Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)

Mráv Zsolt: Egy különleges császárrkori bronz lovas emlékmű töredéke Azaum/Odiavum Auxiliáris Castellumából (Almásfüzitő, Komárom-Esztergom megye)

Mráv Zsolt

Kr. u. 2. század elejétől kezdtek el lovas emlékműveket állítani.72 Különösen érdekes a Rajnán túl létrehozott és Kr. u. 9-ben feladott Waldgrimes városának esete, amelynek fórumán nem sokkal alapítását követően már ott álltak a város alapítójának, Augustusnak és családtagjainak lovas szobrai.3

A lovas szobrok körbejárhatóságuk miatt alkalmasak voltak arra, hogy uralják a fórumokhoz hasonlatos nyílt tereket. A lovas szobrokat ezért általában szabad ég alatt, egy téren állították fel, de ismerünk néhány példát arra is, hogy egy jelentősebb épület (városban a bazilika vagy katonai táborokban a principia) valamelyik belső terében kerültek felállításra.74 Mivel szemből nézve a felágaskodó ló a lovas felsőtestének jórészét eltakarja, és a mozdulat dinamizmusa sem érvényesül, főnézetük az adlocutio típusú lovas szobrokkal ellentétben nem a keskenyebb homlokzati, hanem az a hosszanti oldaluk, amely irányba a lovas felsőteste is elfordul. Ez az oka annak, hogy felirataik is általában a talapzatok hosszanti oldalára kerültek.75 76 A szobrok bázisát a felállításuk helyszínéül szolgáló épületegyüttesekhez viszonyítva általában balra elfordított, ferde vagy hosszanti párhuzamos pozícióban helyezhették el.b

Katonai táborokban a városok fórumain felállított szobrok példáját követve csak fáziskéséssel, később kezdődött meg a szobrok, köztük lovas szobrok állítása.77 Míg a pannoniai tartományok városaiban a Kr. u. 1. századból is ismerünk császárszobrokat hordozó feliratos szoborbázisokat, 8 addig a „táborforumokon” a legkorábbi ismert szobortalapzat és császárral azonosítható nagybronz szobortöredék egyaránt Marcus Aureliushoz köthető.79 Ez a körülmény a pannoniai katonai táborok területén való szoborállítás gyakorlatának kezdetét a 2. század kö72 BERGEMANN 1992, 315-316. A lovas szobrokhoz az Ibériai-félszigeten: ALFÖLDY 1979, Nr. 118; Észak-Afrikában: ZIMMER 1989; ZIMMER 1992, 301-324.

73 A több mint 80 töredékről egyelőre: RASBACHBECKER 2000, 40; SCHNURBEIN2000,28-29. 2009- ben egy kútból előkerült az egyik lovas szobor lovának feje és egy lovas lábfeje: www.sueddeutsche.de/wissen/ roemische-reiterstatue-in-waldgirmes-fund-mit-biss- 1.173892 (2011. augusztus 17.).

74 Lásd a lambaesisi legio tábor principiájában: RAKOBSTORZ1974, 274, különösen Anni. 72; a pompeji forum bazilikájában: OHR 1991. Ezenkívül magánházak és kertek is szolgálhattak lovas szobrok felállítási helyéül: BERGEMANN 1990, 49; ECK2005,15, Anni. 42.

75 RUCK 2001,218.

76 RUCK 2001, 215-217.

77 A felső-germaniai-raetiai limes mentén összefoglalóan: STOLL 1992; KEMKES 2008,143-148.

78 MRÁV 2003,338.

79 MRAV 2003, 341. Marcus Aurelius szoborbázisához

Lussoniumból: RIU 1016; VISY 1988, 151. Marcus

Aurelius szoborportréja Lugio castellumából: KOVÁCS

1984, 89-91, Taf. 44-45; MARÁZ 1996, 131-132; MARÁZ 1997.

zepére, második felére valószínűsíti. A városok mellett a legiótáborok központi épületeiből származik a legtöbb lovas szoborhoz kötődő lelet.80 Lambaesis legiótáborában a principia bejáratának belső terében, az átjárót egy-egy lovas szobor fogta közre.81 A lauriacumi legiótáborban (Enns, A) egy ló sörényének töredéke82, Potaissában (Turda/Torda, RO) lovas szobor talapzata83; Novaeban (Pametnicite, Svistov közelében, BG) pedig lovak homlokcopfja, sörénye, füle, patájának és kantárjának töredékei bizonyítják nagybronz statuae equestres központi épületek (principia) udvarán való felállítását.84 A legiótáborok mellett ismerünk szórványos példákat lovas szobrok dedikálására auxiliáris castellumokból is.85 A felső-germaniai-raetiai limes táboraiból egyelőre csak kettőből adatoltak lovas szobrokhoz tartozó szobortöredékek, bár azonosításukkal kapcsolatban kételyek is megfogalmazódtak.86 Weißenburgboi eddig hat lófaroktöredéket közöltek,8' míg Theilenhofen principiájából három patatöredék (valószínűleg párta részletei?) vált ismertté.88 Auxiliáris castellumokhoz köthető lovas szobrok eddig főleg a dunai (ezen belül elsősorban a daciai) és az afrikai provinciákból kerültek elő. A numidiai Gemellaeben (DZ) a központi épület udvarán, a táborszentély előtt egymás mellett két lovasszobor talapzatát találták.89 A daciai Porolissum (Moigrad—Pomet, RO) castellumában, északkeletre a principiától és a porta praetoria közelében részben szórványleletként, részben régészeti feltárások során Caracalla lovas szobrának hét töredéke került elő,90 amelyekből egy léptető lovon ülő, ún. adlocutio típusú szobrot rekonstruáltak.91 Egyértelműen lovas szobrokhoz tartozó töredékeket találtak még a noricumi Augustianis (Traismauer, A)92

80 BERGEMANN 1990, 2; STOLL 1992, 202-203.

8' RAKOB-STORZ1974, 274-275.

82 UBI. 1997,104-105, Kat. Nr. II/B17.

83 BÄRBULESCU1990, 823.

84 SARNOWSKI1989, 99,107, Taf. 6.

85 STOLL 1992,202-203.

86 Ezek bizonytalan értelmezését hangsúlyozza: STOLL 1992,202-203.

87 GAMER 1969, 37, 106, Nr. D74; BERGEMANN 1990, 116, Kat. Nr. P 66.

88 BERGEMANN 1990, 72, Kat. Nr. 24.

89 FELLMANN 1983,52, Abb. 27, 72-73 (vonatkozó irodalommal).

90MACREA 1957, 231-234, figs. 6-13; GAMER 1968, 57-58, pl. 13/1-2, 14/2; POP 1978, 142-147, No 11 a-g, figs. 9-15; PETCULESCU2003, 89-90, No 1 a-g.

91 G UDEA-SA LA NTIU-MA TEI 1988, 157-164;

BERGEMANN 1990, 66, Kat. Nr. P16 (korábbi irodalommal); PETCULESCU 2003, 89-90, Cat. no. ía-g. Újabban felmerült, hogy ezek a töredékek több szoborhoz tartoztak: DIACONESCU 2004.

92 Lófarok több töredéke: UBL 1979, 16, Nr. 1. Taf. 1.1e; KANDLER-VETTERS1986,144.

92