Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)
Dévai Kata: A Komárom/Szőny vásártéri ásatások római kori üvegleletei
Dévai Kata darabszámú palackot helyezhettek el. A legérdekesebb kérdés nyilvánvalóan az, hogy milyen termékeket szállítottak bennük. Sokáig tartotta magát az a nézet, amely szerint a palackokban bort szállítottak és tároltak volna. Azonban szerencsére számos esetben maradt meg szerves maradvány az üvegekben, és ezek természettudományos vizsgálata igazolta, hogy nem bort, hanem olajat vagy valamilyen olajos szubsztanciát tartalmaztak. Tehát vagy egyszerűen olajat szállítottak bennük, vagy valamilyen az olajban oldott illatszert, testápolásra használatos szert.72 Szerencsére Pannóniából is ismerünk olyan hasábos testű palackot, amelyben anyagmaradvány található, mégpedig a szekszárdi vas diatretumot is tartalmazó szarkofág leletei között. Tartalmát illetően ez idáig anyagösszetétel-vizsgálat nem történt, de valószínűleg unguentumot tartalmaz, olaj, méz és tej keverékét többek között.73 Másodlagosan ezt az edénytípust sokáig használhatták tárolásra is. A Vásártéren előkerült darabok többnyire valamilyen mintát tartalmazó aljtöredékek, illetve oldaltöredékek, ezek kivétel nélkül üvegzöld színűek, átlagos minőségűek, viszonylag nagy falvastagsággal készültek (az aljtöredékek vastagsága 6—8 mm is lehet). A mintákat vizsgálva leggyakrabban két vagy három koncentrikus kör a leggyakoribb, amely talán az edények stabilitását növelte. Ezenkívül különböző növényi motívumok jelennek meg, elsősorban palmetta díszítés, egy esetben csúcsára állított négyszögletes keretben talán fenyőág, (4. tábla 3) egy töredéken a szögletes alj csúcsaihoz tartó, középen egymást keresztező bordák. Ugyancsak egyszer fordul elő egy körben elhelyezett ötszirmú virág motívuma. (4. tábla 3) Névbélyeget tartalmazó töredék sajnos nem került elő. Traianus és Hadrianus veretéivel együtt talált darabok igazolják, hogy Brigetióban a Kr. u. 2. század első felében már használatban volt ez az edénytípus.74 A hasábos testű palackok helyi gyártására Aquincumból említhetünk példát, ahonnan ismerjük ilyen edények gyártásához használt forma aljtöredékét.75 Rozetta díszítésű aljtöredék ismert Brigetión kívül Intecisából és Aquincumból, ezeket Barkóczi a 2. századra datálja.76 Említésre méltó a Poetovióból előkerült hasonló töredék, amelynek sarkaiban betűket helyeztek el.77 A csúcsára állított négyszög motívum megtalálható a MNM ismeretlen lelőhelyről származó darabján, azonban itt a közepén csupán egy pontdíszítés található.78 Ugyanilyen 72 ROTTLOFF1999, 49. 78 WOSINSKY1896, 747, Taf. CLXXX. 74 Vida István meghatározása. 75 BARKÓCZI 1988a, 28. 76 BARKÓCZI 1988a, 177-178. 77 LAZAR 2003, Pl. 1.8. 78 BARKÓCZI 1988a, 173. 79 LAZAR 2003,154. 80 CALVI 1968, Taf. Ej; MANDRUZZATO-MARCANTE 2005, 71, Táv. 127.96. ismert Poetovióból, ahol a rozettadíszítéses aljtöredékek is megjelennek,79 közepén szintén pontdíszítéssel, illetve üresen előfordul Aquileiában, valamint itt megtalálható a brigetiói példánnyal pontosan megegyező, négyszögben növényi motívumot ábrázoló töredék is, datálásuk a Kr. u. 1. század végétől a 3. századig tehető.80 * Egy olyan hasábos palack aljtöredéke került még elő a vásártéri ásatáson, amelyen nem a formába fújásnál használt minta lenyomata látható, hanem a tartórúd lenyomata figyelhető meg a díszítetlen, benyomott aljtöredéken. Fazékformát keveset ismerünk, megemlíthető az ívelt oldalfalú, kihajló, melegen lekerekített peremű típus 1 és egy kisméretű, körte testű forma, amelyekből 2-2 töredék ismert. (5. tábla 1) Ezek színtelen, illetve üvegzöld alapanyagból készültek, vízszintesen kihajló, melegen lekerekített, megvastagodó vagy gyakrabban kifelé hajtott csőszerű peremmel. (5. tábla 2) Használatuk a Kr. u. 1. század második felétől a 3. századig tehető, de a 2. század második felétől már ritka az előfordulásuk.83 Különleges darab egy patera fül- és peremtöredéke, (5. tábla 3) ezt az edénytípust Barkóczi az 1. század végére, a 2. század elejére datálta, ezen forma egyébként üvegből ritkán fordul elő Pannóniában, a MNM-ban található még egy ismeretlen lelőhelyről származó darab.84 Ezenkívül megjelenik Vindobonában a Kr. u. 2. század 2. felére, 3. század első felére tehető környezetben, színben és kidolgozásban ez áll a legközelebb a vásártéri töredékhez.8'’ Meg kell említenünk, hogy Poetovióban szintén előfordul ez a forma a Kr. u. 1. század második felére, 2. század első felére datálható kontextusban.86 A vásártéri töredék fújt üvegedény részét képezte, iivegzöld színű, jó minőségű alapanyagból készült. A perem melegen lekerekített, kifelé visszahajtott, csőszerű, sajnos töredékes. A perem felső széléhez kapcsolódott a vízszintesen álló széles fül, amelyet két plasztikus borda tagolt. A vindobonai párhuzam alapján valószínűleg a Kr. u. 2. század második felére, talán a 3. század elejére datálható. Az illatszeres üvegek közül keveset sikerült pontosan meghatározni, mivel ezek peremkiképzése nagyon hasonló, és főként ilyen peremek maradtak meg. Meg kell említeni a kónikus formájú, hosszú, hengeres nyakú, benyomott aljú formát, amelyből 7 töredék került elő.87 (5. tábla 4) Színtelen vagy kékeszöld, kihajló, melegen lekerekített peremű töredékekről van szó. Használatukkal a Kr. u. 1. század végétől s‘ RÜTTI1991, Form AR 104; ISINGS 1957, Form 94. 82 BARKÓCZI 1988a, Kat. Nr. 522. »3 RÜTTI 1991,50. 84 BARKÓCZI 1988a, Kat. Nr. 540; RÜTTI 1991, Form AR 4-88 SAKL-OBERTHALER-TARCSAY2001, 91, Taf. 3.28. 86 LAZAR 2003, Typ 4.1.1. 87 BARKÓCZI 1988a, Kat. Nr. 204;RÜTT11991, Form AR 135; ISINGS 1957, Form 82. 140
