Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)

Musicz László: Tata madártani jelentőségének áttekintése

Tata madártani jelentőségének áttekintése Musicz László (Tata Város Polgármesteri Hivatala) BEVEZETŐ Talán nem túlzás, ha Tatát a hazai természetvédelem egyik fellegvárának nevezzük, hiszen itt egy mindössze néhány km 2 kiterjedésű területen olyan nevezetes természeti értékek találhatóak, mint pl. az európai mércével is számottevő geológiai értéket kép­viselő Kálvária-domb, az ugyancsak országszerte ismert (és hazánknak egykor legna­gyobb hozamú karsztforrásaként nyilvántartott) Fényes-fürdő, az ország első Angolkertje (amely immár az első történeti kert is egyúttal), a madárvilága révén ugyancsak világ­szerte ismert és nemzetközi egyezménnyel is védett Öreg-tó, vagy a város alatt húzódó egyedülálló — és három fokozottan védett barlangot is rejtő — barlangrendszer. Mind­ezeket Agostyán határában a szintén országos védettségű Gerecséi Tájvédelmi Körzet koszorúzza és Tata páratlan építészeti környezete teszi még egyedibbé. A „fellegvár" rang azonban nemcsak a kiemelkedő értékek tiszteleteként illeti meg Tatát. Ha tiszta időben körültekintünk a l6l méter magasságú városövezte Kálvária­dombról, akkor az imént sorolt értékeken túl felfedezhetjük a Gerecse távolabbi neveze­tes hegyeit, Vértesszőlős szintén világhírű előember-lelőhelyét, de tekintetünk elkalan­dozhat a Vértes és Bakony vonulataira, sőt Pannonhalma Világörökségbe felvett Bencés Apátságáig is. Tata tehát méltán tekinthető a pannon táj egyik legszebb és legértékesebb (sokak sze­rint Világörökségre is méltó) vidékének. Ezen természeti örökség mindmáig élő részesei a madarak. A vizekben és erdőkben bővelkedő Tata madárvilága mindig is híres volt. Ezt egykor a rendszeres és néha bizony rekord terítékeket eredményező királyi és főúri vadá­szatok jelezték, újabban meg a megyéből, az országból, sőt külföldről érkező madármeg­figyelők mind népesebb tábora igazolja. A madárvilág leghíresebb - a városnak méltán nemzetközi hírnevet nyújtó — tagjai a vadludak, amelyeknek az Öreg-tó Európa-szerte egyik legrangosabbnak számító téli pihenőhelye. Páratlan adottság, hogy egy ilyen, viszonylag kicsiny (a Balaton, Fertő-tó, Velencei-tó, Hortobágy mellett mindenképpen eltörpülő) tavon akár 30-40 ezres madártömegek is megpihenjenek! És mindezt még különlegesebbé teszi a tény, hogy e tó nem egy zavartalan nemzeti park közepén fek­szik, hanem egy nyüzsgő, iparosodott tájon, autópálya szomszédságában és ráadásul egy forgalmas város által csaknem teljesen körülvéve. Szinte valószínűtlen, hogy itt egymás mellett képesek létezni az óvatosságukról híres vadludak, valamint a történelmi han­gulatú város és a 21. század megannyi zaját, füstjét, fényét, nyüzsgését felvonultató táj (leszámítva olyan drasztikus hatásokat,-mint pl. a téli tóparti esték nyugalmát feltépő petárda- és tűzijáték „háború").

Next

/
Oldalképek
Tartalom