Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)
Merczi Mónaika: Térdfibulák Komárom-Esztergom megyéből
Merczi Mónika amelyhez a kengyel vagy közvetlenül, vagy egy trapéz alakú galléron keresztül kapcsolódott. A fibulák többnyire félköríves talpban végződő lábrésze tagolt és tagolatlan egyaránt lehetett. A tűfészek vagy egyszerűen visszahajtott, vagy csak a belső oldalon volt megerősítve. E változat képviselőit a fő elterjedési területen kívül csak Pannóniában, ezen belül is elsősorban annak északnyugati (Vindobona, Carnuntum, Loretto) és déli részén (Szekszárd, Tolna megye, Sopianae, Mursa, Neviodunum, Poetovio), valamint a szarmata Barbaricumban lehetett nagyobb számban fellelni. A Schmid által összegyűjtött képviselőit365 az itt bemutatott északkelet-pannoniai leletek mellett egy annamatiai366 és egy ismeretlen lelőhelyű fibulával lehet kiegészíteni, amely a turócszentmártoni Lővinger-gyűjtemény367 része. Pannóniától nyugatra előfordulása szórványos.368 B/22. változat (Kát. Nr. 149) A 149. számú fibula ugyancsak keskeny, téglalap alakú fejlappal készült, amelyhez a D átmetszetű, széles, szalagszerűnek ható kengyel—lábrész alig elkülönülő félköríves gallérral csatlakozik. A kengyel a bordával tagolt lábrész felé fokozatosan elkeskenyedik, a láb legyezőszerű talpban végződik. A sérült tűtartó széles és feltehetően magas volt. Az előző változatnál már láttuk, hogy a keskeny, téglalap alakú fejlap a moesiai és daciai térdfibulák egyik csoportjának sajátossága. A szőnyi fibula szabálytalanabb fejlapjára és félköríves gallérjára azonban nem találni közöttük párhuzamot. A lábrész alakítása alapján egy felső-moesiai változathoz369 áll legközelebb, amelyre többek között a „patára” emlékeztető lábkidolgozás jellemző. B/23. változat (Kát. Nr. 150-153) A 150-153. számú, kéttagú, felső húrozású, 365 SCHMID 2010,38,339-340. jegyzetek. 366 KOVÁCS 2005,118, Fig. 68, 5 (a 146. számú fibulához hasonlóan rövid fejlappal). 367 LAMIOVÁ-SCHMIEDLOVÁ 1961,133, Tab. XIII, 11. 368 SCHMID 2010,38. 369 BOJOVIC 1983, 21/4. változat, 57, 125-126, T. XXII, 201-203. 370 ALMGREN1923, 63-64, 68-70; PEÈKAR 1972, 89-91. Pannóniából egyelőre csak kis számban ismert: Schützen am Gebirge: KROPF FÖ 35 (1996) 483, Abb. 473; Müllendorf: PATEK1942,59-60, 243, XXIII. t. 9; Leányvár vagy Brigetio: LAMIOVÁ-SCHMIEDLOVÁ 1961,136, Tab. XVI, 11. 371 Bernhardsthal: ADLER-NEBEHAY FÖ 28 (1989) 217, Abb. 788, 219, Abb. 847; ADLER FÖ 30 (1991) 279, Abb. 585; ALLERBAUER-JEDLICKA FÖ 39 (2000) 643, Abb. 618. Drösing: NEBEHAY FÖ 21 (1982) 284, Abb. 825; STUPPNER FÖ 22 (1983) 285, Abb. 475; STUPPNER FÖ 23 (1984) 286, Abb. 465; STUPPNER FÖ 28 (1989) 227, Abb. 1009; STUPPNER FÖ 30 (1991) 282, Abb. 688; STUPPNER FÖ 31 (1992) 483, Abb. 687; ADLER-NOWAK-SCHUPPLER FÖ 26 többségében Brigetióban előkerült fibulákat a derékszögben meghajlított, és a hajlat mögött egyenes vonalú fibulatest köti össze egymással, amelyek keresztmetszete D alakú vagy háromszögletes és a félköríves, többnyire díszítetlen fejláphoz közvetlenül kapcsolódik. A tűtartójuk magas, keskeny, a tűfészek a 150-151. számú leleteknél csak a hátoldalon, a i52-h53. számúaknái pedig a belső oldalon is megerősített volt. Derékszögben megtörő fibulatest Almgren V, 9. sorozatát (A 138-147), valamint az V, 13, különféle egyedülálló formákat magába foglaló sorozatának néhány darabját (A 132, 136-137) jellemzi, amelyeket germán térdfibuláknak is neveznek. Különösen az Elba középső és alsó térségében terjedtek el, de eljutottak a Rajna-vidéki római tartományokba is. A Duna-vidéken előfordulását korábban szórványosnak tekintették,37" de az utóbbi időben számos, Vindononától, illetve Carnuntumtól északra eső barbaricumi lelőhelyről371 vált ismertté. Az itt előkerült leletek többnyire kéttagúnk, és gyakori a háromszögletes keresztmetszetű fibulatest. A 150-153. számú fibulák a nagyon hasonló megformálású fibulatest ellenére mégsem sorolhatók az egy- vagy kéttagú, pálcika- vagy szalagszerű testtel, alacsony vagy magas tűtartóval, egyszerűen visszahajtott tűfészekkel készített germán térdfibulákhoz. A legfőbb eltérés közöttük a fejrész alakításában mutatkozik, ugyanis az északkelet-pannoniai fibulákkal ellentétben a germán térdfibuláknál vagy teljesen hiányzik a fejlap, vagy csak egy gallérszerű megvastagodás veszi körül a kengyel kezdeti szakaszát. A 150. számú fibula félköríves fejlapját cikcakkvonal szegélyezi, a hozzá közvetlenül kapcsolódó fibulatest a hajlat alatti és mögötti részen is háromszögletes keresztmetszetű. A kengyeltől el nem különülő lábrészt háromszögletes, gyűrűszerű talp zárja le. A kengyelt a hajlat mögötti részen fiiggőle-(1987) 238, Abb. 526; JEDLICKA-SCHMIDT FÖ 33 (1994) 564, Abb. 693; LAUERMANN FÖ 34 Ù995) 698, Abb. 478; ALLERBAUER-JEDLICKA FÖ 38 (1999) 840, Abb. 503; ALLERBAUER-JEDLICKA FÖ 39 (2000) 645, Abb. 649. Enzersfeld: STUPPNER FÖ 29 (1990) 239, Abb. 1003; KARL-KARL FÖ 35 (1996) 496-497, Abb. 519, 540; KARL-KARL FÖ 37 (1998) 779, Abb. 619, 623; KARL-KARL FÖ 39 (2000) 648, Abb. 697. Jedenspeigen: ALLERBAUERJEDLICKA FÖ 39 (2000) 648, Abb. 708. Katzelsdorf: GSCHWANDTLER- JEDLICKA-SCHMIDT FÖ 33 (1994) 5b6, Abb. 719. Paltendorf: ADLERSCHUPPLER FÖ 29 (1990) 246, Abb. 1061. Reinthal: ALLERBAUER-JEDLICKA FÖ 39 (2000) 659, Abb. 764, 768. Ringelsdorf: NEBEHAY-STUPPNER FÖ 28 (1989) 238, Abb. 1294; 239, Abb. 1317; STUPPNER FÖ 29 (1990) 249, Abb. 1161; STUPPNER FÖ 31 (1992) 501, Abb. 849, 502, Abb. 870; ALLERBAUER-JEDLICKA FÖ 39 (2000) 660, Abb, 790, 662, Abb. 807. Tresdorf: ADLER-SCHMELZEN BARTH FÖ 26 (1987) 246, Abb. 608. Waidendorf: ALLERBAUER-JEDLICKA FÖ 39 (2000) 669, Abb. 847. 48
