Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)
Dévai Kata: A Komárom/Szőny vásártéri ásatások római kori üvegleletei
A KOMÁROm/sZŐNY-VÁSÁRTÉRI ÁSATÁSOK RÓMAI KORI ÜVEGLELETEI ■ ivóedények/drinking vessels (264) tálak/food-presentation vessels (160) ■ italfelszolgáló edénvek/liquid-serving vessels (13) 2. kép: Az asztali edények megoszlása Fig. 2: Distribution of tableware ható darabok 15%-a), majd végül a „C” kategória, az illatszeres üvegek következnek 55 darabbal (az összes üveg 2%-a, a besorolható darabok 7%-a). Az alkategóriákat is figyelembe véve az „A” kategórián belül a legnagyobb számban az ivóedények (poharak, kelyhek) képviseltetik magukat 264 darabbal (az összes üveg 9%-a, a besorolható darabok 34%-a). (2. kép) Ezután következnek az étkészlethez tartozó darabok, tányérok és tálak 160 darabbal (az összes üveg 5%-a, a besorolható darabok 21%-a). A harmadik csoport, az italfelszolgáló edények és kancsók nem tűnnek túl jelentősnek, mindössze 13 darab sorolható ide. A tárolóedények főkategóriáján belül az első alkategóriába, a szállító- és tárolóedények csoportjába 102 darab került (az összes üveg 3%-a, a besorolható darabok 13%-a). A második alkategória, a fazekak csoportja nem túl jelentős, szintén 13 darab került ide. Összefoglalóan elmondható tehát, hogy legnagyobb számban ivóedények és tálak, tálkák kerültek elő, majd a síküvegek következnek, ezután pedig a tárolóedények, elsősorban palackok, végül az illatszeres edények. TÍPUSOK Ha a meghatározó típusokat vizsgáljuk, a tálak között (Ai) jelentősek a félgömb alakú tálak, nagyon gyakran vésett díszítések különböző variánsaival. Különösen szép példányok a több sorban vésett oválisokkal, közöttük elválasztó pálcatagokkal díszített darabok, összesen 12 ilyen töredék került elő a Vásártérről.12 (1. tábla 1) Ezek általános jellemzője az, hogy a többi edénytípushoz és kis méretükhöz viszonyítva relatív nagy a falvastagságuk (3-4 mm között), kivétel nélkül színtelenített, jó minőségű alapanyagból készültek. Ezeket a vésett díszítésű tálakat korábban Barkóczi L. elemezte'3 és három csoportba sorolta.14 Pannóniában elsősorban Intecisából, Gorsiumból, Brigetióból, Aquincumból kerültek elő ebbe a típusba sorolható darabok, de Poetovióban, Mursában és Sirmiumban is megtalálhatóak ezek. A Vásártéren előkerült darabok közül a legtöbb Barkóczi második csoportjába tartozik (10 töredék), ezek változatos mintakincsű darabok, a sorokba rendezett, vésett oválisokat egymástól egyes vagy kettes pálcatagok választják el, az oválisok közepén a legtöbb esetben kis dudor figyelhető meg, míg a gondosan sorokba rendezett oválisokat egymástól vízszintesen futó vésett szalagok választják el. Sajnos az előkerült töredékek kivétel nélkül oldaltöredékek, így a perem- és aljkiképzést nem tudtuk tanulmányozni, azonban ezen tálakhoz az analógiák alapján minden esetben vágott, gondosan eldolgozott peremkialakítás és lekerekített alj tartozik, így feltételezhetjük azt, hogy töredékeink ilyen kialakítású darabokhoz tartoztak. Két töredék sorolható Barkóczi első csoportjába, amelyekre egyszerűbb kialakítás a jellemző, sorokba rendezett különböző alakú vésett oválisok és körök díszítik a töredékeket.15 Barkóczi véleménye szerint az állandó mintacsoportok és változatok használata, az egységes kidolgozás és állandó szín helyi, önálló üvegművességre utal. Alapvetően két mintacsoport hatása figyelhető meg ezeken: egyrészt a Rajna-Duna vízi út kapcsán nyugati, másrészt syriai. Emellett, mivel gyakran kerülnek elő a pontosan datálható, rátétes díszítésű kelyhekkel együtt, gyártásuk ugyanerre az időszakra datálható (Kr. u. 3. század első fele), 12 BARKÓCZI 1988a, Form 25. a-b; ISINGS 1957, Form 96; RÜTTI1991, Form AR 56 és 60.1; HARTER 1999, Form A 16; HOFFMANN 2002, Form C3.3.1.9; PAOLUCCI 1997, 100-101; SAKL-OBERTHALER-TARCSAY 2001, Taf. 3.23-24; ËARANOVIC-SVETEK1986, Tab. 1.4,8. I35 « BARKÓCZI 1986,166-189. " BARKÓCZI 1986,167. '5 BARKÓCZI 1986,167.
