Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 16. (Tata, 2011)
Muskovics Andrea Anna: A szőlőfeldolgozás és bortárolás építményei Esztergomban
A SZŐLŐFELDOLGOZÁS ÉS BORTÁROLÁS ÉPÍTMÉNYEI ESZTERGOMBAN Szentgyörmezőhöz három terület tartozott. (1. kép) A Visegrádi út melletti Szamárhegyen, valamint a várostól délre fekvő Kusztusi-dűlőben'1 már a korábbi századokban is szőlőművelés folyt, szemben a Kistói földekkel. Erre a Duna melletti területre az államosítás után telepítettek kordonos művelésű szőlőt. Az egykori Királyi Város szőlői a várostól délre, a település végén található Mélyutak fölött helyezkedtek el (Kálvária-hegy, Kis-kúria, Kenderes, Galagonyás), (2. kép) valamint ettől nyugatra, a Dobogókői út mellett (Világos-hegy, Öreg-kúria, Sas-hegy, Diósvölgy, Szarvas-hegy, Lajtos-kert, Ispita-hegy). (3. kép) Az itt felsorolt területek a legutóbbitól eltekintve ma is szőlőföldek, egy részük azonban már parlagon hever. Az Ispita-hegyen azonban már nyoma sincs a szőlőnek, ugyanis azt a téeszesítés után kiirtották. A SZŐLŐFELDOLGOZÓ, BORTÁROLÓ ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZKEDÉSE ÉS TIPIZÁLÁSA Szőlőfeldolgozó és bortároló építmények mind Szentgyörgymezőn, mind a Királyi Városban kialakultak. Előbbi területen a Bánomi úton, valamint a Szent János-kút környékén voltak présházas lyukpincék. Az itteni talajviszonyok azonban nem voltak alkalmasak ezek kialakítására, így csak kis számban fordultak elő. A szentgyörgymezei lakosok többsége otthon, a házuk alá épített pincékben tárolta a bort. Jelen dolgozat a mezővárosi házpincés borkultúrával nem foglalkozik, csak a szőlőhegyi építményekkel. Mivel Szentgyörgymezőn nem ez volt az általános, és ma már amúgy is csak egy-két présház maradt meg, így kutatásainkat csak az egykori Királyi Város területén végeztük. Fontos azonban megemlíteni, hogy az 1974-es gyűjtés során felmérésre került egy Bánomi úti présházas lyukpince is. Ezen építmény, illetve a ma még meglévő épületek alapján megállapítható, hogy a két településen ugyanúgy történt a présházak és pincék kialakítása. A Királyi Városban a szőlőfeldolgozás és bortárolás a szőlőhegyen történt. Az erre létrehozott 4. kép: Zárt sorban elhelyezkedő présházak (Mély út) Abb. 4: Presshäuser in geschlossener Reihe (Tiefer Weg) 31 Custos az Esztergomi Székesfőkáptalan gazdasági tevékenységét felügyelő őrkanonok latin neve. Itt terültek el a főkáptalani szőlők, amelyeket Szentgyörgymezőtől béreltek. 32 A mezővárosi lakóházak alaprajzi típusaival Kecskés építmények legnagyobb számban a város szélén futó mélyutakon találhatóak (Malonyai út, Kenderesi út, Felső-Kenderesi út, Kálvária út, Temető út, Mély út, Galagonyás út, Tölgyesi út, Diósvölgyi út). Ezen a területen a présházak zárt sorban helyezkednek el, (4. kép) teljesen összeépítették őket. (5. kép) Egyes 5. kép: Présházak zárt sorban a Kálvária úton (2008-as földhivatali térkép) Abb. 5: Presshäuser in geschlossener Reihe auf der Kálvária Straße/Kreuzwegstraße épületek között azonban egy-két méteres távolság van. Erre azért volt szükség, mert itt tudtak felmenni a fölöttük levő szőlőkbe. A várostól távolabb eső szőlőkben (pl. Szarvas-hegy, Lajtos-kert) nem alakultak ki zárt présházsorok. Egyes szőlőkben találkozhatunk présházas lyukpincékkel - igaz nem nagy számban -, de ezek már egymástól távolabb állnak. (6-7. kép) Kisebb számban való előfordulásuk oka az, hogy egyrészt a domborzati viszonyok kevésbé voltak megfelelőek kialakításukhoz, emellett azonban nem is szívesen tartották a várostól ilyen messze a bort, mivel ott ez sokkal kevésbé volt védve. Péter foglalkozott. Ennek során a pincék elhelyezkedésével kapcsolatban is közöl információkat. (KECSKÉS 1989) 33 KÁTAI-NAGY-BOZÓ 1974. I29
