Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 16. (Tata, 2011)
Schmidtmayer Richárd: Gerencsér és várának története az írott források alapján
Schmidtmayer Richárd 2006-ban „kincskeresők” kezdték felásni a várat, amelynek során megrongálták és az időjárás viszontagságainak tettek ki egy ajtónyílást, továbbá számos helyen hagyták hátra jellegzetes nyomukat. Ezt követően szűkös anyagi háttérrel tervásatást folytattunk immár három alkalommal, a feltárások eredményeit később ismertetjük." UDVARHELY A KORAI GERENCSÉR? Gerencsér várával kapcsolatban a legizgalmasabbnak tűnő kérdés a vár korára vonatkozó találgatásokban rejlik. Romjai valóban a Vértes legidősebb várát takarnák? Nácz József erre vonatkozó elképzelését az őt követő kutatók és ismeretterjesztők is átvették, sokszor minden kritika nélkül. Az impozáns feltételezés szerint a várat az Árpád-kori forrásokban Udvarhely néven említették, ezért végig kell tekintenünk az Udvarhelyre vonatkozó okleveles adatokat, hogy kiderüljön, mennyiben igazolhatóak az írott források segítségével a romok Árpád-kori építésére utaló elképzelések. Az érvrendszer alapja Csák nembeli Miklós 1231- ben keletkezett végrendelete, amelynek a vonatkozó része így szól: „Először: a Szent Kereszt melletti prédiumot, ahol ház épült, ennek földjét valamennyi -jelenlegi vagy további -fiaim közösen birtokolják, mivel a hely, amit közönségesen Udvarhelynek mondanak, különleges; ám az azon a területen lévő épületeket és tartozékait, ahogy Magyarországon szokás, a legfiatalabb (fiú) kapja meg.”'21237-ben Miklós ispán megismétli végrendeletét, amelyben a Szent Kereszt egyháza melletti földet ismét három fiára hagyta, míg az ott álló épületet csak a legkisebbre.11 12 13 1278-ban ismét megemlítették a vértesi Szent Kereszt monostora melletti helyet, ekkor az Csák nembeli Lőrinc birtokában volt. Az oklevél több információt is tartalmaz az épületről, amelyről leírja, hogy egy tető alatt három házból, azaz szobából állt.14 Udvarhely Árpád-kori említéseit összefoglalva arra a megállapításra juthatunk, hogy a helység a Vértesben álló Szent Kereszt monostor, vagyis Vértesszentkereszt mellett állt. A monostortól való távolságra nem maradt fenn adatunk, ahogy az épület felépítésére sincsen pontos információnk. A 14. század folyamán továbbra is a Csák nemzetség birtokolta Vértesszentkeresztet és környékét. 11 A 2009-ben történt ásatás rövid beszámolója e kiadványban is olvasható. 12 „...primum predium ad Sanctam Crucem, vbi domum edificauerat; cuius terra communis erit omnibus filiis meis, quos nunc habeo, vel habebo: quia locus est specialis, quod vulgo dicitur Wduorhel; sed edificia vel cetera necessaria, que super ea sunt, vt mos est in Hungária, iunior habebit.” (FEJÉR III/2,229.) 13 DL 61136. 14 „Preterea tres domus sub vno tecto, in Wertus apud monasterium Sancte Crucis existentes, cum fundo suo cesserunt Comiti Laurentio...” (FEJÉR VII/3, 82-83.) 15 Vduarhel-i Jungher (dictus) Pál. (ZSO1,4667.) 1397-ben Udvarhelyen a Csák nemzetség tagja, a Junghernek mondott Pál volt birtokos.1' A következő esztendőben Jungher Pált Kwkemen nevű birtokáról nevezték meg.16 Erről a Kwkemen nevű birtokról nem sokat tudunk, de a 15. század elején bizonyosan népes, vagyis jobbágyok lakta birtok volt.17 A két birtok közötti összefüggést egy 1433-ban keletkezett oklevél mutatja meg. Itt ugyanis egyértelműen leírták, hogy a Fejér megyei Kwkemen birtok másik neve Udvarhely volt.18 Kwkemen birtokot és a körülötte levő Csák birtokokat vagy birtokrészeket, a Fejér megyei Kendertót, Bokodot, Csapiárt és Célumföldjét Zsigmond király 1409-ben elcserélte a Csák nemzetséggel bizonyos Vas és Sopron megyei helységekért.19 A 14-15. század fordulójáról fennmaradt oklevelek alapján a következő kép rajzolódik ki: Vérteskeresztúrt - ahogy ekkoriban Vértesszentkeresztet nevezték - birtokló Csák nembeli János fia volt Udvarhely, vagyis Kwkemen birtokosa. Amennyiben elfogadjuk, hogy Kwkemen helyes olvasata Kőkémény, akkor szemünk elé tárul egy kőből épített torony, amely akár háromszintes is lehetett, ahogy azt Nácz József vélte az említett oklevél alapján. Ez a torony azonban egyértelműen Udvarhely birtokon állt, a nemzetségi monostor közelében. Nem tartjuk valószínűnek, hogy a Csákok az udvarhelyüktől távol építették volna fel monostorukat. Az oklevelek alapján sajnos az Árpád-kori épületet nem lehet meghatározni, de Gerencsérrel való azonosítását kizárhatjuk. Az alább bemutatott adatok fényében könnyen beláthatjuk, hogy időrendi problémák miatt sem lehetett az Udvarhelyen emelt épület azonos a Gerencséren emelt építménnyel. A Dunántúlon hasonló helyzetet tapasztalhatunk a 13. század első felében Jákon, ahol a Ják nemzetség tagja, Márton ispán a nemzetségi monostor közelében egy 7x7 méter alapterületű tornyot emeltetett.20 16 Verteskereztur-i János fia Jungher (dictus) Pál ugyanabban az oklevélben Kwkemen-i Jungher dictus Pál előnévvel is szerepel. (ZSO 1,5282.) 17 „Possessio Kendertho et Kwkemen populosas”. (SOPRON VM, 593-) 18 „Quasdam possessiones Kenderto, alio nomine Cheztreg, Kewkwmwn, alio nomine Udwarhel, Chaplar, Célúm, Bököd vocatas, necnon porciones possessionariam in possessione Keresthwr in comitatu Albensi habitas...” (DL 43964 ) 19 SOPRON VM, 593-594. 20 VALTER 2005, 75-78, 21, 22. ábrák. 70
