Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 16. (Tata, 2011)
Schmidtmayer Richárd: Gerencsér és várának története az írott források alapján
Schmidtmayer Richárd NAGY LAJOS KIRÁLY VADÁSZHELYE Györke fia Pál halála után Gerencsér birtoka a királyra szállt. Lajos király felismerte a hely környezetéből adódó előnyöket, és vadászhelyet alakíttatott ki, amelyet azután többször is felkeresett fáradalmainak kipihenése végett. Az első bizonyítható királyi látogatásra 1364-ben került sor. Július 26-án a király több oklevelet is adott ki „in villa Gerencher in loco venationis nostrae”, vagyis a Gerencsér faluban levő vadászhelyén.17 Legkésőbb ebben az időpontban már állnia kellett valamiféle épületnek Gerencsér falu közelében. Két esztendő telt el a következő alkalomig, amikor királyi jelenlétet feltételezhetünk Gerencséren: 1366. december 6-án kelt oklevelei alapján Velence követét fogadta „in Werthus loco nostrae venationis”, vagyis a Vértesben levő vadászhelyén. ' E tartózkodási hely azonban nem tűnik egyértelműen Gerencsérre vonatkoztathatónak, ezért meg kell vizsgálnunk a még szóba jöhető helységeket. A késő Árpád-kori forrásokban a Vértes fogalma alatt a Szent Kereszt apátság tágabb környékét értették,19 azonban a késő középkori oklevelekben még a mai Vértes hegységnél is nagyobb területet soroltak ide, hiszen a középkori Vértes hegye és erdeje a Vértes mellett magában foglalta a Gerecse hegység nagy részét, így határa egészen a Duna vonaláig húzódott.37 38 * 40 37 „Datum in villa Gerenchér in loco Venationis nostrae” (FEJÉR IX/3, 391.); „Datum in villa Gerencher” (DL 5332.); „Datum in villa Gerenchar, in loco venationis nostre” (DL 5333.). 38 HORVÁTH 1861,31. 38 GYÖRFFY1987, 415-416. 40 A késő középkori és kora újkori adatok alapján a Vértes határai Esztergom városa és a Bakony hegység között helyezkedtek el: „Az említett a [Esztergom] város fölé emelkedő erdős hegy végén egy másik roppant erdős hegy kezdődik, ez Magyarországon a legnevezetesebb, a Vértes dél felé elnyúlik egészen egy másik erdős hegy, a Bakony nevű határáig.” (OLÁH 7, 25.) Istvánffy munkájában olvashatunk arról, hogy a mohácsi csata után a török Esztergom és a Vértes erdei körül garázdálkodott; a Héreg melletti Marótot is a Vértesbe helyezte. (ISTVÁNFFY VIII. 231) A Vértes déli, nyugati határa is nagyobb kiterjedésű volt mai területénél: „in Wertes lévő Sarkayn” (a mai Bakony sárkány). (ZSO V, 503.) Kottanner Ilona is megjegyzi, mekkora félelemmel keltek át a Vértes hegyen, mikor Székesfehérvárról Győrbe mentek. (MOLLAY1979,55-57.) Gerecse neve legkorábban 1742-ben bukkant fel. (KISS 1978,237.) 41 Gönyüi János győri ispánságára: HORVÁTH 2005, 28; ajtónálló-mesterséqére, komáromi ispánságára pedig: ENGEL 2003,182. 421369. január 25.: „in Gerenche(l)” (HO III, 235.); 1369. január 27.: „in Gerencher” (DL 48670.). Lajos király oklevelei alapján gerencséri kiruccanása előtt és után Visegrádon tartózkodott. 43 Nagyboldogasszony ünnepén a Zólyom megyei Lipcsében volt (DL 6049.). Szeptember 2-14.: a Zólyom Az általunk ismert középkori forrásokban nem fordult elő más vadászhely a középkori Vértes területén, a közelben levő várak, mint Vitány, Gesztes, Gönyüi János ajtónállómester honorbirtokainak számítottak legkésőbb 1363-tól.41 42 43 Ezen indokok alapján úgy véljük, hogy helyesen járunk el, amikor az említett adatot a gerencséri vadászhelyre vonatkoztatjuk. Három évvel később ismét Gerencséren tartózkodott Lajos király: január végén több napot töltött el itt.4" Jelen ismereteink szerint újabb három évig nem tudta felkeresni a lovagkirály a Vértes erdejét. Legközelebb 1372 őszén indult el vidékünkre, miközben több vadászatra alkalmas helységben is megfordult.1 A Vértes vidékén és Komárom megyében hosszabb időt töltött el: október 22-én adott ki először oklevelet Gerencséren,44 majd október 26-án további okleveleket bocsátott ki.45 Mindenszentek ünnepén már a Csallóközben fekvő Megyeren tartózkodott,46 majd november 7-én a Győr megyei Börcsön keresztül vonulva november 22-én Neszmélyre érkezett,47 ahonnan decemberre elhagyta megyénk területét. A vadászatot igen kedvelő Lajos királyról több írott adat nem maradt fenn Gerencsérrel kapcsolatban, ellenben felesége, Kotromanic Erzsébet királyné 1381 júliusában látogatást tett Gerencséren.48 megyei Szalatna, „Zalathna” (DL 100183., DL 96476.); szeptember 25-29.: Pozsony (DL 6057., DL 6058., DL 101917.); október 4-én a határ melletti Holicsnál tartózkodott, „in villa Wyvar” (DL 6059.); október 6-án Nagyszombat, „Thyrnavia” (DL 6060.); október 8-án Szene, „Zemche” (DL 60344.) érintésével október 9- én visszatért Pozsonyba (DL 87538.). Október 13-án Nagymartonban, „in villa seu oppido Nogmortun” (DL 41879.) adott ki oklevelet, majd október 14-16. között Sopronban (DL 44041., DL 6068., DL 6069.). 44 „In villa Gerencher” (DL 6070.) (FEJÉR IX/4, 426.); „in villa Scherencher” (helyesen: Gerencher) (VESZPRÉM 265; FEJÉR IX/6,169.). 45 „In Gerencher” (DL 41881., DL 41882.). 46 „In villa Megyer, loco venationis nostre” (DL 6072.); „in villa Megyer, in loco venationis nostre” (DL 57367., DL 84796.). A két szóba jöhető Megyer közül kevésbé valószínű, hogy a Győr megyei Megyerről lenne szó. Ezt többször nevezi Szőlősmegyernek, hiszen lakott vidék, szőlőművelés folyik területén, birtokosa a Győri Káptalan. A Komárom megyei Megyer pedig királyi birtok, igaz, 1368-ban condicionáriusai éppen elhagyták. (CSÁNKI1897,490.) 47 „In villa Aberch” (DL 62732.), amely valószínűleg azonosítható „villa Berch-csel, a mai Börcs elődjével” (CSÁNKI 1897, 537, 546.); „in Nezmeel” (DL 5997-), Jn Nezmel” (DL 6075., DL 17108.). 48 „In Gerencher” (DL 86196.) A királyné június 27-én Csepel szigetén tartózkodott (DL 6801., DL 6802.), majd július 29-én Budára tért vissza. Ez is erősíti, hogy az oklevélben rejlő Gerencsér nem más megye területén található. 72
