Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 16. (Tata, 2011)
Mráv Zsolt: Egy késő 3. századi, niellóberakással díszített, középgyűrűs bronz szíjvégveret
Egy késő 3. SZÁZADI, niellóberakással díszített, középgyűrűs bronz szíjvégveret Brigetióból Leírás: Eredetileg négyzet alakú, öntött bronzlemez saroktöredéke, amely peremdíszítése miatt a lemez bal felső vagy jobb alsó sarkánál helyezkedhetett el. Előoldala enyhén megégett, amely a lemez deformálódását és elszíneződését eredményezte. A szabálytalan törésvonal mentén kitörött töredék a lemeznek valamivel kevesebb, mint a negyede lehet. A lemez felső, eredetileg vízszintes éle sérült, ferde, míg a függőleges oldaléléhez áttört peremdíszítés kapcsolódik. Szimmetrikus elhelyezésüket feltételezve ezekből mindkét oldalélen, a sarkok közelében kettőt alakíthattak ki. A „szemüvegre” emlékeztető, középen félkör alakú áttört felületet határoló, letörött hullámvonal mindkét vége visszahajlik és korongszerüen megvastagodik. A korongok közepén kerek niellóberakás nyomai ismerhetők fel. Az övlemezek áttört peremdíszítésével a wroclaw-zakrówi35 (6. tábla 10) és a nagyberki-szalacskai lelet egy-egy lemezén is találkozunk,36 (5. tábla 1) de ezek cymationt utánozva teljesen körbefutnak a lemezek élein. Az övlemezt valószínűleg a hátoldalra felforrasztott eredeti rögzítő szegecsek leesése után az oldalélek közepének táján kerekfejű, alátétlemezes bronzszegecsekkel rögzítették a bőrszíjhoz. A töredéken megmaradt szegecset a díszített felületen fúrt lyukon keresztül vezették át a lemezen, durván megbontva az előoldal díszítését. Az övlemez átalakítása a tárgy hosszú használatát mutatja. Díszítése: A lemez teljes előoldalának díszítése a geometrikus motívumokból álló niellóberakás matt fekete és a háttér ezüstösen csillogó fehérfém bevonatának kontrasztjára épül. Ónozás nyomai őrződtek meg a farkasfogsoron kívül és a körmetszetek felületén. Aranyozást és poncolást nem alkalmaztak. A négyzet éleitől átlagosan 0,25 cm távolságra, azzal párhuzamosan egy 0,05 cm széles, niellóval kitöltött egyenes szalag fut. Erről ágaznak le merőlegesen (és nem ferde állásban) a farkasfogsor megközelítőleg egyenletesen, egymástól átlagosan 0,15 cm távolságra elhelyezett, csúcsukkal kifelé néző, viszonylag nagyméretű háromszögei. A sarokba helyezett háromszög az átló vonalához igazodva, csúcsával a négyzet külső sarkai felé néz. A farkasfogsorral körbevett négyzet alakú középső mező uralkodó geometrikus díszítőmotívumát 1,4 cm átmérőjű, egymást metsző körívekkel szerkesztették ki (ún. „Zirkelschlagmotive”). A körmetszetek négyszirmú rozetták kontúrvonalait rajzolják ki, amelyek minden szirmának közepébe egy kisebb, spiccovális alakú, niellóval teljesen kitöltött motívumot foglaltak. Az egymást metsző körök nem töltik ki 38 GREMPLER1888, Taf. VII/8. 36 SZENTMÁRTONIDARNAY1910,271. ábra. 37 A típus megnevezését /.: MADYDA-LEGUTKO 1991, 92-99. 38 BURGER 1984, 66, kát. 4 b-c. 39 SZENTMÁRTONI DARNAY 1910,27. tapétamintához hasonlóan a teljes felületet, hanem egy geometrikus alakzatba rendezett kompozíciót alkotnak, amelyet két egymásra merőlegesen, kereszt alakban elhelyezett, 3 kör széles és 5 kör hosszú motívumcsoportból állítottak össze. Ezt a mezőn belül 45°-ban elforgatva úgy helyezték el, hogy a szélső körívek az oldalfelező pontoknál érintkezzenek a keretmotívummal. A sarkokban kitöltetlenül maradt háromszög alakú mezőkbe, azok derékszögű sarkához igazítva niellóberakásos gammadionokat helyeztek, amelyek mindkét végükön két nyúlványban végződnek. Rövid értékelése: A széles övhöz tartozó övlemez nagy mérete, négyzet alakja, niellóberakásos díszítésének motívumkincse és technikája alapján az ún. Budapest-Pasarét/Wroclaw-Zakrów típusú övgarnitúrák sorába tartozik.37 38 A négyzet alakúra kiszerkeszthető övlemez 7 cm körüli oldalhosszúsága megfelel a késő 3. századi niellóberakásos övlemezek méretének. A budapest-pasaréti öv két lemezének oldalai 6,8, illetve 6,9 cm hosszúak,36 (8. tábla 2, 4) a nagyberki-szalacskaié 7 cm,39 (5. tábla 1) a wroclawzakrówié pedig 6,6 cm. (6. tábla 10) Valamivel kisebb, 6,4 cm élhosszúságú a berlini Schloßmuseum két övlemeze, (9. tábla) a legkisebb a silistrai lemezek mérete, amelyek 6x6 cm nagyságúak.40 (4. kép 3-4) Az övlemez a S. Martin-Kilcher által elkülönített „keleti műhelykor” díszítésének ismérveit viseli magán, amelyek legjellemzőbb motívumtípusának éppen a körmetszetekkel kiszerkesztett rozettákat és a farkasfog alakú cikk-cakk keretelő motívumokat tartotta.41 Ezek mindegyike megjelenik a Magyar Nemzeti Múzeum övlemezén is. A csoporton belül azonban eddig egyedi megoldás, hogy a keretmotívumot nem a megszokott, sűrűn és ferdén fogazott cikk-cakk motívum adja, hanem merőlegesen kifelé álló, ritkábban elhelyezett és nagyobb méretű farkasfogak. A kisebb átmérőjű körök metszeteivel kiszerkesztett négyszirmú rozetták ugyancsak gyakori és kedvelt motívumai a késő 3. századi niellóberakásos tárgyaknak.42 A szirmokat vagy poncolt felületet borító aranyozással (Wroclaw-Zakrów: 6. tábla 10) és/vagy párhuzamos ferde vonalkázással (Köln: 3. tábla 1; Nagyberki-Szalacska: 5. tábla 1) emelték ki környezetükből. Belsejükben a kisebb, spiccovális alakú berakásokra egyelőre nincs párhuzam. A szirmok kialakításának egyetlen közös vonása, hogy a kontúrvonalukat mindig niellóberakás hangsúlyozza. A motívumot gyakran végtelenített tapétamintaként alkalmazták, és velük a teljes rendelkezésre álló felületet kitöltötték. Ezzel a - kevésbé fém-, mint inkább 40 ATANASOV 2001,136, Kat. Nr. I. 3.31. 41 MARTIN-KILCHER 1985,172. 42 MARTIN-KILCHER 1985, 172; MADYDA-LEGUTKO 1991, 95! legutóbb és további irodalommal: TÓTH 2008,56-60. 19
