Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 16. (Tata, 2011)
Schmidtmayer Richárd: Gerencsér és várának története az írott források alapján
Gerencsér és várának története az írott források alapján ZSIGMOND KIRÁLY ÉS GERENCSÉR Gerencsér vadászhelye a 14. század végére jelentőségét vesztette, miután Gesztes vára közvetlen királyi kezelésbe került Himfi Benedek 1380-ban bekövetkezett halálát követően. Lajos lánya, Mária királynő és férje, Zsigmond 1388 őszén már Gesztes várából kiindulva járta be a környéket.49 50 A környező táj, az erdők vadgazdagsága minden bizonnyal elnyerte Zsigmond király tetszését, aki ezért Tatán kezdte kiépíteni új rezidenciáját. 1409-ben készült el a tatai vár, amely egyértelműen a környék központjává vált. Tata közeli vidékén folytatódtak a királyi vadászatok, amelyek alkalmával ismét sor került arra, hogy Zsigmond felkereste a Gerencséren álló királyi vadászhelyet, ahol 1410. március 12-én oklevelet adott ki.11 Nem sokkal később, talán a közeli élmény hatására, egy júliusban kelt zálogosító oklevélbe - amelyben Hohenzollern Frigyes nürnbergi várgróf, Zsigmond húgának férje számára 20 000 aranyforint fejében számos birtokot lekötött - belefoglalta „locwn venacionis nostre Gerencher”, vagyis gerencséri vadászhelyét is.51 52 * * * * A zálogosításra azért volt szükség, mert 1410-ben Zsigmondot német-római császárnak választották meg, s ebben Hohenzollern Frigyes nem kis szerepet játszott."2 Frigyes ekkor - s talán korábban is - Zsigmond legbelsőbb tanácsadójaként működött. Zsigmond 1411. július 8-án 100 000 forintért zálogosította el Frigyesnek a Brandenburgi Orgrófságot. 1415 áprilisában Konstanzban már 150 000 forintra emelkedett a zálogösszeg, míg 1417. április 18-án Zsigmond császár Frigyesnek adta örökre a Brandenburgi Őrgrófságot választófejedelemségével együtt."' Frigyes ezzel a szerzeményével tudta megalapozni az 1918-ig uralkodó Hohenzollern-ház hatalmát. Visszatérve Frigyes Zsigmondtól 1410-ben kapott magyarországi birtokaira, közöttük számos olyat találunk, amelyek az ekkoriban elhunyt felesége, Margit hercegnő tulajdonában voltak."4 Ezeket a birtokokat néhai felesége által már alkalmazott német származású tiszttartókkal irányította, hiszen ő maga már nem tartózkodott az országban. Egyes elképzelések szerint Hohenzollern Frigyes uralma az említett területeken akár az 1420-as évekig is eltarthatott."" Hohenzollern fennhatósága Magyarországon legfeljebb 1411 szeptemberéig tartott, amikor is a birtokok visszakerültek a magyar király kezébe. Erre az 1411 szeptemberére lezajló személycseréket láthatjuk bizonyítéknak."6 1412-ben a lengyel-magyar békekötést követően Zsigmond király utasította Besenyő Istvánt, a győri, komáromi és tatai ispánt, hogy a lengyel királyt megfelelően szórakoztassa a Vértesben és Tata mezőváros környékén.57 Arra sajnos nem maradt fenn adat, hogy Gerencsért felkeresték-e. A király hosszú, külföldön eltöltött évei után még kétszer tett látogatást Gerencséren: 1424 őszén több napos tatai tartózkodása közben, október 3- án lovagolt ki Gerencsérre.58 Zsigmond vélhetőleg kellemes élményekkel távozott, mert a következő évben ismét felkereste vadászhelyét. Jelen ismereteink szerint 1425. április 24-én látogatta meg utoljára Gerencsért az uralkodó. Ez alkalommal is hosszasan időzött a térségben: felkereste a Rozgonyi Istvánnak honorbirtokként átadott Gesztes várát is, és Tatán is megpihent."' Megfigyelhető, hogy a 14. század végétől, de az 1410-es évektől mindenképpen Gesztest, Vitányt együtt irányították, abban az esetben, ha nem közvetlenül a király, akkor mindig a győri ispán igazgatta ezeket.60 Arról nincs adatunk, hogy Gerencsérre is kiterjedt volna a hatáskörük, de elképzelhetőnek tartjuk. A ROZGONYIAK KÜZDELMEI A BIRTOKLÁSÉRT Zsigmond császár halála után veje, Albert került a trónra. Ő azonban még fiúgyermekének megszüle49 Mária királynő október 30-án Gesztes várában (ENGEL-C. TÓTH 2005, 40.), Zsigmond október íg-én és november 4-én Majkon adott ki oklevelet (ENGELC. TÓTH 2005, 60.), október 24. és november elseje között pedig Gesztesen (ENGEL-C. TÓTH 2005, 61.). 50 „In Gerencher” (ZSO II/2, 644.). Előtte Tatán (március 6-9.), utána már Budán (március 16.) tartózkodott. (ENGEL-C. TÓTH 2005, 91.) 51 WENZEL 1852, 239. 52 A tárgyalások Budán kezdődtek és Frankfurtban folytatódtak. Zsigmond testvérének, Jodoknak a haláláig (1411-ig) az eredmény bizonytalan volt, és igazán sok minden múlott Frigyes diplomáciai képességein. (HÖNSCH1996,150-154.) & WENZEL 1852, 242; HÖNSCH 1996, 466. tése előtt a közeli Neszmélyen vérhasban elhalálozott. Korai halála miatt az ország megosztottá vált. 54 Pozsony, Komárom, Gesztes, Vitány. (ENGEL 1977, 182-183.) 55 NÁCZ1900,13-23. 56 ENGEL 1977,52-54. 57 „In Wertzes et in circuitu opidorum Thata”. (ZSO III, 549-) 58 Zsigmond szeptember 18. és október 30. közötti tatai tartózkodását két kirándulással szakította meg: Neszmélyt (szeptember 22.) és Gerencsért kereste fel. (ENGEL-C. TÓTH 2005, 117.) „In villa Gerencher”. (HOKL 380.) 59 Április 25-30. között Gesztesen, május 2-22. között Tatán időzött. (ENGEL-C. TÓTH 2005,118.) 60 ENGEL 1977,177. 73
