Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)
Schmidtmayer Richárd: Tatabánya középkori elődtelepüléseinek története az írott források tükrében
Az adatokból jól kirajzolódik egy legalább a 14-15. században jelentősebbnek tekinthető Berencse nevű település, mely Komárom vármegye délkeleti szélén volt található időnként Fejér megyéhez sorolva. Tudjuk, hogy a veszprémi püspökségen belül a Fehérvári Esperesség területén állt Berencse temploma, így a Bánhida - (O)Barok vonaltól dél-délnyugati irányban, a Dobos - Dad vonaltól pedig keleti irányban kell keresnünk. A 15. századi határjárásnak köszönhetően tudjuk azt is, hogy a mai Tagyospusztától is dél, délkelet felé lehetett elérni a települést. Egy 18. századi urbárium megőrizte számunkra Berencse nevét, és területileg is elhelyezte: Dad mellett volt található. 28 Nehézségünk azonban továbbra is adódik, mert ugyanebben az urbáriumban olvashatunk Berencsérről is. 29 Más 18. századi források is konkrétan Berencsért említenek a térségben, s a legtöbb forrás ezt a Berencsér helynevet a mai Kecskéd területére rögzíti. 30 így Berencsér is határos lehetett Dad területével. Berencsér középkori említését is ismerjük kisnemesek előnevéből. 31 így bár kijelenthetjük, hogy Berencse egykori települése bizonyosan nem Tatabánya területén keresendő, azonban az egykori település pontos elhelyezkedését még mindig nem sikerült megnyugtatóan tisztáznunk. GALLA Galla nevének eredetét illetően több elképzelés is felmerült a szakirodalomban. 32 Az egyik szerint személynévi eredetű lehet, hiszen az Árpád-korból is több ilyen nevű személyt ismerünk. 33 A másik elképzelés szerint szláv eredetű, s jelentése „a hegynek felső viszonylag lapos része", vagyis füves, fátlan legelő, s így gyakori hegynév is volt. 34 Galla az írott forrásokban először 1251-ben bukkant fel. 35 Az oklevél, melynek kiindulóhelyzete éppen az, hogy a tatárjárás idején elmenekült galíai udvarnokok földjének egy részét, 25 hold földet az udvarnokok ispánjai (!) - s nem szomszéd falubeliek, hanem az udvarnokok „vezetői" — elvettek. Az udvarnokok jogorvoslatot kértek Roland nádortól - aki maga is részt vett a muhi csatában —, 36 s ennek eredményeként leírták a vitatott terület határát, majd írásba foglalták, hogy az udvarnokok ispánjai ne zavarhassák meg többé a gallai udvarnokok földjét. A vitatott terület határa a Barus patak keleti partján kezdődött, és északi irányban egy mocsaras vagy ingoványos területig húzódott, ahol egy határjel állt, és innen kelet felé folytatódott. Az oklevél tartalma alapján a tele28 MOL E. UC Fasc. 82. N. 62. „Szomszédos Berencse praedium használatáért fizetnek földesúrnak, makkéréskor makkoltatásért tizedet adnak. " 29 Uo. Berencséren hat vagy hét kemence nyomai látható, meszet égettek bennük. 30 Bél Mátyás Oroszlány szomszédai között írja: .délnyugatra Berencsér birtok, attól északnyugatra Rákos és Ketskéd {!} puszták s ismét északkeletre Gesztes és Majkpuszták vannak körülötte"; továbbá: [az Által-ér] ,,több halastavat alkot körülbelül hármat Berencsér, Rákos és Kecskéd puszták közt". BEL 1989, 11., 93- Megjegyzendő, hogy Bencsik József több helyen már Gerencsért írt. 31 „Stephanus de Berencher" MOL DL 154000. 32 A különböző felvetésekre ld. KISS 1988/1, 79-, 495. 33 Pl. HO V 237. sz. 166.; uo. VIII. 179. sz. 222. 3Í Pl. ÁÚO XII 134. sz 157.; vagy HOkl 18. sz. 23.; HO VI. 109- sz. 158. 35 HO VII. k. 36. sz. 41. 36 KARÁCSONYI 1901, 8-16.
