Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)
Fatuska János: Tata újranépesítése 16O8-ban
TATA ÚJRANÉPESÍTÉSE I6O8-BAN tartója, Cseke György intézkedései miatt, aki még Csáthy Gergely özvegyétől és gyermekeitől is elvette malmukat. A kamarához és a vármegyéhez benyújtott panaszos leveleik végül meghallgatásra találtak, és ügyüket - más megyebeliek hasonló panaszaival együtt - az 1618-as pozsonyi országgyűlés megvitatta, és a következőket határozta: „6. czikkely Őfelsége a nádornak hagyja meg, hogy a komáromi és tatai főkapitányok ellen fennforgó panaszok és sérelmek megvizsgálására bizottságot rendeljen, a viszálykodásokat pedig biróilag eldöntsék; továbbá a kapitányok, meg a komáromi lakosok között a házakra nézve fennforgó viszályokat is megvizsgálják. [...] Minthogy a komáromi főkapitány és a tatai kapitány ellenében különféle és többszörös panaszok merültek föl, a melyeket az országlakók sérelmei között Őfelségének is előterjesztettek: 1. §. Ennek okáért megállapították, hogy a nádor úr, az Ő felsége meghagyásához képest, bizottság utján, arra nézve vizsgálatot tartson, a kinek tiszte mivoltához képest, a jog és igazságszolgáltatás teljesítése érdekéből az összes sérelmeket, a melyeket a közvégzések ellenére, a komáromi nemességnek, a vármegyének és a mezővárosnak okoztak, biróilag eldöneni és kellő végrehajtással foganatosítani hatalmában álljon és azt tenni tartozzék... 7. ezikkely A komáromi és a tatai véghelyek alkapitányaiul magyar születésüeket tegyenek. [...] Komáromi alkapitánnyá az Ő felsége kegyelmes ígéretéhez, meg a koronázás előtti czikkelyek tizenegyedik pontjára nézve hozott határozatához képest, születésre magyar birtokost tegyenek. i.§. Hasonlóképpen a tatai kapitány helyére is, születésére magyar birtokost helyettesítsenek," 7 4 Feltehetően fenti törvénycikkek végrehajtásaként került a tatai várkapitány tisztségébe nebojszai Balogh István. A tataiak sérelmeit nem sikerült teljes mértékben orvosolni, az új főkapitány főleg vallási türelmetlenségével, a protestánsok üldözésével okozott károkat. Folytatódtak a török csapatok portyázásai is, így a város fejlődés helyett inkább pusztult, lakossága csökkent. Az elvándorlásban minden bizonnyal közrejátszott az is, hogy az adómentes évek lejártával jelentősen növekedtek terheik is. 1623-ban a város szinte néptelen, mindössze 8 portáját írták össze. 7 5 Ez azt jelenti, hogy a teljes lakosság alig lehetett több 120 főnél. Ugyanekkor Szomódnak 8V2, 7 4 CJH1900,129. 7 5 1608-tól a porta olyan telket jelentett, amelynek megműveléséhez 16 ökör kell, azaz 4 négyökrös gazda, 4 család vagy 12 zsellércsalád. (GYULAI 1894,10.) 7 6 GYULAI 1894,10. 7 7 NAGY 1969, 229, 303. 7 8 GYULAI 1894,10. 79 ROHRBACHER 1888,121; MOHL 1909,189. Bajnak 4 portája volt. " A vár és a város hamarosan újra hadszíntérré vált. 1620. szeptember közepén Bethlen egyik hadoszlopa (3 000 lovas és gyalogos) Győr és Komárom között Haller György és Halasi Fekete Péter parancsnoksága alatt átkelt a Dunán, és rövid idő alatt bevette Tatát és a legtöbb dunántúli várat. A siker nem kis mértékben a végvári magyar katonák önkéntes csatlakozásának volt köszönhető. Részben a meginduló béketárgyalások miatt Haller György december 15-én Bethlen parancsára csapataival elindult a Dunántúlról Kassára, ezzel itt véglegesen megszűntek a Bethlen vezette Habsburg-ellenes harcok. 7 A nikolsburgi béke után nyugalmasabb időszak következett be, de a városnak még 1627-ben is csak 30, i638ben 34 háza állt. 8 1638-tól a tatai várkapitányok 21 000 forint lefizetése mellett egyben az uradalom zálogbirtokosai is lettek: 1640-ig Balogh István, ezt követően 1642-ig Loósy Péter, majd 1646ig Zichy István. 7" Időközben sem szűnt meg azonban a török veszély, Oszmán budai pasa 1644-ben kitelepítette Váraljáról az ott élő katonákat, és ezek csak III. Ferdinánd követének kérésére térhettek vissza szállásukra. 8 0 1646-ban Csáky László a tatai kapitányság mellé immár adománybirtokként kapta meg a tatai uradalmat III. Ferdinándtól. Az adománylevél csak Tatát és tartozékait említi, azokat részletesen nem sorolja fel. 8 1 Az adománylevél 1649-es megerősítése már megadja az uradalom helységeit, ezek Tata várán és mezővárosán kívül Szomod, Bay, Banhida, Naszalij, Geremelij, Tarjan lakott helységek Komárom és Veresvar Pest megyében, valamint Grebecz, Szent miklós, Fölső és Alsó Galija, Kapa, Tolna, Szőlős, Szent Ivanij, Szalonka, Füziteo, Szent Bertalan, Bolgár, Bechely, Ileregh puszták.*" Az elszórt adatokból úgy látszik, hogy Csáky László és utódai alatt kezdett állandósulni Tata lakossága, 8 1 habár még az 1648-as évről is feljegyzik, hogy tavasszal a török a tataiak közül többeket, aratáskor sok aratót foglyul ejtett. 8 4 1662. január közepén, majd még ebben az évben kétszer - Komárom ellen indulva - a törökök megpróbálták bevenni a tatai várat. Az ostrom sikertelen volt, csak a palánkvár cölöpfalait sikerült felgyújtaniuk. 8 5 Nem csoda, hogy Martinus Zeiler a Magyar Királyságot bemutató, először 1664-ben, Ulmban megjelent művében azt írta Tatáról, hogy „állítólag ezen a helyen valaha egy nagy város állt. Napjainkra már semmi sem maradt a városból." 86 A Bécs ellen indított hadjárat során 1683 áprilisában a törökök újra elfoglalták Tata várát, de az ez év októ8 0 JAKUS 1977,8. 8 1 MOL TEL P198. Fase. IL N. 4. 8 2 MOL TEL P 198. Fase. II. N. 6. Statutionae Cap[itu]li Jauriensis super Tata pro Comité Ladislao Csáky. 8 :< BÍRÓ 1979, 210. 8 4 GYULAI 1894,14. 8 5 ZEILER 1997, 295. 8 6 ZEILER 1997,167. 57
