Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)
Dévai Kata - Gelencsér Ákos: Római kori lakóépület és üvegműhely Brigetióból
Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 18. (2012) 59-102. RÓMAI KORI LAKÓÉPÜLET ÉS ÜVEGMŰHELY BRIGETIÓBÓL1 Dévai Kata-Gelencsér Ákos RÓMAI KORI LAKÓÉPÜLET 2006-ban a komáromi Klapka György Múzeum és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészettudományi Intézetének Ókori Régészeti Tanszéke közösen feltárást végzett Brigetio polgárvárosának az újkori beépítettség miatt kevésbé kutatott részén, a Komárom-Szőny, Vásártér 13. szám alatti területen. Az összesen 153 m2 alapterületű feltáráson a polgárváros egyik több építési periódussal rendelkező lakóépületének és az egyik periódushoz köthető üvegkészítő műhelynek a maradványai kerültek elő. 1. periódus A polgárváros más területein korábban folytatott kutatások során kimutatható volt egy korai, a Kr. u. 1. századra tehető fa-agyag konstrukciójú építési fázis.2 A kérdéses területen ennek a korai fázisnak a maradványai nem voltak kimutathatóak, kivéve az Ai/SE 51 ovális kemencét, amely datáló leletek hiányában csak a közelében elhelyezkedő falak alapozási szintjétől való mélyebb fekvése alapján köthető a polgárváros Kr. u. 1. század során kiépített periódusához. Az épület első épített időszakához az Ai- Bi és A3-B3 szelvények területén előkerült két, párhuzamosan futó, észak-déli irányú falmaradvány (SE 44, SE 71, SE 90, SE 124), továbbá az Ai szelvényben az említett párhuzamos falak nyugati eleméhez köthető egy derékszögben csatlakozó, kelet-nyugati irányú falalapozási réteg (SE 46) kapcsolható. (1. tábla) A későbbi periódusok építkezései során mindkét fal jelentős visszabontáson esett át, így megfigyelhető volt, hogy az A1-B1 szelvények területén futó falat az alapozás szintjéig visszabontották; a vele párhuzamos A3-B3 szelvények területére eső fal felmenő falazatát az első vályogtéglasor kezdetéig kitermelték. Ezen periódushoz tartozó falak ókori visszabontásakor az ezekhez tartozó rétegek is keveredtek. Mivel a falak alapozási árkát érintetlen altalajba ásták, és maga a törmelékes alap sem tartalmazott datálásra alkalmas tárgyi leletet, így a periódushoz tartozó falak keltezése némileg problematikus. Abból kiindulva, hogy a területről hiányzik a polgárváros más részein észlelt agyag-fa konstrukciójú korai fázis, továbbá a kérdéses falazatok időben megelőznek egy markánsabb mészhabarcsos kőfalakat tartalma' A lakóépület feltárását bemutató részt Gelencsér Ákos, az üvegműhelyről szólót pedig Dévai Kata írta. BORHY 2004, 231. 3 PERRING 2002, 103; PÓCZY1970, 180; LÁNG 2007, 119-120. zó periódust, a Kr. u. 2. század első harmadára, talán a Traianus-Hadrianus korra lehet őket datálni. A jelentős visszabontás és az újkori bolygatottság ellenére megfigyelhető volt, hogy mindkét fal agyagba és enyhén meszes kötőanyagba rakott építési törmelékből, kavicsból és helyenként kövekből álló sávalappal rendelkezett, amely eljárás ebben az időszakban Pannonia és más provinciák területén is használatban volt.3 A másfél római láb szélességű alapozáson egy római láb vastagságú vályogtéglasor képezte a felmenő falazatot.4 A felmenő vályogtéglák lenyomata nyomokban követhető volt a keleti fal felületén. (1. kép) Mivel a feltárt területen ehhez a perióí. kép: Római lakóház vályogtéglafalának maradványa. 1. periódus (fotó: Gelencsér Ákos) Fig. í: The remains of a mud brick wall, 1st period dúshoz köthető további épített maradványok nem kerültek elő, feltételezhető, hogy a két fal az épület keleti záró traktusának része lehetett. Az említett tartófalakhoz válaszfalak nem tartoztak, így a ház keleti részét a főfalak két nagyobb alapterületű helyiségre tagolták.5 Az intenzív építési tevékenységnek és az újkori bolygatottságnak köszönhetően az első periódushoz tartozó déli tartófalnak csak egy rövid szakaszon maradt meg az alapozása. Az északi oldalon lévő tartófal kívül esett a feltárt terület határain, így annak nyomvonala csak fel-4 A szélesebb alapozási sávok használatára Vitruvius is javaslatot tett a nagyobb stabilitás érdekében. (Vitr., De arch. 1.5.1.) 5 16x28 római láb~40,32 m2. 59 1 I
