Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)

Merczi Mónaika: Térdfibulák Komárom-Esztergom megyéből

Merczi Mónika

alakú fejlapos térdfibulákat Daciában131 132 is készítettek facettált fibulatesttel, ezek azonban a pannoniai és felső-moesiai leletekkel ellentétben többnyire díszítetlen fejlappal, gallér nélkül, felülnézetben kevésbé ívelt testtel és egyszerűen visszahajtott tűfészekkel készültek. Arányuk itt és Alsó-Moesiában1 32 is jóval alacsonyabb, mint Pannóniában és Felső-Moesiában. Az itt bemutatott leletek azt jelzik, hogy ez az északkelet-pannoniai fibulák alapján felállított változat elsősorban Pannóniára és Felső-Moesiára, valamint Noricumra volt jellemző, de barbaricumi területekre133 is eljutott. A gallér nélküli darabok esetében már csak igen ritkán figyelhető meg a B/i változatnál leírt, felülnézetben teljesen elkeskenyedő és rézsútos állású gombban végződő fibulatest.134 A gallérral készült daraboknál — a B/2 változathoz hasonlóan — előfordulhat az oldalnézetben alacsonyabban boltozott, felülnézetben elkeskenyedő és vízszintes állású gombban végződő fibulatest.135

A fibulák, méretüket tekintve az előző változatnál is egységesebbek. Mindössze négy fibula (Kat. Nr. 63, 66, 69,72) mérete esett közepes tartományba (3,5 cm alatt), a többi fibula hossza 3,5-4,2 cm között volt, és ebbe a mérettartományba tartozhattak a töredékes darabok is. A 85. számú fibula mérete, amely felépítését és díszítését tekintve is eltért a többi darabtól, meghaladja a 4,5 cm-t.

B/4. változat'36 (Kát. Nr. 88-106)

Az ebbe a változatba sorolt fibulák félköríves fejlapjához háromszögletes keresztmetszetű fibulatest kapcsolódik, amelynek felső oldalai íveltek (kivétel: Kát. Nr. 91-92, 99). A fibulatest keresztmetszete vagy a test teljes hosszában vagy csak a kengyelhajlat mögötti részen volt háromszögletes, a hajlat alatt viszont az előző változathoz hasonlóan D átmetszetűnek bizonyult (Kát. Nr. 88, 90, 96,101-102,104). A fibulák kivétel nélkül felső húrozásúak, alsó húrozású rugóra leletanyagunkban nem volt példa. Az előző változathoz hasonlóan a leletek többségénél (Kát. Nr. 90—103) a fejlap és a kengyel között félköríves vagy

131 COCIÇ 2004,188-191, Pl. LVI, 812, 814, 820, 822, 824, Pl. LVII, 834-835, Pi LVIII, 852,859, PL LIX, 860,873, Pl. LX, 884, 890, 892, 895, 897, Pl. LXI, 906, 916, Pl. LXII, 920-921, 924, 931. A 931. számú lelet tűtartója keresztben áll!

132 HARALAMBIEVA 1993, 96, Tabi. II, 7=GENCSEVA 2004,164, Tabi. XIV, 10.

133 LAMIOVÁ-SCHMIEDLOVÁ 1961, 139, Tab. XXII, 4;

PESKAR 1972, 9, Tf. 17,12 (Brno-Lisen); 48, Tf. 18, 2

(Uherské Hradiste); VADAY 1988-1989, 79, 252, Abb.

13, 8=Taf. 55, 9 (Kunszentmárton).

‘34 Noricum-Lauriacum: JOBST 1975, 168, Taf. 23, 170

(alsó húr, a fejláphoz egy téglalap alakú toldalék

kapcsolódik); Flavia Solva: FARKA-GRILL FÖ 26

(1987) 253, Abb. 657 (alsó húr); barbaricumi területről

— Drösing: NEBEHAY-STUPPNER FÖ 28 (1989) 223,

Abb. 933 (alsó húr).

háromszögletes gallér található, 2 fibula esetében (Kát. Nr. 88-89) viszont közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz (2/16=12,5%). Három fibulánál (Kát. Nr. 101-103) ötszögletes fejlap figyelhető meg, amelynek csúcsai közül a középsőt lekerekítették. Velük párhuzamba állítható leletet Carnuntumból137 közöltek, de ötszögletes fejlappal láttak egy sisciai,138 egy daciai139 és két alsó-moesiai140 fibulát is, amelyeknél azonban a test keresztmetszete D alakú volt.

Az előző változathoz hasonlóan kizárólagos az oldalnézetben magasan boltozott, S alakban ívelt, felülnézetben beívelő fibulatest, amely félköríves, egyenesen elvágott, ritkán háromszögletes gombbal (Kát. Nr. 96, 105) ellátott talpban végződik, ennek pereme — a 70-71. számú facettált kengyeli! fibulákhoz hasonlóan — fogazott is lehetett (Kát. Nr. 95). A fokozatosan elkeskenyedő és rézsútos állású, tagolt gombban végződő fibulatestre leletanyagunkban nem volt példa. A tűtartó magas, keskeny, a tűfészek többnyire a belső és/vagy hátoldalon is megerősített. A fibulák mérete 3,4-3,9 cm között változott.

A fejlap csak három esetben maradt díszítetlenül (Kát. Nr. 88, 90-91), a többinél az előző változatokhoz hasonlóan egy (Kát. Nr. 92-96, 101) vagy két sor (Kát. Nr. 98-100, 102-103) cikcakkvonalat, illetve egy esetben (Kát. Nr. 97) két poncolt pontsort alkalmaztak díszítésként. Eltérő a 89. számú fibula díszítése, ahol a három cikcakkvonal közül a középső háromíves hullámvonalba rendezett. Ez a három félkörívből álló hullámvonalas díszítés a felső-germán-raetiai limes mentén141 terjedt el, Noricum és Pannonia területén igen ritka, a 89. számú fibula esetében azonban noricumi-pannoniai térségre jellemző fibulatesttel készített fibulánál alkalmazták. Térségünkben a díszítésmód párhuzamát mindössze egy facettált kengyelű sisciai fibulánál142 láttuk.

A háromszögletes keresztmetszetű kengyel a Rajna-vidéken nem volt kedvelt. A Saalburgban143 és Augstban144 előkerült fibulák, a facettált kengyelű leletekhez hasonlóan, a birodalom keleti feléből származnak. Ugyanez lehet érvényes a britanniai

135 GRABHERR 2001,127, Taf. 4, B22.

136 BOJOVIC20/3. változat; BERECZ1990, III.2 változat; BERECZ1991, 7.A.b változat.

137 FARKA FÖ 16 (1977) 426, Abb. 366.

138 KOSÖEVIC 1980, 54, T. XXIII, 183 (a középső csúcs nem volt lekerekítve).

139 COCIÇ 2004,188, Pl. LVII, 831.

140 HARALAMBIEVA 1993, 96, Tabi. II, 1, 6. (Az utóbbi lelőhelye ismeretlen, de az alsó-moesiai Ruszéban őrzik.)

141 BÖHME 1972, 19, 19/a változat, 81-82, Taf. 6, 364, 367-368, 370-371, 374; SEDLMAYER 1995, 44, Abb. 3,i-142 KOSCEVIC1980,54, T. XXIII, 179.

143 BÖHME 1972,19-20, 83, Taf. 7,401.

144 RIHA 1979, 85-86, Taf. 12,296.

34