Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)
Merczi Mónaika: Térdfibulák Komárom-Esztergom megyéből
Térdfibulák Komárom-Esztergom megyéből facettált kengyelű daraboknál is megfigyelhető, hogy a kengyel hajlat alatti része a fejlap felé kismértékben elkeskenyedik. Az egymással nagy hasonlóságot mutató és kisméretű fejlappal készült 63-64. számú fibuláknál azonban a kengyel oldalai a hajlat és a fejlap közötti részen egymással párhuzamosak. A fibulákkal párhuzamba állítható leleteket Nyugat- Pannoniából115 és Sisciából“6 közöltek. A 65. számú fibula széles gallérja párhuzam nélkül áll. A fibulák lábrészét félköríves, egyenesen levágott talp zárja le, amelyhez egyszerű, hengeres vagy háromszögletes (Kát. Nr. 72-74, 79, 85, 87) gomb kapcsolódik. Ritkán a talp pereme rovátkolt is lehetett (Kát. Nr. 70-71, 87). Eltérő alakításéi a 74. számú fibula bordával tagolt lábrésze, amely legyezőszerű talpban végződik. Hasonló megoldás a felső-moesiai keskeny, négyszögletes fejlappal készült fibulák egyik csoportjánál117 figyelhető meg. A 85. sz. fibula lábrészét két rovátkolt gyűrű zárja le. Legközelebbi párhuzamát egy vindobonai lelet“8 jelenti, amely méretét és díszítését tekintve nagyfokú hasonlóságot mutat az északkelet-pannoniai fibulával. De hasonló megoldás mutatkozott három, helyi készítésűnek gondolt, ugyancsak felső húrozású lauriacumi fibulánál is,“9 amelyeknél a lábrészt egy egyszerű borda választja el a kengyeltől. Kettős, rovátkolt gyűrűben végződő láb egy kisebb méretű, robusztusabb daciai fibulánál120 is előfordult. A változatba sorolt fibulák tűtartója hosszirányú, magas és keskeny, a tűfészek a hát- és/vagy a belső oldalon megerősített, egyszerűen visszahajtott tűfészek mindössze egy fibulánál (Kát. Nr. 67) tételezhető fel. Carnuntum: FARKA-JEDLICKA FÖ 27 (1988) 308, Abb. 599 (alsó húrral, hengeres tokkal, gallér nélkül); Schützen am Gebirge: NOWAK FÖ 28 (1989) 210, Abb. 640 (felső húr, cikcakkvonallal díszített fejlap, gallér nélkül); Lichterwört: ADLER FÖ 29 (1990) 242, Abb. 1040 (alsó húr, gombban végződő lábrész gallér nélkül). Hasonló lehetett egy antaui lelet is, amelynek azonban gallérja is volt. (MATOUSCHEK-NOWAK FÖ 35 [1996] 4/2, Abb. 410.) 1.6 KOSÖEVIC1980, 54, T. XXII, 173 (felső húrral, gallér nélkül). 1.7 BOJOVIC1983, 57, 21/4. változat. 1.8 SCHMID 2010,110-111, Taf. 21,192. JOBST 1975, 67,169-170, Taf. 23,176-178. 120 COCIÇ 2004,188, Pl. LVII, 835. 121 Lauriacum: JOBST 1975,168, Taf. 23,169 (pelta alakú fejlap, D átmetszetű fibulatest); Adriach: HEBERT FÖ 28 (1989) 252 Abb. 1395 (gallér nélkül, D átmetszetű); Wels: SEDLMAYER 1995, 168, Taf. 15, 110 (gallérral, facettált test). 122 Vindobona: SCHMID 2010, 110-111, Taf. 21, 192. Petronell: FARKA-JUNGWIRTH FÖ 28 (1989) 234, Abb. 1180 (gallér nélkül, D átmetszetű, felülnézetben teljesen elkeskenyedő fibulatest); Mannersdorf am Leithagebirge: FARKA-OPFERKUH FÖ 24-25 (1985- 1986) 292, Abb. 729 (gallér, facettált test). 123 SEDLMAYER 1995, 44, Abb. 3, 3. A fejlapot ritkán (Kat. Nr. 63-67) hagyták díszítetlenül. A díszítés az előző változathoz hasonlóan 1 (Kát. Nr. 68-76) vagy 2 sor (Kát. Nr. 77-83) cikcakkvonalból, egy esetben két poncolt pontsorból áll (Kát. Nr. 84). A 81. számú fibulánál a második sor cikcakkvonal az 55. számú lelethez hasonlóan a galléron található. Nem találtuk párhuzamát a 62. számú fibula díszítésének, amely a peremen teljesen körbefutó, valamint vízszintesen és erre illeszkedő, három ívből álló hullámvonalba rendezett cikcakkvonalból áll. Összetett a már említett 85. számú fibula díszítése is, amelyet három cikcakkvonal alkot, közülük egy a peremen, egy közvetlenül a gallér előtt fut, a középső a fejlap közepén hullámvonalba rendezett. Sedlmayer a Noricumra121 és Pannóniára122 egyaránt jellemző díszítésmódok közé sorolja,123 amelyet D átmetszetű és facettált testű változatoknál is alkalmazhattak. A germaniai-raetiai térségben a félkör alakú fejlappal ellátott fibulákat nem készítették facettált testtel: Saalburgban és Zugmantelben124 mindössze két ilyen fibula került elő, ezeket egy augsti125 és egy britanniai126 fibulához hasonlóan a birodalom keleti feléből származtatják. Leleteinknél már a magasan boltozott, felülnézetben beívelő fibulatest is mutatja, hogy félköríves fejlap esetében a kengyel-lábrész facettálása noricumi127—pannoniai128-felsőmoesiai129 sajátosság, de ezeken a területeken is népszerűbb a D átmetszetű kengyel: Lauriacumban130 négyszer (6:25), Vindobonában (8:16) és az általunk vizsgált anyagban kétszer annyi (26:53) fibula készült D átmetszetű, mint facettált fibulatesttel. Arányuk Singidunumban is hasonlóan alakult (8:14). Félkör 124 BÖHME 1972,19-20, 83, Taf. 7,402-403. 125 RIHA 1979, 85-86, Taf. 12, 297. 126 SNAPE 1993a, 20, 45, Fig. 8,50. 127 Lauriacum: JOBST 1975, 163, Taf. 20, 145-146, 169-170, Taf. 23, 176-178; Wels: SEDLMAYER 1995, 168, Taf. 15,110-111; Kalsdorf: HEYMANS 1997b, 354, Taf. 8, 79; Flavia Solva: KROPF-NOWAK 1998-1999, 88, Taf. 18, 91-92, 91-92, Taf. 22,108-111. 128 KOVRIG 1937, 59-62, IX. t. 86-87, X. t. 97; Siscia: KOSÖEVIC 1980, 54, T. XXII, 173, 175, T. XXIII, 179, 181,189, T. XXIV, 191; Zala megye: BERECZ1991,165, 171, 4. kép 9-10; Páty: OTTOMÁNYI 2007, 37, 30. kép 3=140. kép 6; Budaörs: MERCZI 2011, 7. kép 5; Vindobona: SCHMID 2010,108-111, Taf. 19,165-166, Taf. 20,178, Taf. 21, 185, 189, 191-192; BERECZ 1991, 165: Pannonia déli részére jellemző formának tartja, de a KOVRIG 1937, 59-62. és PATEK 1942, 237. oldalakon felsorolt lelőhelyek (Carnuntum, Arrabona, Brigetio) arra utalnak, hogy a limes mentén sem számít ritka változatnak. Pannóniából, de pontosan nem ismert lelőhelyről: HATTATT1985,119, Fig. 50,470. 123 BOJOVIC 1983,122-124, T. XX, 183-186, T. XXI, 187- 190. 130 A belsőbb területen fekvő Virunum leletanyagából viszont hiányzik. Itt a fibulatest facettálása csak a négyszögletes fejlappal ellátott változatoknálfigyelhető meg. 33 I i
