Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)
Dévai Kata: A Komárom/Szőny vásártéri ásatások római kori üvegleletei
Dévai Kata település üveghasználatáról, elemezhető az, hol és milyen mértékben használtak egyes edénytípusokat, mire használták leginkább az üvegedényeket. A tipológiai párhuzamokat tekintve szintén mértékadó volt B. Rütti munkája, valamint a leginkább elterjedt C. Isings által kidolgozott tipológia és az ezt kiegészítő trieri anyagból származó meghatározások/' A pannoniai anyag tekintetében a legközelebbi párhuzamok Barkóczi L. műveiben találhatóak meg, több részlettanulmányt írt a brigetiói üvegekről is.1 6 7 8 Elsősorban 1988-as katalógusát használtuk, a legközelebbi párhuzamot jelentő üveg katalógusbeli sorszámának megadásával. Jelen összefoglaló megírásakor főként a fent említett művek szolgáltak hivatkozási alapul, mivel a cikk terjedelme nem tenné lehetővé az egyes típusok összes előfordulásának felsorolását. Fontos az edények szín szerinti meghatározása, mivel az egyes periódusokban megállapítható bizonyos színek preferálása. Megjegyzendő azonban, hogy a kutatási lehetőség, fényviszonyok és a kutató szubjektivitása ennek megállapítását nagyban befolyásolja. A meghatározásnál L. Berger színskáláját vettük alapul, aki a vindonissai anyag feldolgozásakor használta ezt a színskálát.9 A színek elnevezéseinek fordítását a porolissumi anyagot feldolgozó szerzőpárostól vettük át.'" Az újkori töredékeknél nem adtam meg a színt, hogy ezek az anyag színelemzését és ennek grafikonon való ábrázolását a későbbiekben ne befolyásolják. Szintén nem adtuk meg az üvegedények fényáteresztő képességét, mivel kivétel nélkül áttetsző töredékekről van szó, opak üvegedény töredék a Vásártéren nem látott napvilágot. A minőség meghatározása szintén fontos feladat, erre egy ötfokozatú skálát használtam, amelynek ötletét szintén a már említett porolissumi anyagot feldolgozó párostól vettem át." A besorolás alapját a töredék alapanyagának homogenitása, tisztasága, a benne található légbuborékok száma, nagysága, a megmunkálás minősége határozta meg. EREDMÉNYEK A Szőny-Vásártéren az 1992 és 2005 között folytatott ásatásokból összesen 2736 darab üvegtöredék került elő. Ebből 288 darab (10,59%) bizonyult újkori töredéknek. A díszítetlen oldaltöredékek meghatározása nem volt lehetséges, valamint kimaradtak a feldolgozásból az üveggyöngyök is, elsősorban az üvegedények kerültek feldolgozásra, és ezek egykori használatának meghatározása volt a cél. Szerepelnek a feldolgozásban az ablaküveg töredékek is, mivel az üveghasználatról ezek is lényeges információval szolgálnak, statisztikai szempontból fontos volt a feldolgozásuk. Megpróbáltuk elsősorban funkcionális kategóriákba sorolni a töredékeket, meghatározva az egykori használat módját, ezen belül pedig, ha lehetséges, a pontosabb tipológiák kerültek megadásra. Az összes töredékből 760 darabot (27%) sikerült funkciókategóriába sorolni, ebből tipológiailag pontosan meghatározható elem 341 darab (12%). Az egyes funkciókategóriákat (1. kép) tekintve a legtöbb töredék az „A” kategóriába esett, tehát asztali edény volt: 437 darab (az összes üveg 15%-a, a besorolható darabok 57%-a); sorrendben a következő a síküvegek kategóriája, ebből 153 darab került elő (az összes üveg 5%-a, a besorolható darabok 20%-a). Ezután következik a „B” kategória, a tárolóedények, ebből 115 darab volt (az összes üveg 4%-a, a besorol* asztali edény/tableware (57%) tárolóedény/containers for liquid and food (15%) ■ illatszertároló/unguent bottle (7%) ■ ablaküveg/windowpane (20%) ■ egyéb/others (1%) 1. kép: Az üvegek funkció szerinti megoszlása Fig. 1: Distribution of glass byfunktion 6 ISINGS 1957; GOETHERT-POLASCHEK1977. 7 BARKÓCZI 1971; BARKÓCZI 1972; BARKÓCZI 1981; BARKÓCZI 1986; BARKÓCZI 1988a; BARKÓCZI 1990. 8 BARKÓCZI 1966-67; BARKÓCZI 1968; BARKÓCZI 1988b. 9 BERGER i960. 10 PÁNCZÉL-LÁZOK 2003,183. 11 PÁNCZÉL-LÁZOK 2003,203. 134
