Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)
Dévai Kata: A Komárom/Szőny vásártéri ásatások római kori üvegleletei
A KOMÁROm/sZŐNY-VÁSÁRTÉRI ÁSATÁSOK RÓMAI KORI ÜVEGLELETEI a 3. századig számolhatunk. Előfordul néhány benyomott oldalú példány színtelenített üvegből, ívelt, melegen lekerekített, befelé visszahajtott peremmel.7 88 A Kr. u. 2. század első felétől a 3. századig használták a formát. Néhány nyújtott csepp alakú illatszertartó is ismert.89 (5. tábla 4) A vásártéri töredékek üvegzöld színűek, alj- és oldaltöredékek, az alj lekerekített, megvastagodó, tartórúd nyoma nem látható rajta. Ez a fajta illatszeres edény rendkívül sokáig volt népszerű, már a Kr. u. 1. század végén megjelent, de elszórtan még a 4. században is előfordult.90 Különleges darab egy sajnos csak szórványként előkerült kisméretű (2,38 cm magas), csepp alakú illatszeres üvegcse, alján tartórúd nyomával, színtelen üvegből, pereme vízszintesen kihajló, melegen lekerekített, befelé visszahajtott. Pontos párhuzama szintén Brigetióból származik, a Kr. u. 3. század végére, 4. század elejére datálható.91 (6. kép) Az előkerült illatszeres üvegek négy formát képviselnek. A csepp és nyújtott csepp formán túl jellemző a kónikus testű és — kis számban — a benyomott oldalú illatszertartók használata a polgárvárosban. (5. tábla 4) Különleges problematikát jelentettek az anyag feldolgozásakor a viszonylag nagy számban fennmaradt talpgyűrűs aljtöredékek, amelyeknek legtöbbször az átmérője kiszerkeszthető volt, mégsem lehetséges még csak a funkciókategóriába sorolásuk sem. Ennek oka az, hogy ezek az aljak majdnem azonos méretben és színben szinte minden funkcióbeli edénykategóriához tartozhattak (tálak, poharak, tálkák, korsók, kannák).92 Többségükön megfigyelhető a tartórúd nyoma, tehát az edényt a fújási szakasz után a száj befejezése végett tartórúdra helyezték át. 6. kép: Csepp, nyújtott csepp és kónikus illatszeres üveg Fig. 6: Bulbous, tubular and conical unguent bottle AZ ÜVEGEK SZÍN SZERINTI MEGOSZLÁSA Az előkerült töredékek színösszetételét megvizsgálva kitűnik, (7. kép) hogy a legnagyobb számban a színtelen töredékek vannak jelen (1819 darab, 66,90%), amely a Kr. u. 1-3. században a leginkább jellemző, ezután a zöld különböző árnyalatai következnek, amely árnyalatok az üveg alapanyagában található természetes szennyezőanyagoknak (vasoxid) köszönhetik létüket. Leggyakoribb az üvegzöld (palackzöld): 406 darab (14,93%); majd a sötétzöld (107 darab, 3,94%), fűzöld (32 darab, 1,18%) és a sárgászöld (23 darab, 0,85%) következik. Meg kell említeni a szürkés árnyalatot, amely a tökéletlen színtele■ carand'ache szürke/gray (0,70%) fűzöld/grass green (1,18%) ■ sötétzöld/dark green (3,94%) ■ színtelen/colourless (66,90%) ■ üvegzöld/bottle green (14,93%) sárgászöld/yellow green (0,85%) ■ egyéb/other (0,48%) 7. kép: Az üvegek szín szerinti megoszlása Fig. 7: Distribution of glass by colour 88 BARKÓCZI 1988a, Kat. Nr. 232, 237b; RÜTTI 1991, Form AR 139; ISINGS 1957, Form 83; GOETHERTPOLASCHEK1977, Form 76a. 89 BARKÓCZI 1988a, Kat. Nr. 189; RÜTTI1991, Form AR 138; ISINGS 1957, Form 27. 90 RÜTTI 1991, 53. 91 BARKÓCZI 1988a, Kat. Nr. 199; RÜTTI 1991, Form AR 146.3; GOETHERT-POLASCHEK1977 Form 79b. 92 PÁNCZÉL-LÁZOK 2003,196. 141 I
