Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)
Muskovics Andrea Anna: A filoxéra és hatása Esztergomban
A FILOXÉRA ÉS HATÁSA ESZTERGOMBAN tásukat és közbenjárásukat az ügyben. A gazdasági egyesületet felkérték, hogy a szőlészeti és borászati felügyelőt eljárásában támogassák, s segítsenek abban, hogy a telep céljára szükséges terület, ha nem is ingyen, de legalább méltányos haszonbérért mielőbb megszerezhető legyen. A telep létesítésével kapcsolatos alapmunkálatok után a talaj forgatása 1900 februárjában kezdődött meg. Hegedűs Sándor szőlészeti felügyelő a városba érkezett, s személyesen felügyelte a munkálatokat. Később Wargha Imre felügyelő is csatlakozott hozzá. A munkában 100-120 napszámos vett részt, nagyrészt kesztölciek és szentesiek, mivel a helyiek elfogadhatatlan napidíjat kértek. A telephez szükséges épületek emelése március elején kezdődött meg. A munkák gyors ütemben folytak, s 1900 szeptemberében a földművelésügyi miniszter közzétette, hogy mindazok, akik Esztergom vármegyében az állami szőlőtelepekről szőlővesszőket vagy szőlőoltványokat óhajtanak szerezni, vételajánlataikat a kívánt szőlővesszők és oltványok fajta, minőség és mennyiség szerinti megjelölése és a kiültetés helyének, úgyszintén a szállításra vonatkozó adatoknak pontos feltüntetése mellett legkésőbb november 30-ig Hegedűs Sándor kerületi szőlészeti és borászati felügyelőhöz nyújtsák be.81 Esztergom szőlőművelésének helyreállításában jelentős szerepe volt a szőlőtelepnek. A központi intézkedések sokat segítettek abban, hogy a szőlőművelés fokozatosan újra tért hódítson. Az új fajtáknak és gondosabb kezelésnek köszönhetően ismét keresetté vált az esztergomi bor, igaz, ez a fellendülés nem tartott hosszú ideig. A FILOXÉRA KÖVETKEZMÉNYEI Az esztergomi gazdákat nehéz volt meggyőzni arról, hogy a filoxéra komoly pusztításokat végezhet, még nehezebb volt azonban arról, hogy nem kell tétlenül a szőlők pusztulását nézni, hanem van lehetőség a felújításra. A különböző védekezési módok lassan terjedtek, az 1900-as évek első évtizede már egy újra virágzásnak induló szőlőművelést hozott magával. Ám a filoxéra olyan következményekkel járt mind gazdasági, mind társadalmi téren, amelyek átalakították a korábbi viszonyokat.82 A szőlőterületek és a művelési ágak átrendeződése Az 1885-ben megjelenő filoxéra néhány év alatt jelentős pusztításokat végzett Esztergomban és az egész vármegyében. A hegyi szőlők egy részének végleges pusztulása következtében a művelési ágak arányaiban is változás következett be. A korábban szőlővel borított hegyoldalakat más módon próbálták hasznosítani, illetve a kiesett jövedelem pótlására is több javaslatot tettek a szakemberek. Ezek először akkor vetődtek fel, amikor a kilátástalannak tartott helyzetben nem látták az esélyt a szőlőművelés és borászat folytatására. Az egykori szőlők más művelési ágként való hasznosításával kapcsolatban azonban ugyanaz volt a probléma, mint a védekezési módokEsztergom és Vidéke XXII. évf 11. sz. 4.1900. február 11.; Esztergom és Vidéke XXII. évf. 15. sz. 3.1900. február 25.; Esztergom és Vidéke XXII. évf 76. sz. 3. 1900. szeptember 30. A filoxéra következményeiről összefoglaló jelleggel: BECK 2005,111-133. 83 Esztergom és Vidéke VIII. évf. 39. sz. 1-2. 1886. május 16. 84 Esztergom és VidékeXVIII. évf. 4. sz. 2.1896. január 12. 85 „Vájjon mitevő legyen a gazda végpusztulásnak innál. A legtöbb kísérletnek, újításnak a gazdák ellenállása vetett gátat, hosszas küzdelembe került ezeknek bármilyen szintű elfogadtatása is. Már 1886 májusában, nem egész egy évvel a filoxéra konstatálása után arról írtak, hogy „oda kellene hatni, hogy az esztergomi nép gyümölcs tenyésztés és konyha kertészkedés által találjon kárpótlást.”83 A későbbi években is a kertkultúrára és a gyümölcstermesztésre való áttérést hirdették a leggyakrabban, de emellett arról is van adatunk, miszerint tengerit és burgonyát termeltek a szőlőkben.84 Ennek feltétele a beteg ültetvények kiirtása volt, aminek mielőbbi elvégzésére ösztönözték a gazdákat, hogy így a kiesett jövedelmet minél előbb pótolni tudják.85 A szőlőrekonstrukció nehézkes megindulását jól mutatja, hogy még 1894-ben is amiatt ajánlották a selyemhernyó-tenyésztést, a gyümölcsfák ültetését, valamint a méhészkedést, mert a szőlőhegyek virágzóvá tételét alig lehetett remélni. Ezért olyan keresetágazathoz kellett fordulni, amivel szintén nem kevés haszon járt.86 A gyümölcstermesztést az Esztergomvidéki Gazdasági Egyesület is támogatta. Az általuk létesített szőlőtelep közelében nemesgyümölcsfa-iskolát állítottak fel azon célból, hogy „lakosságunknak módot és alkalmat nyújtson arra, miszerint olcsó áron beszerezhető nemes gyümölcsfajok ültetédult szőlejével? Ezen csapásnak - ámbár keserű fájdalommal nyilvánítom ebbeli meggyőződésemet - legbiztosabb és egyedüli gyógyszere a csákány. Minél előbb fogunk ugyanis a vész gyökeres kiirtásához, annál hamarabb hasznosíthatjuk a tőkementes és időközben kellőleg megmivelt talajt akár kalászos veteményezés, akár pedig tengeri vagy gumós növények termelésével.” (Esztergom és Vidéke X. évf. 53. sz. 1-2.1888. július 1.) Esztergom és Vidéke XVI. évf. 11. sz. 2.1894. február 8. 191
