Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)

László János: Római vaseszközök a Tatabányai Múzeum gyűjteményéből

RÓMAI VASESZKÖZÖK A TATABÁNYAI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBŐL jellegű, Kaposváron őrzött tárgy középkori, s morva vidékró'l hozhatták be a Kárpát-medencébe." Úgy gondoljuk azonban, hogy az általunk leírt tárgy a hasonló balatonvilágosi darabbal együtt keltezhető a római időszakra. Bár a pontos datálás szempontjából kevésbé bizonyító erejű, de mindkét tárgy római környezetben került elő, s egyik lelőhelyen sem említenek más korszakból származó leletanyagot. További példányok bemutatása minden bizonnyal közelebb hozhat bennünket a funkció pontos meghatározásához. A leletanyagot tartalmazó zacskóban még két vaskés volt, amelyek kevésbé munkaeszköznek, mindinkább használati tárgynak tekinthetők. Mindkettő töredék, az egyik nyéltüskés darab, míg a másik nyeles szélesebb, lapos kiképzésű. Előbbi robosztusabb pengeátmetszete alapján semmiképpen sem lehetett olló. TARJÁN A település közigazgatási területén jelenleg 3 római kori villagazdaság maradványa ismert, így ebben az esetben nem lehet meghatározni, honnan került a múzeumi gyűjteménybe a tárgyalt darab. 1 A leletanyag 1. Olló. (3. tábla 3.) Az eszköznek csak az egyik fele van meg, vágóéle egyenes, pengéje háromszög alakú, szára kiszélesedő. H=i5,3 cm, sz=2,2, cm, h

é

]=8,2 cm. Ltsz.: 2008.2.1. A leletanyag értékelése A tárgy funkciója egyértelmű, hasonló típusú ollók a korai laténe korszaktól ismertek, a római időszaktól egészen a késő középkorig használatban voltak mind a Kárpát-medencében, mind azon kívül is." Ezen típus jellegzetessége az, hogy az egymásra hajló szimmetrikus oldalak rugózó szára a penge kezdetekor elvékonyodik, a rugalmasságot biztosító összekötő rész pedig erőteljesen kiszélesedik. Az ollók pengerésze általában vékony keresztmetszetű, a vágóéllel ellentétes oldalon nem figyelhető meg megvastagodás. Végük vagy U, vagy omega alakú, ez utóbbiak a későbbiek. Darabunk a viszonylag rövid példányok közé sorolható, a római kori ollók általában 20-30 cm hosszúak."

1 Általában ezeket birkanyírásra és hajápolásra használták, azonban néhány nagyobb méretű darab valószínűleg textilvágásra készült: Great Chesterfordból ismerünk egy méter hosszúságot meghaladó példányt."

7 Pannoniából több ollót ismerünk, ezek közül néhány a teljesség igénye nélkül: Dombóvár-Gunaras,"* Tüskevár," Rábapordány, 0 Kékkút," újabban Páty-Malom-dűlő, ' római sír mellékleteként Vinár-Cseralja,

3

3 valamint egy omega végű töredéke Nemesvámos-Balácáról

3'. Jelen esetben a római kori datálást a lelettel együtt összegyűjtött római kori kerámia tette lehetővé. KÖRNYE A szakirodalomból jól ismert a település római kori topográfiája. A község mai közigazgatási határán belül a római településterület hatalmas részt tesz ki. A leletek két területen kerültek elő: a gyűjtő által megnevezett Kecskédi-dűlő térképeken nem szerepel, valószínűleg valamely két község közötti szántóföldet nevezett el ekképp. A másik lelőhelyet közelebbről nem nevezte meg, csupán az a bizonyos, hogy a leírt leleteket egy helyen gyűjtötte. A. Kecskédi-dűlő

3

5 A leletanyag 1. Balta. (3. tábla 1.) Köpűje hiányos, nyaka vékony, négyszögletes átmetszetű, pengéje nyél síkjára szimmetrikus, éle és pengéje egyaránt ívelt. H=i5,3 cm, h =6 cm, sz=3,2 cm. Ltsz.: 2008.1.4. 2

2 MÜLLER 1982,392.1757. 2

3 Balatonvilágos-Marhalejáró-Romlás: MRT 2, 60-61, 308.11. kép. 2

4 A vaseszközzel egy zacskóban nagy mennyiségű, egyértelműen római kori edénytöredék volt. 2

5 GAITZSCH 2005,209, Tafel 47-48. 2

6 GAITZSCH 1978. 2

7 GAITZSCH 1978. 2

8 GAÁL 1982, 76, 77. 3. kép 2. 2

9 MRT 3, 246. 25. kép. 3

0 LÁSZLÓ 2007,55, 63. 8-9. 3

1 SÁGI 1972,129.14. kép 2,130. 3

2 OTTOMÁNYI2007,214,156. kép 2-3. 3

3 MRT 4,261-262,315. 9. 3

4 MRT 2,308.12. 3

5 Ezen a lelőhelyen szintén 1992. november 2-án gyűjtött, a tárgy „római kori (?) 2 háznyomból" került elő. 9