Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)

Fatuska János: Tata újranépesítése 16O8-ban

FATUSKA JÁNOS és a katonák között az volt a szerencsés, aki előkelő törököt kapott szállóvendégül. 5 9 A tatai polgárok például 1614-ben azzal a sérelemmel fordultak a kamarához, hogy a vár kapitánya megtiltotta nekik a törökök fogadását, és azzal fenyegeti őket, hogy nyársba vonatja azt, aki a házába törököt fogad. Ezek a törökök - írják a tataiak - nem várvenni jönnek, hanem csak szálló vendégek, s a kapitány csak azért tiltja befogadásukat, hogy a lakókat bosszantsa.'" A város jelenlegi lakossága nem tudja, hogy régen­te mennyi adót fizetett a település. 1 1 A Protocollum"' szolgáltatásaikról azt írja: hogy négy török földes­uruk van a budai várban, akiknek állandó összeggel szolgálnak, s azt maguk osztják szét maguk között. Munkát annyiszor végeznek, ahányszor parancsol­ják."' Az urbárium ezt pontosabban írja le, eszerint a jobbágyok Szent György napján 50, Szent Mihály napján szintén 50 dénárt adnak,'" a zsellérek ennek a felét. Dézsmát is szolgáltatnak a töröknek, ezt Budá­ra kell szállítaniok, hasonlóképpen 100 szekér fát 6 3 és 100 szekér szénát"" is."' A magyar szolgáltatás abból áll, hogy a tatai várba az erdőkből fát fuvaroznak; tizedet adnak, de csak azok, akiknek kiváltsága már lejárt, 64 kepénél ők sem többet, egy-egy kepére 52 kévét számolva." 8 Szentkereszthy e jelentése alapján a kamara 1615. február 3-án cenzus címén két határ­időben fizetendő évi 100 forintot vetett ki a városra, más apróbb szolgáltatásokkal együtt. A letelepedést követő években kialakultak a kö­zösségi élet keretei és formái, valamint az ezt szolgáló épületek, valószínűleg a 16. századi épületek helyén, ezek romjainak, épebben maradt részeinek felhasz­nálásával. Ekkorra már használták templomukat, melyet Szent Ilona templomnak neveztek. Kérdéses, honnan van ez a név. A templom helyén a 15. század első felében emelt templom állott, melynek titulusa 5 9 Ez időnként jelentős számú vendéget jelentett, az 1645­ös török követség például 120 főből állt. (TAKATS 1915-1917, II. 389J 6 0 TAKÁTS1915-1917, II- 244. 6 1 MOL E156. UC Fasc. 60. N. 39. 6. 6 2 BARÁTH 1930, 711-713. 6 3 Meg kell azonban jegyezni, hogy a törökök napszámot is fizetek, így például azt olvashatjuk a budai szám­adáskönyvükben, hogy „néhány hitetlen ács bére, aki­ket a tatai vár javítására küldtek, 9 főnek - fejenként - 100 - 900 pénz". (FEKETE-KÁLDY-NAGY 1962,316.) Tatán 1558-59-ben a kézművesek napi zsoldja átlag 6-8 akcse volt, ami megfelelt a gyalogos közkatonák (janicsárok, azabok) zsoldjának. A várjavítási robotért is általában fizettek naponta 3 akcsét, ugyanúgy pénzt kaptak azok a ráják is, akiket kocsijaikkal fuvarozásra rendeltek be a török hatóságok, általában 4-8 akcsét. (FODOR 1979, 385, 387, 389J 6 4 Az összeg nagyságára összehasonlításul: 1610-1611­ben a felvidéki városokban 1 mérő búza ára 135, ífont marhahúsé 166 dénár volt. 1 fuvar tűzifa 225 dénárba Szent Balázs volt. 7 0 A vár őrsége szinte kizárólag pro­testáns volt, így a hosszú ideig itt szolgáló Rosenberg Kristóf várkapitány is, aki már 1578-ban evangélikus lelkészt kért és kapott a soproni tanácstól. 1 A kato­naság számára a várban lévő Szent Kereszt temp­lomban (kápolnában) tartották az istentiszteleteket. Elképzelhető, hogy a hosszan tartó elnéptelenedéssel magyarázhatóan több emberöltő óta protestáns s így a katolikus patrocíniumok terén „járatlan", más vidékekről érkező lakosság a Szent Kereszt titulust átvitte a piactéren álló templomra, méghozzá meg­változott formában. Szent Kereszt Föltalálásának ünnepe (május 3.) ugyanis logikailag összefügg Szent Ilonáéval (augusztus 18.), Nagy Konstantin császár anyjáéval, kinek buzgólkodására 326. május 3-án ásták ki a Szent Keresztet a jeruzsálemi kálvária földjéből. J Jobb magyarázatot egyelőre nem tudunk adni a névváltoztatásra. Az új, református lakosok a templommal együtt birtokukba vették az ezzel szem­ben, a piactéren álló iskolaépületet és iskolamesteri házat. Már 1608-ban kaptak iskolamestert, Pécseli Király Imrét a komáromi református kollégiumtól. Tanítóik egyben levitái feladatokat is elláttak egé­szen 1630-ig, amikor megszervezték a prédikátori állást. Első lelkészük Mányoki Mihály negyven éven át viselte ezt a hivatalt. A Váralján és a Burgundián letelepített, evangélikus katonák lelki gondozását 1632-ig seregprédikátorok végezték. Mindkét feleke­zet megszenvedte a katolikus kapitányok, földesurak üldözéseit. 7 3 1614-ben Csáby Mihály volt Tata várának kapi­tánya, aki 1616-ig, haláláig viselte ezt a tisztet. Már említettük, hogy az urbárium megjegyzi, hogy a tataiak panaszkodnak a várkapitányok zaklatásai miatt. Különösen megszaporodtak panaszaik az új kapitány, Pöttinger Farkas (1616-1618), illetve tiszt­került. Az ácslegény napi bére 30, a napszámosé 12 dénár volt. (KAZ1MIR 1976, 170-204.) 100 dénár=i magyar forint. 6 51 szekér fa='/ s erdei öl=ijo m 3. (BOGDÁN 1991, 420.) 6 61 szekér széna=soofont=280 kg. (BOGDÁN 1991, 421.) 6 7 MOL E156. UC Fasc. 60. N. 39. 6. 6 8 Az 52 kévéből, azaz két 26 kévés keresztből álló kepe a 16-17. században a Dunántúl nagy részén általános volt, 1 „öreg" kereszt=2 félkereszt vagy csomó =26 kéve. (BALASSA 1956, 420, 431.) 1 kepe=2 kereszt=52 kéve. 1 kéve 2-5 marokból állott, ettől függően 5-17 kg volt. (BOGDÁN 1991, 405, 409.) Néprajzi adatok alapján vidékünkön 1 kévéből hozzávetőlegesen 3 kg búzát nyertek. 6 9 BARÁTH 1930, 711-713. 7° MOHL 1909, 24. 7 1JAKUS 1977, 7. 7 2 SZUNYOGH 1933, 960; BÁLINT 1998, II. 307, 354, 361, III. 223. 7 3 JAKUS 1977, 7-10. 56

Next

/
Oldalképek
Tartalom