Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)

Kövesdi Mónika: A gróf kertje, a gróf színpada

A gróf kertje, a gróf színpada Kövesdi Mónika (Kuny Domokos Múzeum, Tata) NYITÁNY

1 „A magyar kultúrának Olympiája, Salzburgja, Bayreuthja lett Tata-Tóváros" — írja a tatai szabadtéri játékok négy esztendős történetét végigtekintő írásában Kóla Margit. Az 1933-tól 1936-ig tartó négy esztendő nyarainak ünnepi díszelőadásai egészen rendkívüli eseménynek számítottak akkoriban országosan és Európa-szerte. Az előadások színpadtechnikája szempontjából hihetetlen eredmények születtek, a nézőszám rekordot döntött. A legérdekesebb körülmény viszont az volt, hogy a gróf privát kastélykertje (a tóvárosi angolkert) adott helyet a színpadnak, s így az előadások egy hatalmas léptékű házimuzsikára, egy kivételes garden partyra emlékeztettek (I. tábla 1-2.). „Már gyermekkorom óta minden gondolatom a zenéé" — mondta Eszterházy Ferenc gróf, aki maga is magasan művelt zenetudós és zeneszerző volt (1896-1939). Almát a színházról a legalkalmasabb segítőtársak: az Operaház igazgatója és művészeti vezetői, valamint Tata-Tóváros országgyűlési képviselője segítettek megvalósítani. Az évek alatt bekapcsolódott a szervezésbe a város is, amelynek közösségére a vendégek elhelyezésében és ellátásában nélkülözhetetlen szükség is volt. 1935-ben - felismervén a kínálkozó lehetőséget létrejött a Tatajárási Idegenforgalmi Szövetség, amely példaértékű programmal kezdett hozzá a város egyedülálló adottságaira épülő helyi idegenforgalom fejlesztéséhez. Eszterházy Ferenc egyedül az európai dimenziójú zenei élet kialakításában látta a város felemelkedésének útját. „A zene művészi ereje nemcsak az egész világon, Tata-Tóvároson is idegenforgalmi vonzóerejű attrakció tudott lenni" — tekintett vissza a gróf az első előadásokra. „Ha azt a tervemet, hogy az Operaház művészi és műszaki személyzetét a nyári három hónapra ide tudnám telepíteni, keresztül tudnám vinni, meggyőződésem: többet tennék ezért a városért, mint tenne akárhány egyesítésből származó esetleges plusz" — lepleződik le a város és a gróf közötti ellentét, éppen az egyesítés előtti évben. Mindenesetre a nyári színházi játékok kezdeményezése nagy reményekre jogosította a szervezőket, mind a grófot, mind a várost, olyanynyira, hogy joggal hasonlították azt a salzburgi ünnepi játékokhoz (III. tábla 2.). ELSŐ FELVONÁS. ELŐADÁSMÓD ÉS SZÍNPADTECHNIKA „A tatai zeneünnepnek nincs mintája, nincs hagyománya, önmagából lett" — kezdi magyarázni Kóla Margit a tatai szabadtéri játék különlegességét. Arról van szó ugyanis, hogy nem egyszerűen a szabad ég alatt mutattak be egy darabot, épített, ácsolt színpadon, fes1 Az előadás a „Történeti kertek értékei és működési tapasztalatai" c. konferencián hangzott el, 2007. március 17-én, Tatán. Az előadás forrása az 1936-ban megjelent Dunántúl c. idegenforgalmi folyóirat, melynek május-júliusi számai számos felvételt is közölnek. Í3