Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)
Schmidtmayer Richárd: Tata, egy jelentős mezőváros és polgárai a késő középkorban
Tata, egy jelentős mezőváros és polgárai a késő középkorban a Zsigmond-korban már jelentéktelenebb falvak is kaptak rá engedélyt. Napja, főleg német területen, egybeesett a templom védőszentjének napjával, de Magyarországon, úgy tűnik, inkább gazdasági szempontok kerültek előtérbe a vásári időpont eldöntésekor.146 Mindenképpen a tatai sokadalmak jelentőségére utal az az adat, amelyben a pozsonyi polgárok, mikor a budai harmincadvámot bérelték, felkeresték Tatát is, hátha találnak olyan külföldi — vagy külföldi terméket árusító — kereskedőt, aki áruja után nem fizette meg a harmincadot.147 A sokadalmak fontosságát visszamenőlegesen bizonyítja, hogy 1562-ben — amikor már a török megszállta a várat — egy német kereskedelmi könyvben Tatát is felsorolták néhány olyan magyar település között, amelyek éves vásárát akkor érdemesnek tartották felkeresni. Európa legismertebb vásárai között mintegy tizenkét magyar település sokadalmai kerültek bejegyzésre. Pozsonytól Budán és Székesfehérváron át Eger, de még Nagyvárad is szerepelt a könyvben.'48 A kereskedelmi könyv szerint Tatán Keresztelő Szent János ünnepén (június 24-én) és Szent Dénes napján (október 9-én) tartottak sokadalmat.149 Azt azonban meg kell jegyezni, hogy ennél több éves vásárt is tarthattak, ám csak ez a kettő volt annyira jelentős, hogy külföldi kereskedők is felkeresték.150 Hazai forrásokban inkább a Keresztelő Szent János születésének ünnepén tartott sokadalomról maradt fenn több egyértelmű adat.151 A kereskedelmi könyv adatain túlmenően tarthattak Tatán még más időpont(ok)ban is sokadalmat. Az alábbi sorokban egy ilyen lehetséges vásári időpontot tárgyalunk: Szapolyai György 1521-ben Keresztelő Szent János fejvételének ünnepén (augusztus 29-én) Essegváry Ferenc pápai várnagyától, a(z eladott) borok fejében Tatán átvett 368 aranyforintot és 22 dénárt.152 Erről majdnem egy évvel később, ‘-"‘TRINGLI2010,1315-1316. 147 ORTVAY1900, 98. 148 A felsorolt városok között Buda, Pest, Székesfehérvár, Pozsony, Tata, Báta, Várad, Eger és talán a Nógrád megyei Gyarmatot a kutatások egyértelműen elfogadták, Hatvan és Kesztölc(?), valamint az azonosíthatatlan „Pasten” települését nem mindenki tartja elfogadható azonosításnak vagy akár magyarországi településnek. (WEISZ 2010,1412,143. j.) 149 „Dottes II. der erste marckt ist auf Johannis Baptiste. Der ander auf Sanct Dionisius tag.” (MEDER’SCHE 1974, 250.) Szent Dénes napja a tartalomjegyzékben (MEDER’SCHE 1974, 499.) hibásan október 3-ára keltezve, ezt vette Weisz Boglárka az adattárába is. (WEISZ 2010, 1436.) Azonban Szent Dénes ünnepét október 9-ére helyezte az egyház. (SZENTPÉTERY 1912, 42.) 150 A német kereskedelmi könyv nem tartalmazza például sem Székesfehérvár, sem Várad összes sokadalmát. (WEISZ 2010,1430,1433.) 151 1449: „nundines infesto Beati Johannis Baptiste.” (DF 240015.) 1458: „de nundinis liberis in opido Thatha vocate in preterito festo Nativitatis beati Johannis 1522-ben adott nyugtát várnagyának.153 Érdemes végiggondolni, hogy Szapolyai György mit kereshetett Tatán akkor, amikor mindenki — beleértve a királyt, a tatai vár várnagyát, Korlátkövi Pétert valamint a legtöbb főnemest is — Nándorfehérvár (sikertelen) felmentésére gyülekezett, és az ország déli megyéiben tartózkodott.134 Fel kell tennünk a kérdést, mi lehetett az a jelentős esemény, amire egy évvel később is napra pontosan emlékezhetett, hiszen augusztus 29-e egy átlagos csütörtöki nap volt. Igaz, ezen a napon foglalták el a török csapatok az ország kulcsának tartott Nándorfehérvár várát. Az esemény híre azonban később jutott el Szapolyai fülébe, és nehéz azt feltételezni, úgy rögzült ez a nagy horderejű esemény számára, hogy aznap éppen Tatán járt. Úgy véljük, ezt könnyebb úgy magyarázni, hogy Tatán vásárt tartottak Keresztelő Szent János halálának ünnepén is, ezért tudták egy év távlatából a napot pontosan azonosítani. Szapolyai György az év nagy részében egyik uradalmi központjában, Trencsén várában tartózkodott, erre utal két keltezés 1521. június 9-én155 és augusztus 1-jén.156 Augusztusban kiadott oklevelében Szapolyai éppen Essegváry Ferencet nyugtatta a pápai vár azon évi jövedelmének átadásáról. A következő ismert tartózkodási helye ugyanezen év novemberében éppen Pápa vára.157 Az persze nyitott kérdés marad, hogy miért nem ekkor rendezték az augusztus végi eladott borok bevételét. Egy augusztus végén tartott vásár meglétére utalhat az alább bemutatásra kerülő eset is, amelyben Rozgonyi Rénold szeptember 10-ig vállalt kezességet Varannai András adósságának feléért.138 A15. századra a legtöbb településen a mészárszékek a piacokon álltak, többnyire péküzletekkel159 és a különböző, főként romlandó árut árusító kofákkal Baptiste celebrari soliti.” (DF280036.) 152 „Nos Georgius de Zápolya comes perpetuus terre Scepusiensis etc. Recognoscimus per presentes, quod egregius Francisais Essegwary castellanus castri nostri Papa de porcio vinorum anno proxime preterito infesto decolacionis beate Johannis Baptiste in oppido Tatha florenos trecentos sexagintaocto, denarios XXII nobis presentavit, in cuius testimonium presentes illi damus.” (DL 68532.) 153 „Datum in arce nostra Trinchiniensi, dominica proxima ante festum beati Marie Magdalene anno Domini millesimo quingentesimo vigesimo secundo.” (DL 68532.) (1522. július 20.) 154 II. Lajos augusztus 22-én és 27-én is Tolna mezőváros melletti várában tartózkodott. (DL 23577., DF245793.) Korlátkövi Péter tartózkodására: NEUMANN 2007, 198. ‘55 DF 243479. 156 DL 68525. 157 DL 65607. 158 DL 44483. 159 TRINGLI 2010,1314-1315. 203
