Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)
Muskovics Andrea Anna: A filoxéra és hatása Esztergomban
Muskovics Andrea Anna gyi szőlők megújítása akkor már évek óta folyamatban volt, s már kaphatóak voltak négy-, ötéves borok, amelyek amerikai alanyba oltott szőlőkben termettek. A bor vásárlása végett oda utazott egyleti intézőt azzal is megbízták, hogy az ottani bortermelési viszonyokat tanulmányozza, s tapasztalatairól jelentést tegyen. Ebben arról számolt be, hogy az Arad vidéki borok minősége jóval felülmúlja az esztergomit, áruk pedig jóval alacsonyabb. A kiküldött intéző az utóbbi okát abban látta, hogy ott a szőlők jó része már fel lett újítva, így mind a mennyiségi, mind a minőségi termelés lassan felülmúlta a régit. Tapasztalata az volt, hogy az amerikai alanyba oltott szőlő termésmennyisége átlagtermésnél kétszeresen felülmúlta a hazai fajok termését, így annak ellenére, hogy csak a szőlők 1/3-át újították fel, a mennyiség már majdnem elérte a régit, a termés minőségével pedig már felülmúlta. Az általános telepítési mozgalmakból szerinte arra lehetett következtetni, hogy a homoki borokat nemsokára kiszorítják a piacról, vagy ha meg is maradnak, csak pótlékként fognak szerepelni. „Oda kell tehát törekednünk: hogy jó példával elöljárva, a hegyi szőlők telepítését illetőleg teljes actióba lépjünk, akkor elérhetjük azt, hogy régi hírnevét borainknak fentartjuk, sőt fokozzuk is!”75 A közgyűlési jegyzőkönyvben egy évvel később ismét arról olvashatunk, hogy a hegyi szőlők felújításáért mindent meg kell tenni. Ehhez mindenekelőtt az kellett, hogy az egylet tagjai jóakarattal érdeklődjenek a szőlőtermelés újabb módjai iránt, beható megfigyeléseket tegyenek, majd így a gazdákat és munkásokat hasznos munkára buzdítsák.76 Ennek ellenére az 1890-es évek végéig az amerikai alanyok nem tudtak tért hódítani Esztergomban, szélesebb körben való elterjedésük a szénkénegraktár, ezáltal a szénkénegezési eljárás terjedésének, az állami amerikai szőlővesszőtelep és iskola létrehozásának, valamint az 1896-os törvénynek köszönhető. Az állami amerikai szőlővesszőtelep és -iskola Az első, tízholdas amerikai szőlővesszőtelepet a borászati egylet közbenjárására az Esztergom-vidéki Gazdasági Egyesület hozta létre. 1886. április 15- én számoltak be az Esztergom és Vidéke lapjain arról, hogy az egyesület a szőlőtelep helyét a kenderföldeken már megmunkáltatta. A város csekély ellenszolgáltatás fejében ajánlotta fel a telket, amely a város tőszomszédságában lévő városi földekből került kihasításra. Grósz Ferenc, Kaán János, Wimmer 75 Esztergomi Borászati Egylet...: 1895. március 25. 11 Esztergomi Borászati Egylet...: 1896. március 25. Lásd még: Esztergomi Borászati Egylet...: 1897. március 25.; 1902. március 25. Esztergom és Vidéke VIII. évf. 60. sz. 3. 1886. április 15.; Esztergomi Borászati Egylet...: 1886. március 25.; Az Esztergomi Borászati Egylet iratai: KEML Ferenc és még mások voltak azok, akik szellemi és anyagi tőkét fektettek a Ripáriásba. Burány József telepvezetősége alatt az esztergomi kisgazdák gyermekei mint munkavállalók nemcsak keresethez jutottak, hanem szakmai ismeretekhez is. Elsődleges cél az volt, hogy a telepen termelt vesszőket tömegesen és olcsón juttassák mindazok rendelkezésére, akiknek szükségük volt rá. Ebben a Ripáriás kertben ismerkedett meg az esztergomi nép a filoxéra elleni küzdelemmel, a szénkénegezéssel, a szőlő- és gyümölcsfaoltással, 1892-1894 között pedig a peronoszpóra elleni védekezéssel és az okszerűbb szőlőműveléssel.77 * A telep jelentőségét mutatja az, hogy 1886 szeptemberében már így írtak róla: „Sokkal nagyobb előkészületeket tesz a phylloxéra, hogy néhány esztendő múlva teljesen leszüreteljen; de már fölépült ez ellen az ellenség ellen a ments vár az uj telepben, a honnan annak idején megint benépesíthetjük szőleinket termő borággal.”76 * A helyi kezdeményezések megvoltak, de a szőlőművelés újbóli felvirágoztatása csak városi és állami segítséggel történhetett meg. Ezt mutatja, hogy a város 1897-ben engedélyezte egy állami szőlővesszőtelep és -iskola létesítését. A miniszter két feltételhez kötötte a telep felállítását. Egyrészt Esztergom város területén legalább egy hegyközséget kellett alakítani azon biztosíték céljából, hogy a lakosság csakugyan kívánja kipusztult hegyi szőlőinek helyreállítását. Másrészt a városnak a területet 25-30 évre kellett ingyen a kincstárnak átadni79 A hegyközség létrehozása, valamint a megfelelő terület kijelölése kapcsán hosszas vita alakult ki, de végül az állam engedett. A miniszteri rendelet 1897. november 14-én született meg arra vonatkozóan, hogy a hegyközség felállítása nélkül is létrehozzák a telepet. Erről az esztergomi lapok tájékoztatták a közönséget. „Az egyesület igazgató választmányának f. é. szeptember hó 16-án tartott üléséből 45 sz. a. tett előterjesztésére értesítem az egyesületet, hogy Bernhárdt Rezső kér. szőlőszeti és borászati felügyelőt egyidejűleg utasítottam, hogy az Esztergomban létesítendő állami amerikai szőlővessző-szaporitó anyatelep és oltványiskola czéljaira szükséges terület megszerzése érdekében eddig tett lépéseiről és azok eredményéről tegyen azonnal tüzetes jelentést s járjon el akként, hogy a telep czéljaira átveendő terület ügye haladéktalanul rendeztessék, hogy a szükséges munkálatok még ez év őszén megkezdhetők legyenek.”80 * Bernhard Rezsőt utasították, hogy a gazdasági egyesülettel lépjen kapcsolatba, kérje támoga-X.io8.i/a. (1942. március 29.) <s Esztergom és Vidéke VIII. évf. 78. sz. 3. 1886. szeptember 30. 79 Esztergom város képviselőtestületi iratai: KEML V-i-c. 1897-49. ' Esztergom és Vidéke XIX. évf. 6. sz. 3.1897. december 2.; Esztergom II. évf. 49. sz. 5.1897. december 5. 190
