Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)

Dévai Kata - Gelencsér Ákos: Római kori lakóépület és üvegműhely Brigetióból

Dévai Kata-Gelencsér Ákos 5. kép: Római lakóház falában megmaradtfa ajtótok vagy küszöb lenyomata. 3. periódus (fotó: Gelencsér Ákos) Fig. 5: The impression of a still or a post in the wall of a striphouse kisebb felületei a Bt és B2 szelvény területén kerül­tek elő, egy későbbi padlóréteg alól. A feltárás nyu­gati metszetfalában az említett padló nem volt meg­figyelhető, így megállapítható, hogy az épület nyuga­ti irányban elhelyezkedő helyiségei már nem rendel­keztek terrazzopadlóval. A harmadik periódus elpla­­nírozott rétegeiben előforduló falfestménytöredékek alapján biztosra vehető, hogy az épületnek ebben az időszakban is voltak falfestménnnyel díszített falai.16 Feltételezhetően a harmadik periódus során is használatban volt a kemencéktől keletre találha­tó kút (B4/SE 17-18), amely az üveggyártás során megnövekedett vízigényeket elégítette ki. (3. tábla) A „hosszúházak” hátsó udvarán ásott kút nem ritka­ság, egyes helyeken a házsor szinte minden eleméhez tartozott saját kút vagy ciszterna.17 Alaprajzilag jól kivehető, hogy a műhely területe hogyan alkalmaz­kodott a 2. periódus során kialakult és továbbélő te­lekhatárokhoz. 4. periódus A Severus-kor során az épület újabb jelentős át­építésen esett át. (4. tábla) A ház keleti traktusá­nak négyes osztását megszüntették, erre utal az, hogy az Ai és Bi szelvények területén futó észak-dé­li osztófalakat (SE 37-38, SE 72) visszabontották és terrazzopadlóval fedték le. Keleti irányban úgy nö­velték az épület alapterületét, hogy a műhely felszá­molásra került, majd az elplanírozott kemencék fölé egy észak-déli tartófalat húztak (B3/SE 1). A fal B3 szelvény északi részén mészhabarcsba rakott kőfal­ként, a további nyomvonalon falkiszedésként volt megfigyelhető. A periódus során kialakított bővítés iránya a feltételezett keleti udvar jelenlétével magya­rázható, amely az egyetlen hely lehetett, ahol nem za­varta a terjeszkedést más épület vagy utca. Az emlí­tett falhoz tartozó utolsó - és egyben legfelső - te­­tőomladék számos figurális díszítésű falfestmény­töredéket temetett maga alá. A helyiségek alapterü­letének növelése során bontották vissza az Ai szel­vény területére eső és a korábbi periódushoz tarto­zó osztófalat is (SE 41). Az alapozásig visszabon­tott fal megmaradt része egy kiszélesedő fűtőtér ke­leti zárófalának része lett. (6. kép) A fűtőtér pado­zatának enyhe déli irányú lejtése nem zárja ki an­nak a lehetőségét, hogy a fűtőteret egy épületen kí­vüli praefurnium zárta le,18 amely északi és nyuga­/ 6. kép: Római lakóház padlófűtésének részlete. 4. perió­dus (fotó: Gelencsér Ákos) Fig. 6: A part of the underfloor heatin, 4"' period ti irányban fűtőcsatornaként folytatódott. Az északra tartó csatorna (SE 113) a Bt szelvény nyugati felében volt követhető, és annak északi szélén keletre fordult (SE 77, SE 78), feltehetőleg a ház északi tartófalának a tövében. A csatorna kialakítása során problémát je­lentett a korábbi kelet-nyugati osztófal maradványa, amelyet egy ponton áttörtek. A korábbi fal jelenléte és a csatorna irányától némileg eltérő, másodlagosan felhasznált falszakasz által okozott törést az építő a nyomvonalban egy utólagos elfalazással oldotta meg (Bl/SE 115). A Severus-kor második építési periódusa so­rán kiépített padlófűtés, az omladékok alól előkerült színvonalas falfestmények maradványai, az egyes helyiségek terrazzopadlói, továbbá az import kerá­miák jelenléte jól tükrözik az időszak gazdagságát l6 17 KORTÜM 2005b, 308. 1 Vitr., De arch. 1.10. 2. A Romárom-Szőny, Vásártéren előkerült falfestmé­nyekről: BORHY-SZÁMADÓ 2010. 62

Next

/
Oldalképek
Tartalom