Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)

Muskovics Andrea Anna: A filoxéra és hatása Esztergomban

A FILOXÉRA ÉS HATÁSA ESZTERGOMBAN 5. kép: Szénkénegező-gép Abb. 5: Kohlendisulfid-Apparat sem lehet.”63 Akadtak ugyan szőlőbirtokosok, akik a helybeli pénzintézetektől fölvett borsosabb kölcsö­nök mellett is próbálkoztak, mégpedig elég jó siker­rel, kipusztult szőlőik rekonstrukciójával, azonban tőke hiányában erre nem volt lehetőségük.64 A tör­vény megjelenését követő évben az Esztergomi Bo­rászati Egylet közgyűlési jegyzőkönyve is optimista hangnemben íródott a szőlőművelés helyzetének kér­désében: „Siralmas álapotban lelte a milléniumi év Magyarországnak a még nemrég viruló hegyi sző­lőit, a melyek világhírű nemes borokat teremtek és értékeikben nagy kincseket képviseltek! Ezekre, a Phylloxera által elpusztult aranyos hegyeinkre néz­ve, most már örömmel tapasztalhatjuk, hogy úgy az állam mint a társadalom, karöltve oly beható intéz­kedéseket tesz, a melyek kétségtelenül alkalmasak lesznek ezen óriási pusztulást, a melyet a nemzeti vagyon e téren szenvedett, egy-két évtized alatt leg­nagyobb részben helyrepótolni...”65 A gazdák sokáig elzárkóztak a felújítás ezen mód­jától, pedig Wimmer Ferenc már 1883-ban azt írta a Borászati Lapok hasábjain, hogy a helyreállítást mi­előbb meg kell kezdeni, „mely az amerikai alanyok és ezek nemesítése által, mint egyedüli menekvés áll előttünk!”661888-ban már a helyi sajtó is az ameri­kai, ellenálló szőlővesszők termesztését javasolta, de a gazdák három okból idegenkedtek ettől: a vesszők túl magas ára és a csenevész növés miatt, az oltás ál­tali nemesítést sem találták célszerűnek és sikeres­nek.67 1889 októberében az Esztergom és Vidéke ar­ról számolt be, hogy bizonyos területeken a három­négy éve meghonosított amerikai szőlőfajták már kezdtek termőre fordulni, „csak az esztergomi szőlős gazdák nem tudnak sehogyse megbarátkozni azzal, a minek még egy kis amerikai szaga van.”68 A mi­előbbi cselekvés szükségességét bizonyította az egyik 1889. év végi cikk is, amely kemény hangnemben in­tette cselekvésre a gazdákat: „Valóban, ütött már a cselekvés 12-ik órája, hogy a szőlősgazdák, kik me­rev tétlenséggel nézik szőlejük rohamos elsatnyulá­­sát, most már nagyobb számmal hozzáfogjanak a filloxeramentes amerikai szőlővesszők beültetésé­hez.”69 A szőlősgazdákat különböző támogatásokkal, adókedvezményekkel is arra próbálták rávenni, hogy telepítsék újjá az elpusztult területeket, illetve pró­bálkozzanak az amerikai szőlőfajtákkal. Egy 1890. novemberi törvényjavaslat értelmében a szőlővel új­ból beültetett területek hatévi adómentességet élvez­tek, az amerikai vesszőkkel beültetett területek után pedig, tekintet nélkül arra, hogy korábban milyen művelési ág alá tartoztak, szintén hatévi adómentes­ség járt.70 1891-ben pedig törvény jelent meg a szőlő­­területeknek adandó újabb állami kedvezményekről. Ez a különböző földekre tíz, illetve hatévi adómen­tességet biztosított.71 Mindezek ellenére még 1890 vé­gén is arról írtak: „Sajnos, hogy az amerikai vad­szőlő alanyokba való oltástól a földmivelő osztály irtózik s inkább merev elszántsággal nézi vagyona pusztulását.”72 Osváth Andor arról számolt be, hogy a szőlőművelők kísérleteztek amerikai alanyokkal, de kevés sikerrel. Egyrészt a meszes talajt az ame­rikai alany kevésbé tűri, másrészt a homokterületek miatt nem is igazán voltak rászorulva. Emiatt a gaz­dák erre a védekezési módra nem is áldoztak akkora munkát, amekkorát az megkövetelt volna. Az, hogy a hegyi talajok újratelepítése végül megtörtént, annak köszönhető, hogy a szénkénegezés sikeresnek bizo­nyult.73 Az Esztergomi Borászati Egylet közgyűlése­in szintén többször szorgalmazták az amerikai faj­tákkal történő felújítást. Az egylet 1894-ben Arad- Hegyaljáról74 szerzett be óborokat, mivel helyben kevés volt az áru, s az áruk is magas volt. Ott a he-63 Bleszl Ferenc, a város egyik legképzettebb szőlőbir­tokosa, alig hároméves, amerikai oltott alanyokkal beültetett szőlőjének terméséért oly összeget kapott, amely az eddig befektetett költségeket busásait térí­tette vissza. (Esztergom II. évf. 35. sz. 6.1897. augusz­tus 29.) 64 Esztergom II. évf. 35. sz. 6.1897. augusztus 29. 65 Esztergomi Borászati Egylet...: 1897. március 25. Esztergom és Vidéke V. évf. 22. sz. 3.1883. március 15. 67 Esztergom és Vidéke X. évf. 37. sz. 2, 4.1888. május 6. Esztergom és Vidéke XI. évf. 81. sz. 3.1889. október 10. 69 Esztergom és Vidéke XI. évf. 98. sz. 1.1889. december 8. " Esztergom és Vidéke XII. évf. 93. sz. 2. 1890. novem­ber 20. ' 1891. évi I. te. (http://www.1000ev.hu/index. php?a=3&param=64o8,2013. január 12.) 1 Esztergom és VidékeXII. évf. 97. sz. 1.1890. december 4. 73 OSVÁTH 1910,57-4 A filoxéra történetéről és következményeiről lásd: EGYED 2009. 189

Next

/
Oldalképek
Tartalom