Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)
László János: Római vaseszközök a Tatabányai Múzeum gyűjteményéből
LÁSZLÓ JÁNOS A leletanyag értékelése A Kecskédi-dűlőből származó balta töredékessége folytán nehezen keltezhető, hiszen megbízható datálásra alkalmas köpű- és fokkiképzése nem állapítható meg. Érdekessége a tárgynak, hogy pengéje a nyaki résznél elkeskenyedik, illetve alul és felül egyaránt lefelé ívelődik. Bár nem ennyire hangsúlyosan, de hasonló jelenség figyelhető meg az egyik tatabánya-felső-rét-földi fejszén' . Jelenleg más, további hasonló közölt darab nem áll rendelkezésre Pannoniából, így csak az említett párhuzam alapján feltételezzük azt, hogy a balta római kori, illetve abból a tényből is gyaníthatjuk, hogy egy római „házhelynél" került elő. B. Ismeretlen lelőhely A leletanyag 1. Olló. (3. tábla 2.) Éle egyenes, a lapos penge hátrésze ívelt, szára hosszúkás, nem megvastagodó. Töredék. H=m cm, sz=2,5 cm, h =10 cm. Ltsz.: 1 penge 2OO8.3.I. 2. Kés. (3. tábla 5.) Lapos pengéjű darab, nyelén a faburkolatot felerősítő szeg(ecs) helye. Pengéjének háta egyenes, ele ívelt. Töredék. H=n cm, sz NYÉ L=2 cm, sz =2,6 cm, h .,=3,3 cm. Ltsz.: 2008.3.2. penge ' ' nvel ' 3. Vastárgy. (3. tábla 4.) Pengéje lapos, kiszélesedő, éle töredezett. H=io,3 cm, sz=4,9 cm. Ltsz.: 2008.3.3. 4. Vastárgy. (3. tábla 6.) Pengéje lapos, hosszúkás, kiszélesedő, éle töredezett. H=13,7 cm, sz=5,7 cm, v=o,I5-o,7 cm. Ltsz.: 2008.3.4. A leletanyag értékelése Az ollótöredék a fentebb leírt típusba sorolható, mivel szára a meglevő részen még nem szélesedik, ezért hosszabb szárat kell feltételeznünk. A kés esetén egyértelműen fából, esetleg csontból készült nyélborítást kell valószínűsítenünk, hiszen a nyéllemezen rögzítőszegecs nyoma látható. A két hasonló vastárgy meghatározása már nehézség elé állíthat bennünket. A magyarországi szakirodalomban két helyen is említenek hasonló tárgyakat: Gorsiumban' és Mosonszentpéteren s, mindkettő római környezetben került elő. Előbbi tárgyat vésőnek határozták meg, utóbbit idomgyalu késének. Fentebb láthattuk azonban, hogy a római kori vésők teljesen más formájúak, a római gyalukban használatos kések is jól körülírtak ", teljesen más formájúak: keskenyek, hosszúkásak, oldaluk párhuzamos, végükön vágóéllel rendelkeznek. A mosonszentpéteri példány azonban erre a funkcióra nem alkalmas, hiszen oldalvonalai összetartanak, így rögzítése nem lett volna stabil. Ráadásul a végén levő kis nyúlványon deformáltság nyoma nem látszik, márpedig ha gyaluvasként alkalmazták volna, akkor rögzítésekor ezt a részt ütögették volna kalapáccsal, az pedig minden bizonnyal nyomot hagyott volna. Funkciójának meghatározása — jelenlegi véleményem szerint — még bizonytalan. Úgy gondolom, hogy a végén található kis nyúlvány segítségével valamiféle fából (csontból?) készült nyélbe illeszthették a tárgyat, amely felületek elegyengetésére szolgálhatott — erre utal elvékonyodó pengéje —: talán bőrfeldolgozó szerszám lehetett. ÖSSZEFOG IALÁS A fentebb bemutatott tárgyak a római időszak használatban levő vaseszközeinek egy-egy szórványos darabját alkotják. Bemutatásukkal azt kívántam elérni, hogy a különböző tárgytípusok elterjedése még jobban pontosítható és a helyenként bizonytalan László János Kuny Domokos Megyei Múzeum Tata E-mail: laszlo-j@freemail.hu datálás, valamint a funkció meghatározása is megbízhatóbb legyen. Úgy látom, hogy a későbbiekben hasznos lenne múzeumi raktárak mélyén heverő, hasonlóan „elfeledett" tárgyak bemutatása, ezáltal elkerülhető lenne a bizonytalan korszakba sorolás és a tárgyfunkció helytelen megállapítása. IRODALOM BALASSA 1973 Balassa I.: Az eke és a szántás története Magyarországon. Budapest 1973. BASTICZ 2008 Basticz Z.: Római kor vaseszközök Eszteregnye-Ojtó-dűlő lelőhelyről. ZM 17 (2008) 177-188. 3 6 LÁSZLÓ 2009,3. tábla 2. 3 7 BÁNKI-FEDÁK 1998, 265, II. tábla. A tárgy római kori rétegből került elő. BÁNKI-FEDÁK 1998 Bánki, Zs.-Fedák, J.: Forschungen in Gorsium in den Jahren 19901997. Alba Regia XXVII (1998) 237-309. B. THOMAS 1955 B. Thomas, E.: Die römerzeitliche Villa von Tác-Fövenypuszta. Acta ArchHung !955, 79-152. XXI-LVI. tábla. 3 8 PUSZTAI 2001,30, 48,13. kép 21. A tárgy felszíni gyűjtésből származik. 3 9 MUTZ 1968,160-162. ÍO
