Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)
Schmidtmayer Richárd: Tatabánya középkori elődtelepüléseinek története az írott források tükrében
elképzelni falu létesítésére alkalmas helyet, és miután a terepbejárások során nem is találta az adott területen település nyomát, felveti, hogy a domborzati viszonyokat figyelembe véve inkább Alsógallától délre kellene keresni Berencsét? Nézzük először azt a feltételezést, mely Tatabánya területére helyezte el Berencse egykori települését. Láttuk, hogy Györffy György Alsógalla területére lokalizálta. 10 Ez azonban véleményünk szerint félreértésen alapul. Az 125l-es oklevél, mely alapján Györffy György Komárom megyei térképen valahol a mai Újváros területére rajzolta Berencsét, nem tartalmaz ilyen információt. Ez az az oklevél, mely rögzítette, hogy a gallai udvarnokok panasza szerint földjeiknek egy részét, 25 hold földet az udvarnokok ispánjai (!) elvettek. Az udvarnokok jogi úton rendezték el az ügyet, s ennek eredményeként leírták a vitatott terület határát. A vitatott terület határa a Barus patak keleti partján kezdődött, és északi irányban egy mocsárig vagy ingoványos területig húzódott, ahol egy határjel állt, és innen kelet felé folytatódott. 11 Györffy azonban névromlást tételezett fel és a Barus patakot a Rákos folyóval azonosította, így kerülhetett a térképen Berencs a mai Újváros területére, Gallától nyugatra. További félreértelmezési lehetőséget adott számára az is, hogy egy korábbi oklevélben szereplő Berencsei Buda fia Miklóst 12 összehozta az 1251-es oklevélben szereplő Budával. Itt azonban Buda fiai közül csak Mártont és Ondoch-t nevezték meg, így Berencsei Buda valamint Márton és Ondoch szintén Buda nevű apjával való azonosítás csak feltételezésen alapszik — igaz, az ellenkezőjét sem zárja ki semmi. Fel kell hívni még a figyelmet arra, hogy az oklevél szerint Buda fiai az udvarnokok ispánjai voltak, tehát az udvarnokok vezetőiként említették őket. További nehézséget vet fel azon tény is, hogy Berencsét a pápai tizedjegyzékek egyértelműen minden esetben a fehérvári esperességhez sorolták. 13 Amennyiben helytálló lenne Györffy György feltételezése, akkor igen nehezen lehetne magyarázni azt, hogy az általa feltételezett helytől délre fekvő Bánhidát ugyanezek a jegyzékek egyszer a fehérvári esperességhez, másszor az attól északra levő budai esperességhez sorolták. 14 Nézzük végig a Berencsére vonatkoz(tathat)ó adatokat. Az első két említése során berencsei birtokosokkal találkozunk: 1226-ban Berencsei Buda fia Vinér Fejér megyei falunál tanúskodott. 15 1236 körül kelt oklevélben Berencsei Marcell Győr Komárom megyei nemesek közt tűnt fel. 16 1325-ben mint települést néhány Komárom megyei birtokkal együtt sorolták fel, s megemlítették, hogy Berencsén Szent Péter tiszteletére szentelt templom állt. 17 Következő említésekor szintén személynévben fordult elő Berencse 'LÁSZLÓ 2001, 54-55. 10 GYÖRFFY 1987, 408. 11 „príma meta eiusdem terre incipit ab oriente iuxta aquam Barus et uadit uersus septemtrionem et ibi est meta terrea iuxta paludem.inde flectitur et vádit iterum ad orientem" HO VII k. 36. sz. 41. 12 1226: per fideiem nostrum servientem Nicolaum, f ilium Buda de Berense" (!). ÁUO VI. 274. sz. 433. 13 MON VAT I. 374. 14 MON VAT I. 374., 384. 15 Vinér település Mór határában, attól északnyugatra volt: GYÖRFFY 1987/11, 416. 16 PRTI. 748. 17 ÁUO IX. 120 sz. 76. Az oklevélben felsorolt birtokok Kocs, Berencse, Galla, Csubfölde, Vényfölde és Leivhvdtba birtok közül bizonyosan Komárom megyei település volt Kocs, Galla és Vényfölde.
