Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)
Kürthy Anna-Számadó Emese: A komáromi kövezetvám története
pl. a Méntelep altiszti kantinjában kapott helyet. Az önálló város első vezetője Dr. Toóth Zsigmond 14 volt, őt váltotta fel 1925-ben Alapy Gáspár polgármester. Az ő irányításával és állami kölcsönök segítségével megindult a városfejlesztés. 15 A város határai — az építkezéshez szükséges telkek miatt — idővel kitolódtak: 1922-ben dél felé Kisszőny átcsatolásával; az 1920/XXXVI. t.c. értelmében a Gyürky-féle szőnyi uradalomból 200 négyszögöles parcellák kimérésével 500 házhelyet osztottak ki. 16 A város területe 1930-ban 2172 kh volt, lakossága: 7652 fő. Mindezek következményeként a vámházak közül kettőt (a szőnyit és az igmándit) át kellett helyezni. A vámházak még ma is állnak: a szőnyi kövezetvámház (a város akkori keleti határán) a Szőny-déli vasútállomás mellett álló épület, homlokzatán még látható a városcímer; az igmándi vámház (a déli bejáratnál) homlokzatáról pedig még ma is leolvashatjuk az építés évét: 1930; a nyugati bejáratnál maradt a régi vámház, a Monostori erőd bejáratával szemben lévő emelkedőn (III. tábla 2. kép). A szőnyi és igmándi kövezetvámházak építéséről részletes adatokat találhatunk a Komáromi Fióklevéltárban. Eszerint: „A két egymással teljesen megegyező két épület egyikének felépítésével ajánlatuknak, mint a legolcsóbbnak elfogadásával megbízzuk Veszély József 1 és Tamásék Kálmán 18, ajánlattevőket 5147 P. 50 f. ajánlati végösszeg. A másik vámház felépítésével megbízzuk Gaborek Gyula 19 és Jády János 20 ajánlattevőket, kik 5429 P. 35 f. végösszegű ajánlatot nyújtottak be." 21 14 Toóth Zsigmond (1879, Észak-Komárom - 1928, Dél-Komárom) 19l4-ben jogrudományi államvizsgát, majd államtudományi doktorátust szerzett Budapesten. Ekkor kezdett dolgozni a Polgármesteri Hivatalban. 1919-ben magyar Komáromba jött, hogy kézbe vegye az önállóvá lett város igazgatását. Kezdetben mint polgármester, majd 1925-től Alapy mellett mint tanácsnok dolgozott. Számos társadalmi funkció betöltője. Sírja a dél-komáromi temetőben található. 15 RÉDLI - SZÁMADÓ 2002. 16 5874/1924 (35/1925) (37.d.): képviselőtestületi határozar az állami házhelyjuttatással kapcsolatos városrendezési és beépítési kérdések szabályozásával kapcsolatban. Komárom, 1924. december 3- Komáromi Fiók levéltár. 17 Veszély József építési vállalkozó az Ipartestület ellenőre. 1904 óta önálló mester, aki már 20 tanoncot szabadított fel. Részt vett a monostori tanítólak és számos magánház építésében, 2 segédet és 2 tanoncot alkalmazott. LADÁNYI 1929, 197. 18 Tamásék Kálmán kőművesmester 1906 óta folytatja önállóan az iparát. Számos környékbeli közintézmény szakmunkáiban vett részt. A városi építőbizottsági és a tanoncvizsgabizottság tagja. Ország út 71. szám alatt lakott, 1-5 segédet és 3 tanoncot foglalkoztatott. LADÁNYI 1929, 197. 19 Gaborek Gyula kőművesmester 1892-ben született Ujszőnyben. Mesterlevelét 1925-ben kapta. Főleg magánházakat épített, de kincstári istálló, ill. a második világháború alatt óvóhelyek és légvédelmi helyek építése is a nevéhez fűződik. 2-5 segédet és 3 tanoncot foglalkoztatott. 1948-1967-ig az Újpusztai Állami Gazdaságban dolgozott, mint építésvezető. LADÁNYI 1929, 196., valamint Pintér Zsuzsanna szíves közlése, akinek ezúton is köszönetünket fejezzük ki sokrétű segítségéért. 2U Jády János kőművesmester az Ipartestület elöljárósági tagja, 1922-től önálló. Számos lakóház mellett pl. a komáromi református templom szakmunkáit is ő végezte. 6 tanoncot szabadított fel, 2 tanoncot és 1-2 segédet alkalmazott. LADÁNYI 1929, 197. 21 5417/1930 sz. határozat. 1930. szeptember 5. Komáromi Fióklevéltár.
