Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)

Merczi Mónaika: Térdfibulák Komárom-Esztergom megyéből

Merczi Mónika

a D keresztmetszetű kengyel mindig közvetlenül kapcsolódik egymáshoz. Ezzel szemben Noricumban106 és Pannóniában107 ez a változat népszerűbb, mint a gallér nélküli B/i. változat. Általánosnak tekinthető a felső húr és az oldalnézetben magasan boltozott, S alakban ívelt, felülnézetben a kengyelhajlatnál és a lábrésznél erősen kiszélesedő, középtájt beívelő fibulatest. Noricumban az alsó húrozású leletek egy része oldalnézetben alacsonyabban boltozott, felülnézetben a kengyelrészen elkeskenyedő, lábrészen kismértékben kiszélesedő és vízszintes állású gombban végződő fibulatesttel jellemezhető, amely inkább tekinthető nyugati hatásnak, mint a B/i változatnál leírt teljesen elkeskenyedő forma, de a gallér megléte miatt ezek a fibulák sem állíthatók párhuzamba a germaniai-raetiai párhuzamokkal.108

Felső-Moesiában109 * a félköríves fejlap és a D átmetszetű kengyel szinte mindig gallérral kapcsolódik egymáshoz, a fibulatest alakját tekintve az elkeskenyedő forma itt már egyáltalán nem fordul elő. Daciában"0 és Alsó-Moesiában111 * viszont ez a változat — az előzővel ellentétben — jóval kevésbé bizonyult

népszerűnek. Megtalálható barbaricumi területeken • 112 IS.

A fibulák méretüket tekintve is egységesebbek. Kisméretű (<2,5 cm) darabok nem fordulnak elő közöttük, közepes méretűek (2,9—3,4 cm) a 29, 31,

34, 36, 39, 44, 46, 58. számú darabok. A 30, 32-33,

35, 37-38, 40-43, 45, 49-57- számú fibulák mérete 3,5-4,2 cm között változott, és nagyméretűek lehettek a 47-48. számú hiányos darabok is.

Az 59-61. számú töredékeknél csak a lábrész keresztmetszete (D alakú) vizsgálható, így nem dönt106 Lauriacum: JOBST 1975, 164-171, Taf. 21, 150, Taf. 22, 160-162, 166, 168, Taf. 23, 172, 175, Taf. 24, 181; Virunum: GUGL 1995, 36, 89, Taf. 15,113, Taf. 16,116; Wels: SEDLMAYER 1995, 165-166, Taf. 14, 107-109; Kalsdorf: HEYMANS 1997b, 354-355, Taf. 8, 78, 80-81, Taf. 9, 87-90; Flavia-Solva: KROPF-NOWAK 1998-1999, 88-91, Taf. 18, 92-93, Taf. 19, 94~97, Taf. 20, 98,100, Taf. 21,102-103,105.

107 A KOVRIG 1937, 56-59, IX. t. 80-83 és PATEK 1942, 229-234, XXII. 1.12. képen bemutatott fibulák esetében nem látszik, hogy a fejlap és a kengyel gallérral vagy anélkül kapcsolódik-e egymáshoz. Celamantia/ Brigetio: LAMIOVÁ-SCHMIEDLOVÁ 1961, 117, Tab. V, 10, 136, Tab. XVI, 10; Siscia: KOSŐEVIC 1980, 54, T. XXIII, 180, 184, 187; Zalalövő: BERECZ 1990, 84, 91, Abb. 4,10,13; Zala megye: BERECZ 1991,165,170-171, 4. kép 7; Páty: OTTOMÁNYI 2007, 190, 140. kép 7; Vindobona: SCHMID 2010,109-110, Taf. 20,175-176, Taf. 21,183,186,188; 127, Taf. 42, Au. Pannóniából, de pontosabban nem ismert lelőhelyről: HATTATT1985, 119, Fig. 50, 469 (alsó húrral).

108 JOBST 1975,164, Taf. 20,143,167-168, Taf. 22,167,170,

Taf. 24,179; GUGL 1995,100-101, Taf. 31, 207-208. A

Noricum belsejében fekvő Michlhallberg leletanyagát viszont szinte kizárólag ez a forma jellemzi:

GRABHERR 2001, 127, Taf. 3, B19-B20, Taf. 4, B21,

B23-B24.

hető el, hogy a fejlapos fibulák 1. vagy 2. változatába sorolhatók, esetleg ettől eltérő fejlapformával készültek.

B/3. változat113 (Kát. Nr. 62-87)

A változatba olyan félköríves fejlappal készült térdfibulák kerültek, amelyek kengyele hosszában facettált,"4 így keresztmetszetük többnyire trapéz alakú. A leletek többségénél a fibulatest teljes hosszában facettált, de néhány darab esetében (Kát. Nr. 65, 66, 74, 76, 83) ez csak a kengyelhajlat mögötti részre terjed ki, a hajlat alatti rész keresztmetszete azonban D alakú. A fibulákat egyetlen darab kivételével (Kát. Nr. 72) felső húrozású rugóval látták el, amelyet a fejlap általában csaknem teljesen elfedett. E változatba sorolható daraboknál a fejlap és a kengyel általában kisméretű galléron keresztül kapcsolódik egymáshoz, amely többnyire félköríves, egy fibulánál azonban szélesebb, a fejlap hátsó felére kiterjedő (Kát. Nr. 65), egy másiknál (Kát. Nr. 74) pedig háromszögletes volt. A félköríves fejlappal és D átmetszett! kengyellel készült fibulák esetében (B/1-2 változatok) a gallér még a leletek csaknem felénél (23/53=43,4%) hiányzik, ezzel szemben a facettált kengyelű daraboknál már csak három esetben (Kát. Nr. 62-64) nem alkalmaztak gallért (3/24=12,5%). Alacsony arányuk miatt ezeket nem soroltuk külön változatba.

A fibulatest minden esetben a noricumipannoniai térségre jellemző (oldalnézetben magasan boltozott, S alakban ívelt, felülnézetben kengyelhajlatnál és lábrésznél kiszélesedő, középtájt beívelő) formát mutatja. A B/1-2 változatokhoz hasonlóan a

109 BOJOVIC 1983, 119-121, T. XIX, 165-168, 170-175, T. XX, 176-177.

1,0 COCIS 2004,188-190, Pl. LVI, 811, 818, Pl. LVII, 829?, 831, 833, 839, Pl- BIX, 869, Pl. LX, 881-882. HARALAMBIEVA 1993,95-96, Tabi. 1,2, Tabi. II, 5,8; Sumen térségéből, amely előbb Thraciához, majd a 2. század végétől Alsó-Moesiához tartozott: GENCSEVA 2004,164, Tabi. XIV, 3.

112 LAMIOVÁ-SCHMIEDLOVÁ 1961,133, Tab. XIV, 14-16; PESkAR 1972, 33, Tf. 17, 9 (Krenovice), 39-40, Tf. 17, 8 (Moravskí) Krumlov), 60-61, Tf. 17, 7, 10 (ismeretlen lelőhely); VADAY1988-1989, 79-80, 257, Abb. 13, 2=Taf. 69, 2 (Martfű, 2. sír), 287, Abb. 13, 3=Taf. 143, 3, 281, Abb. 13, 4=Taf. 154,10 (Törökszentmiklós), 256, Abb. 13, 5=Taf. 66, 2 (Kunszentmárton), 240, Abb. 13, io=Taf. 32, 2 (Jászdózsa).

1,3 BOJOVIC 1983, 20/4. változat; BERECZ 1991, 7.A.C változat; SNAPE 1993a, 5.1Ccsoport; KROPF-NOWAK 1998-1999,7.3 és 7.5 változat.

114 A kengyel facettálása, többnyire csak a kengyelgomb alatti részen már a Keleti-Alpok térségében kialakult, Noricumban és Pannóniában általánosan elterjedt egygombos erősprofilú fibuláknál is megfigyelhető, közülük legkorábban a Claudius-késő Flavius korra keltezett ALMGREN 1923, 68-as formánál: GUGL 1995,12-32