Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)
Schmidtmayer Richárd: Tata, egy jelentős mezőváros és polgárai a késő középkorban
Schmidtmayer Richárd együtt.160 Amennyiben elfogadjuk, hogy egykor a Mária Immaculata szobor helyén álló kápolna a középkori Szűz Mária-kápolnával azonos, akkor az egykori piac helye a mai Kossuth téren keresendő'. A sokadalmakat azonban más-más területen és általában a hetivásár helyétől eltérő' téren tartották.161 Nyilván a Keresztelő Szent János ünnepeihez köthető vásárokat a mai Kálvária-dombra épített templom környékén tartották. A vásárra érkezők és távozok szabadsággal rendelkeztek, vagyis királyi védelem alá estek, több esetben pedig további kiváltságok is egy-egy vásár velejárói voltak, mint például a kereskedők vámmentessége.162 163 Ilyen vámmentesség meglétére utal a már említett trencséni polgárok esete is, mikor panaszt emeltek Mátyás királynál, hogy a tatai vásárról jövet az almási vámnál a „szabadságuk ellenére” vámfizetésre akarták szorítani őket.11’ A tatai vásárok jelentőségére utal közvetve az is, hogy 1400-ban az Árpád-korra hamisított oklevelében Egyed tatai apát magának igényelte az út- és vásárvámokat.164 VÁSÁRI LEFOGLALÁSOK TATÁN Tata esetében szép számmal találunk vásárra vonatkozó adatokat a lefoglalásokkal kapcsolatos ügyekben. A lefoglalás (arrestatio) önhatalmú jogérvényesítés, amellyel az anyagi természetű követelést lehetett úgy kiegyenlíttetni, hogy a tartozását ki nem egyenlítő' személyt vagy az adós közösségéhez tartozókat lefogták, vagyontárgyaikat lefoglalták, és addig nem bocsátották szabadon, amíg a tartozást valamelyikük ki nem egyenlítette. Az arrestatiót vagy a földesúr vagy a városi tanács tette meg.165 Ilyen lefoglalásra került sor Tatán is több alkalommal. 1447. szeptember 17-én értesítette Rozgonyi Rénold Pozsony város tanácsát, hogy Varannai András pozsonyi polgár 32 aranyforintban maradt adósa Kerekes Pálnak, Rénold úr familiárisának. Mivel nem tudta adósságát egyenlíteni, ezért annak felét Rozgonyi meghitelezte szeptember 10-ig. Természetesen András pozsonyi polgár javait, amelyek az adósságot nem fedezték, addig is lefoglalták. András azonban nem jelent meg és nem egyenlítette ki tartozását az említett időpontra, ezért Rozgonyi Rénold arra kérte Pozsony város tanácsát, hogy vegyék rá Andrást adósságának megfizetésére.166 Október 12- én Ótata bírája és eskiidtjei levelet írtak Pozsony 160 Például a budai piac leírása: VÉGH 2008, 58-59. l6‘ TRINGLI2010,1318-1319. 162 TRINGLI 2010,1237. 163 „Tunc tributarii vestri per vos [Dénes esztergomi érsek] in eadem possessione constituti racionis nostro solucionis tributii in dicta possessione Almas exigi soliti, universas res et quelicet bona mercimonialia ipsorum exponentium contra liber tateset prorogativas ipsorum per divos reges Hungarie, nostros videlicet predecessores et etiam per nostram maiestatem de novo ipsis civibus nostris generose concessas prohibuissent et detinuissent et nec ipsis civibus Udem tributarii vestri easdem res et bona absque solucione város tanácsának, amelyben arról tájékoztatták őket, hogy letartóztattak egy pozsonyi kereskedőt, Farkast, Baccis András adóssága miatt. Sas Miklóssal a 15. napon kellett volna megegyeznie, de Baccis András nem küldte, és nem is rendezte adósságát. Bár Farkas pozsonyi kereskedő javait Ótatán helyezték el,167 őt magát 15 napra szabadon engedték, mert három tatai polgár — Farkas György, volt bíró, Konrád kalmár és Miklós kó'faragó — kezességet vállalt érte.168 Baccis András nagy valószínűséggel megegyezik Varannai Andrással, mert ő is 32 aranyforinttal tartozott Kerekes Pálnak. Másrészt itt láthatjuk, hogy a Dénes-napi sokadalmon történhetett az eset, hiszen az oklevelet annak 5. napján állították ki. Az ügyet végül sikerült gyorsan megoldani. Október 27-én, tehát az október 12-ét követő 15. napon, János bíró és az ótatai esküdtek igazolást adtak ki, amelyben leírták, hogy Farkas kalmárt lefogták, mert Kerekes Pálnak 32, Sas Miklósnak pedig 12 arannyal tartozott Baccis András. Az oklevél szerint Kerekes Pál és Sas Miklós addig nem engedte el Farkas kalmárt, míg az említett összeget tiszta aranyban ki nem fizette. Ótata város tanácsa pedig ebben a levélben igazolta, hogy Farkas kalmár tributario reddere et restituere vellent, in preiudicium eorum et dampnum.” (DF280036.) 164 GYÖRFFY1987, 459. 165 TRINGLI 2010,1325-1326. 166 DL 44483. 167 „Et illius idem bona fuerunt hic deposita videlicet Farkas institor vestri concivi.” (DF 243176.) 168 „Et nos autem Georgius Farkass iudex anni preteriti et Conradus institor ac Nicolaus lapicida cives civitatis Othathe fideiubimus propter eundem Farkas institorem, út eundem liber premiserunt et ad quindecimum diem debet se statuare idem vester concivis videlicet Farkass institor.” (DF243176.) 204
