Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 16. (Tata, 2011)

Muskovics Andrea Anna: A szőlőfeldolgozás és bortárolás építményei Esztergomban

Muskovics Andrea Anna

2. kép: Esztergom-Királyi Város kataszteri térképe 1886-ból (KEMÖL, VII. téka)

Abb. 2: Katasterkarte von Esztergom/Gran-Königlicher Stadt aus dem Jahre 1886 (Komitatsarchiv Komárom-Esztergom)

A károk fölvételéért felelős bizottság 1892-ben így számolt be: „Az Előhegy, K. kúria, Aranyhegy, Czigánykut, Kálváriahegy, Kenderes, Kőalja, Hidegvölgy, Világoshegy, Góré, Öreg kúria, Malonyai, és Kis-fári elletések, Kerekberek, Keresztutak allja, Juszalagos-dülőket teljesen tönkre tette a filloxéra. Az öreg Ispitahegy, mely a múlt évben még mentes volt, az idén már erősen meg támadva s egy, legkésőbb két év alatt az is tönkre megy s akkor aztán az egész hegynek elvethetjük a gondját. Ott van még a Posvány, melynek talaja tömött fekete homok. Ehhez idáig még nagy volt a bizodalom s termett is folyvást. Hiú remény volt azonban ez is, mert az eljáró bizottság konstatálta, hogy a posványi szőllők tekintélyes része szinte filloxéra lepett már.”2

A filoxéra után rövid ideig a homoki művelésre tértek át,27 28 a 20. század elején azonban a szénkénegezés bevezetésével visszatértek a hegyekre. Ekkor elsősorban már fehérbor készítéséhez alkalmas fajtákat neveltek.29 Mindezek ellenére az esztergomi szőlőművelés már soha nem nyerte vissza korábbi jelentőségét, s ma a szőlők nagy része parlagon hever.

A szőlőterületek elhelyezkedése és elnevezéseik

Esztergom megye egész területe alkalmas volt a szőlőművelésre. Helischer József így fogalmaz: „Síkságon és magasabb fekvésű helyeken egyaránt megtermi a bort, de még inkább a dombok és hegyek

lejtőin. Fehér és vörös bor egyaránt jól terem, a piros szőlő azonban bővebb hozamú, ezért jobban kedvelik és inkább termelik.”' " Nem volt ez másképp a mai Esztergom területén sem.

Mint ahogy már korábban említettük, a mai négy kerület közül Szentgyörgymező és a Királyi Város rendelkezett szőlőterületekkel. Ezek elhelyezkedéséről és elnevezéseikről elsősorban a különböző térképek segítségével juthatunk információhoz.

3. kép: Esztergom várostérképének részlete (2005) Abb. 3: Teil der Stadtkarte von Esztergom/Gran aus dem Jahre 2005

27 Esztergomi Közlöny XIV. évf. 30. sz. 3.

28 Filoxéra előtti szőlőfajták: kadarka, rácfekete (vörös);

budai fehér, sárfehér, juhfark (fehér). Filoxéra utáni

szőlőfajták: otelló, oportó (vörös); rizling, fehérdenka, saszla (fehér). (HETVESNÉ BARÁTOSI é. n., 33.)

29 KÖVECSES-VARGA 2000,233.

30 HELISCHER 1988,105.

128