Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)

Dévai Kata - Gelencsér Ákos: Római kori lakóépület és üvegműhely Brigetióból

Római kori lakóépület és üvegműhely Brigetióból és virágzását. A periódushoz tartozó padló felületé­ről előkerült Hayes/45 chiara töredékes tál19 alap­ján feltételezhető, hogy az épület jelentős fejlesztése talán egybeeshetett a polgárvárosi amphitheatrum Severus Alexander idejére tehető felépítésével.20 5. periódus Az utolsó, régészetileg megfogható periódust egy az A2 szelvény déli felében előkerült falszakasz képviseli (SE 53). (7. kép) Sajnálatos módon az újko­ri bolygatás következtében csak egy rövid szakaszon volt követhető a fal, de az megállapítható volt, hogy a korábbi házfal nyomvonalában helyezkedett el. (4. tábla) Az opus spicatum falazat köveit agyagos kötő­anyagba rakták. Az elhelyezkedés és a falazási mód alapján messzemenő következtetések nélkül feltéte­lezhető, hogy a Severus-kori épület a Kr. u. 3. század közepére jelentős károkat szenvedett, ennek még álló részeihez építették hozzá utólagosan az agyagba ra­kott kőfalat. A romok ilyen jellegű hasznosítása a te­rület felhagyása utáni szórványos és rövidebb ideig tartó megtelepedésre utal.21 A Komárom/Szőny, Vásártér 13. szám alatti te­rületen folytatott régészeti feltárás során a polgár­város egyik épületének maradványai kerültek elő, amelynek építési periódusai a Kr. u. 1. század végé­­től—2. század elejétől megközelítőleg a Kr. u. 3. szá­zad közepéig voltak követhetőek. Az épület már az első időszakban is a jellegzetes „hosszúház” formával rendelkezhetett. Ez a provincia más városaiból és az északi provinciák területéről ismert iparos ház alak­ját a második periódus idején nyeri el. Az épület kele­ti végén elhelyezkedő hátsó udvar adott helyet a har-7. kép: Római lakóház területén utólagosan épített opus spicatum. 5. periódus (fotó: Gelencsér Ákos) Fig. 7: Posteriosly built opus spictatum in the area of a striphouse, 5th period madik periódus idején viszonylag rövidebb ideig üze­meltetett üvegkészítő műhelynek. A Severus-kor má­sodik átépítése során a műhely felszámolásra került, területén az udvar rovására az épületet kibővítették, padlófűtéssel és igényes kivitelű falfestményekkel látták el a ház további helyiségeit. Brigetio polgárvá­rosának eddig megismert fejlődési állomásai jól tük­röződnek a feltárt épület egyes építési periódusai­ban, amelyeket a Kr. u. 3. század közepe táján bekö­vetkezhetett pusztulás és az azt követő, 5. periódus­ként felfogható romokat hasznosító gyenge megtele­­pedési kísérlet zárt le. AZ ÜVEGKÉSZÍTŐ MŰHELY A Komárom/Szőny, Vásártér 13. szám alatt foly­tatott feltárás során előkerült üvegműhely jelentősé­gét növeli, hogy Pannonia területéről ez idáig nem is­merünk túl nagy számban üvegkészítő műhelyeket, illetve az üveggyártásra utaló leletek is ritkák. Elő­ször vázlatos áttekintést adunk a pannoniai, üveg­gyártó műhelyre utaló leletekről, illetve a birodalom­ban eddig előkerült üveggyártó műhelyekről.22 Pannonia üveggyártó műhelyei Aquincumban Nagy László talált még a második világháború előtt üvegműhelyre utaló maradványo­kat a polgárváros déli részén. Összeolvadt üvegedé­19 A chiara töredékeket Gabler Dénes határozta meg, ezúton szeretnénk megköszönni a segítségét. BORHY2006,150, Kát. 192. 21 BORHY 2001,17,21. Ezúton szeretném megköszönni az ásatást vezető nyékét és nyersüveg olvadékot tárt fel. Ennek doku­mentációja sajnos elveszett. 1970-ben a Bécsi út 124. számú telken egy téglaégető kemence alapozásában leltek egy homokkő tálra, belsejében üvegmázzal; mellette egy félgömb alakú üvegmázas kőtégelyt fe­deztek fel, amelyet gömbtestű palackok gyártásához használhattak. Ezen kívül ismert egy agyagtábla is, amelynek mindkét oldalán pecsét található, és emel­lett Aquincumból előkerült egy üveg aljtöredék, ame­lyen ugyanezen pecsét pozitív lenyomata látható.23 Az aquincumi üvegműhely pontos időponthoz köté­se nem lehetséges, alapítása összefügghet a település municipiummá válásával. Arrabona területén 1876-ban találtak üvegmű-Számadó Emesének és Gelencsér Ákosnak, hogy a le­letanyag feldolgozását számomra lehetővé tették, va­lamint Bartus Dávidnak a cikk elkészítéséhez nyúj­tott segítségét. 23 BARKÓCZI1988,29. 63 ! I

Next

/
Oldalképek
Tartalom