Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)
Fülöp Éva Mária: „… A tenger a mi istenünknek ama nagy halastava…” Viza, a királyi hal
... A TENGER A Ml ISTENÜNKNEK AMA NAGY HM AST A VA..." A komáromi halászcéh 1696-ben jött létre, céhle- ban is 90 öles vizafogó hálót kellett elkészíteniük a velüket I. Lipóttól kapták. A vármegyei közgyűlésen céh teljes jogú tagságára pályázóknak. 8' ezt 1698-ban hirdették ki. Céhremekként még 1830AZ ÚJKORI VIZAHALÁSZAT ÉS GAZDASÁGI JELENTŐSÉGÉNEK CSÖKKENÉSE A vizahalászat nagy gazdasági jelentősége a 17. századig mutatható ki. H J A nemes hal 16. századtól megmutatkozó ritkulásának okaiban a kíméletlen halászat, a török-magyar hadihajók pusztításai egyaránt szerepet játszottak. A kuruc-labanc háborúk ideje alatt, Komárom városa kivételesen értékes ajándékként, még vizát küldött II. Rákóczi Ferencnek és Bercsényi Miklós generálisnak. 8 , 1722-ben Meszlényi János birtokos jobbágyokat telepített Györköny possessióba. A falu köteles volt „minden esztendő őszén 3 mázsa vizát Győrbe vagy Eőrsre szállítani ajándékba." 8 4 Azonban Bél Mátyás 8 5 már „ritka halnak" nevezi a vizát. Meglátása arról tanúskodik, hogy a folyószabályozásokat megelőzően radikálisan csökkent a vizák száma a Duna középső szakaszán. Kialakul „babonás hal" megjelölése is, mivel ritka feltűnését valamely szerencsétlenség előjelének tartották. 8 6 A komáromi piac ekkori szabályozott limitált árai is a ritka hal értékéről tanúskodnak. 8 ev viza 1760 1761 30 Ft/q 1762 28 Ft/q tok 25 Ft/q csuka 12 krajcár/font 10 krajcár/font 20 krajcár/font ponty 10 krajcár/font 8 krajcár/font 15 krajcár/font Bél Mátyás „Komárom vármegye leírása" (Deseriptio Comitatus Gomaromiensis) című munkájában így örökítette meg a vizákat és a komáromi halászokat: [a Dunát] „nevezetessé teszi, hogy bőven fognak benne Komáromnál és másfelé is itt és ott antaeeusokat, amelyeket a mieink latinul huso-nak, magyarul vizának hívnak. (Megjegyzendő: a huso különbözik az antaeeustól, amelyet toknak neveznek.) [...] A régi királyok sajátjaként voltak ebben a folyóban viza-tenyészetek, kikötő módjára levert karókkal körülvéve, hogy ha szükség van rájuk, a tartózkodási helyükre szállítsák őket. (Azt mondják erről, hogy nem lehetett eleget összeszedni.) [...] sehol sem találhatók nagyobb számban halászok. Bizonnyal aki csak folyók mellett lakik, halászásra adja a fejét. Halászbokrokba társulnak és [...] vonulva lemennek Pest, Tolna, Baranya és Bács vármegyébe. Itt a Duna alsó folyásánál [...] a halászterületeket a folyó ottani uraitól méltányos árért lefoglalják tavaszi és őszi halászatra és [...] Láttuk ifjú korunkban [...] ezt a komáromi halász társaságot [...] Duna Földváron, a solti partok közelében, amint olyan eredményesen feküdtek neki munkának, hogy kétszáz tokhalat és vizát tartottak készen kötelekre függesztve, hosszú sorban úsztatva a folyón." 8 8 Bél a magyarországi halakról és azok halászatáról írott munkájában a korabeli halbőségről szólva is kiemeli a vizák kiválóságát: „Mit mondjunk arról a sok halban gazdag tóról? Mit a mocsarakról? A kézzel épített halastavakról nem is szólva, melyeket tulajdonosaik akkor használnak, amikor akarnak. Mit mondjak a kisebb, nagyobb vagy közepes medrű folyókról? Se szeri se számuk, és halban kimeríthetetlenül gazdagok. Különösen azok, melyek egyformán átfonják az ország címerét, halbőségükről olyan híresek, hogy Mátyás király a főrendek gyülekezetében négy halastavának nevezte őket. [...] Vannak, akik azt tartják, hogy a Tiszában két résznyi víz van, a maradék egyharmada pedig úgyszólván hal. [...] De azért nem különb ám a Tisza a Dunánál! IIa mennyiségben nem is, de halainak nemességében bizony megelőzi a Duna a Tiszát. Többek között bővelkedik ugyanis tokfélékben, melyeknek páratlanul csodálatos halászásával Magyarország büszkélkedik [...] tok félékben, melyeket a köznyelv 8 1 KGYM Helytörténeti Adattár 15-2000/5. 14-16.; HERMAN 1887, 463. 8 2„Az Accipenser igen ritkán kapható hal." - írta már Miskolczy is. (STIRLING 1983, 339.) 8 3 KGYM Helytörténeti Adattár 15-2000/5.13-14. '> MMgMA IV. 365. Hivatkozik: SCHMIDT 1939. 8 5 Bél Mátyás (1684-1749) igazi polihisztor, korabeli méltató szerint „Magyarország ékessége" (decus Hungáriáé). Tanár, lelkész, filológus, földrajz- és történelemtudós. Barátságban állott a tatai uradalom mocsárleesapolását végző Mikoviny Sámuel kamarai térképésszel. Ő rajzolta Bél nagy munkájához, „Az újkori Magyarország földrajzi-történelmi ismertetése" című kötetéhez a térképeket. Bél így írt barátjáról: „Ábelfalva nevezetességéhez tartozik, hogy itt látta meg a napvilágot Mikoviny Sámuel, jelenleg az Udvari Kamaránál császári térképész, aki eme művet ékesítő térképeknek is nagyon gondos készítője. Aminek mi is nagyon örülünk!" (DEÁK 1984, 25.) 8 6 KHIN1957,16. 8 7 HERMAN 1887, 465; KGYM Helytörténeti Adattár 15-2000/5. 19; KECSKÉS 2006, 110-111. Hivatkozik: HERMAN 1887, 465. 8 8 V1LIMSZKY1989, 9,17. 77
