Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)

Muskovics Andrea Anna: A filoxéra és hatása Esztergomban

A FILOXÉRA ÉS HATÁSA ESZTERGOMBAN

5. kép: Szénkénegező-gép Abb. 5: Kohlendisulfid-Apparat

sem lehet.”63 Akadtak ugyan szőlőbirtokosok, akik a helybeli pénzintézetektől fölvett borsosabb kölcsönök mellett is próbálkoztak, mégpedig elég jó sikerrel, kipusztult szőlőik rekonstrukciójával, azonban tőke hiányában erre nem volt lehetőségük.64 A törvény megjelenését követő évben az Esztergomi Borászati Egylet közgyűlési jegyzőkönyve is optimista hangnemben íródott a szőlőművelés helyzetének kérdésében: „Siralmas álapotban lelte a milléniumi év Magyarországnak a még nemrég viruló hegyi szőlőit, a melyek világhírű nemes borokat teremtek és értékeikben nagy kincseket képviseltek! Ezekre, a Phylloxera által elpusztult aranyos hegyeinkre nézve, most már örömmel tapasztalhatjuk, hogy úgy az állam mint a társadalom, karöltve oly beható intézkedéseket tesz, a melyek kétségtelenül alkalmasak lesznek ezen óriási pusztulást, a melyet a nemzeti vagyon e téren szenvedett, egy-két évtized alatt legnagyobb részben helyrepótolni...”65

A gazdák sokáig elzárkóztak a felújítás ezen módjától, pedig Wimmer Ferenc már 1883-ban azt írta a Borászati Lapok hasábjain, hogy a helyreállítást mielőbb meg kell kezdeni, „mely az amerikai alanyok és ezek nemesítése által, mint egyedüli menekvés áll előttünk!”661888-ban már a helyi sajtó is az amerikai, ellenálló szőlővesszők termesztését javasolta, de a gazdák három okból idegenkedtek ettől: a vesszők túl magas ára és a csenevész növés miatt, az oltás általi nemesítést sem találták célszerűnek és sikeresnek.67 1889 októberében az Esztergom és Vidéke arról számolt be, hogy bizonyos területeken a háromnégy éve meghonosított amerikai szőlőfajták már kezdtek termőre fordulni, „csak az esztergomi szőlős gazdák nem tudnak sehogyse megbarátkozni azzal, a minek még egy kis amerikai szaga van.”68 A mielőbbi cselekvés szükségességét bizonyította az egyik 1889. év végi cikk is, amely kemény hangnemben intette cselekvésre a gazdákat: „Valóban, ütött már a cselekvés 12-ik órája, hogy a szőlősgazdák, kik merev tétlenséggel nézik szőlejük rohamos elsatnyulását, most már nagyobb számmal hozzáfogjanak a filloxeramentes amerikai szőlővesszők beültetéséhez.”69

A szőlősgazdákat különböző támogatásokkal, adókedvezményekkel is arra próbálták rávenni, hogy telepítsék újjá az elpusztult területeket, illetve próbálkozzanak az amerikai szőlőfajtákkal. Egy 1890. novemberi törvényjavaslat értelmében a szőlővel újból beültetett területek hatévi adómentességet élveztek, az amerikai vesszőkkel beültetett területek után pedig, tekintet nélkül arra, hogy korábban milyen művelési ág alá tartoztak, szintén hatévi adómentesség járt.70 1891-ben pedig törvény jelent meg a szőlőterületeknek adandó újabb állami kedvezményekről. Ez a különböző földekre tíz, illetve hatévi adómentességet biztosított.71 Mindezek ellenére még 1890 végén is arról írtak: „Sajnos, hogy az amerikai vadszőlő alanyokba való oltástól a földmivelő osztály irtózik s inkább merev elszántsággal nézi vagyona pusztulását.”72 Osváth Andor arról számolt be, hogy a szőlőművelők kísérleteztek amerikai alanyokkal, de kevés sikerrel. Egyrészt a meszes talajt az amerikai alany kevésbé tűri, másrészt a homokterületek miatt nem is igazán voltak rászorulva. Emiatt a gazdák erre a védekezési módra nem is áldoztak akkora munkát, amekkorát az megkövetelt volna. Az, hogy a hegyi talajok újratelepítése végül megtörtént, annak köszönhető, hogy a szénkénegezés sikeresnek bizonyult.73

Az Esztergomi Borászati Egylet közgyűlésein szintén többször szorgalmazták az amerikai fajtákkal történő felújítást. Az egylet 1894-ben Arad- Hegyaljáról74 szerzett be óborokat, mivel helyben kevés volt az áru, s az áruk is magas volt. Ott a he-63 Bleszl Ferenc, a város egyik legképzettebb szőlőbirtokosa, alig hároméves, amerikai oltott alanyokkal beültetett szőlőjének terméséért oly összeget kapott, amely az eddig befektetett költségeket busásait térítette vissza. (Esztergom II. évf. 35. sz. 6.1897. augusztus 29.)

64 Esztergom II. évf. 35. sz. 6.1897. augusztus 29.

65 Esztergomi Borászati Egylet...: 1897. március 25.

Esztergom és Vidéke V. évf. 22. sz. 3.1883. március 15.

67 Esztergom és Vidéke X. évf. 37. sz. 2, 4.1888. május 6.

Esztergom és Vidéke XI. évf. 81. sz. 3.1889. október 10. 69 Esztergom és Vidéke XI. évf. 98. sz. 1.1889. december 8. " Esztergom és Vidéke XII. évf. 93. sz. 2. 1890. november 20.

' 1891. évi I. te. (http://www.1000ev.hu/index.

php?a=3&param=64o8,2013. január 12.)

1 Esztergom és VidékeXII. évf. 97. sz. 1.1890. december 4.

73 OSVÁTH 1910,57-4 A filoxéra történetéről és következményeiről lásd: EGYED 2009.

189