Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 16. (Tata, 2011)
Schmidtmayer Richárd: Gerencsér és várának története az írott források alapján
Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 16 (2010) 69-86. Gerencsér és várának története az írott források alapján1 2 Schmidtmayer Richárd bevezető Gerencsérpuszta ma Oroszlány külterületéhez tartozik, attól délre található. Az erdőben a Gerencséri-ér partján, attól nem messze, a zöld jelű turistaútvonal mellett láthatóak Gerencsér várának romjai. Az alig észrevehető falmaradványok egy kisebb kiemelkedésen állnak. A vár egykori területére utal a még ma is jól megfigyelhető várárok és a vártól északra elhelyezkedő mesterséges tó medre és gátja. A várromoktól nem messze, légvonalban mintegy másfél km-re magasodik az egykori bencés monostor, a vértesszentkereszti apátság romja. A Vértes erdejének eme vidékét ma már csak kirándulók keresik fel, de a középkor folyamán a környék népes falvaknak adott otthont, s gyakran nyújtott szórakozást a királyi vadászatok résztvevőinek. kutatastortenet Az erdőben álló romokról elsőként, igaz, csak érintőlegesen, Fényes Elek emlékezett meg, amikor megírta a reformkori Komárom megye statisztikaigeográfiai összefoglalását. Először egy régi kolostor düledékeinek vélte a romokat, később már váromladékként hatái'ozta meg.“ Rómer Flóris bencés szerzetes, a hazai régészet egyik elindítója, már alaposabban vizsgálta meg az erdőben álló maradványokat. Az 1860-as években tett utazásai közben az akkor látható romok alaprajzát és állapotát is feljegyezte. Innen tudjuk, hogy akkor még több részletet lehetett azonosítani az épületmaradványokon, mivel a romokon akkor látható volt még egy kapu, amely felett egy ablaknyílást lehetett felismerni. Rómer az egykori épület tájolásából és látható romjai alapján egy templom maradványait vélte felfedezni, és vitába szállt annak várként történő meghatározásával.3 Később megjelent munkájában is templomként azonosította a romokat.4 Egy évtizeddel később, 1886-ban a szintén bencés szerzetes Gyulai Rudolf vezetésével létrejött a Komáromvármegyei és Komárom városi Történeti és Régészeti Egylet. Gyulai az egylet titkáraként célul tűzte ki Komárom vármegye monográfiájának elkészítését, s ehhez előtanulmányokat készített, amely során számos okleveles adatot gyűjtött össze. A Szépvíz-ér partján álló maradványokat a gerencséri váromladékként említette, és közölt néhány rá vonatkozó okleveles adatot.5 A kutatást Nácz József, a közeli Vértessomló plébánosa folytatta tovább. A Komárom Vármegyei és Városi Muzeum-egyesület ' Itt szeretném megköszönni C. Tóth Norbertnak a kéziratfigyelmes átolvasását és hasznos tanácsait. 2 FÉNYES 1841,150; FÉNYES 1848,234. 8 RÓMER JK, VIII. 50-52. * RÓMER 1876,15. 5 GYULAI 1890,33. tagjaként, a 19-20. század fordulóján összefoglalta a vértesi várak akkor ismert történetét. Ő is egyértelműen hitet tett amellett, hogy Gerencséren egy vár romjai láthatóak. Alaprajzából ítélve toronyként írta le az épületet. Megállapításai szerint Gerencsérvár, bár építési „modoránál fogva” a többi vértesi váréval megegyezik, mégis a Vértesben fennmaradt épületek legrégebbikje’’. Ezt a feltevését okleveles adatokkal, pontosabban Csák Miklós 1231-ben kelt végrendeletének segítségével próbálta meg bebizonyítani. Ezzel pedig összekapcsolta a vár történetét a vértesszentkereszti monostort alapító Csák nemzetséggel.6 Nácz munkáját követően inkább népszerűsítő munkákban szerepelt a várrom.7 G. Sándor Mária a múlt század közepén összefoglalta az addigi kutatások eredményeit, továbbá egy rövid állapotleírást is közölt. Ő már a pontosabb korhatározáshoz és az épület kiterjedésének megállapításához is szükségesnek látta az ásatások megkezdését.8 1986-ban Nováki Gyula és Sándorfi György a Komárom-Esztergom Megyei Múzeumigazgatóság megbízásából - többek között — Gerencsérvár alaprajzát is felmérte. A felmérésen már pontosan látható a várromot körülölelő árok és az északra fekvő mesterséges halastó gátjának egy része is.7 Az ezredforduló után Nováki Gyula, Béni Kornél segítségével, a Gerencséri-éren található további gátakkal bővítette felmérését, és összefoglalta az addigi kutatásokat, ismert okleveles adatokat.10 6 NÁCZ 1899,129-130. 7 Pl. csak Anjou-kori adatokkal: BARANYAY1912, 48- 52. 8 G. SÁNDOR 1968, 254-255. 9 KDMM Rég. Ad.: 186-87. 10 NOVÁKI 2006, 8-10. 69
