix-en-Provance, Trier, Köln és London ismert. A kemencék alakjukat tekintve változatos formát mutatnak, a legelterjedtebb a kör alakú kemence, de gyakori a négyzet és téglalap alak is, ritkább a félkör vagy a körteforma, hozzá kapcsolt téglalap alakú résszel, amelynek funkciója a hűtés lehetett.31 Az Alpoktól északra általában a kör és félkör alakú kemencék voltak elterjedtek, ezeket elsősorban az üveg olvasztására használták.32 Az olvasztásra használatos kemencék a római korban általában kicsik voltak. Ezt alátámasztja néhány képi ábrázolás, valamint az Avenches-beli feltárások, ahol a belső kerület 45-65 cm között mozgott, a külső átmérő 75 cm-t tett ki.33 Hasonló méreteket mutatnak további fűtőberendezések is (Montigny, Augst, Aix-en-Provence).34 A Lyonban található üveggyártó műhely kemencéi szintén félkör, kör, illetve egymásba kapcsolódó félkör alakúak, padozatuk és faluk főként tégla.35 A kör alakú rész a tűztér funkcióját töltötte be, a felső részen, kissé elcsúsztatva egy kis szögletes munkateret alakítottak ki, ahol az üveget olvasztották.36 Az Alpoktól északra található területen csak néhány kör alaktól eltérő alaprajzformát találunk. Ezekben az esetekben a félkör alakú tűztérhez téglalap alakú rész kapcsolódott.37 Általában téglát használtak építőanyagul. A Kaiseraugstban talált és Köln-Eigelstein38 lelőhely kemencéi valószí-32 SEIBEL1998, 36. 33 MOREL-AMREIN1992, 5. 34 STERN 1999, 455-35 MOTTE-MARTIN 2003, 305-309. 36 BECKER-MONIN 2003,301. 37 SEIBEL 1998,36. 38 FREMERSDORF 1965-66, 40. 64
