Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)
Csorna Zsigmond: A Festeticsek keszthelyi angolkertjének kialakítása a 18-19. században
Vagyis a botanikus kertben voltak olyan szabadon álló területek, amelyeket zöldségnövényekkel is hasznosítottak ebben az időben. 12 1814. május hetedikén küldték el azt a szakmatörténetileg nagy értékű növényjegyzéket, katalógust Keszthelyre, amely a Lichtenstein János fejedelmi feldsbergi, eisgrubi és rabensburgi uradalmainak növényiskolájában nevelt és eladásra kínált csemeték névsorát és árát közölte. 13 A csemeték mellett amerikai magokat, illetve magoncokat is értékesítettek. Az előnyomtatott katalógusban csak az áraknak hagytak helyet, amit kézzel írtak be, a változó értékek miatt. A rendelést vagy az uradalmak bécsi kancelláriáján, a Herrengasse 260. szám alatt, vagy Joseph Liefka eisgrubi udvari kertésznél lehetett leadni. Minden vásárlónak, megrendelőnek magának kellett a szállítási, csomagolási költségeket viselnie. A növénykatalógust Eisgrubból küldték Keszthelyre. Az eredeti előrenyomott nyomtatványt a növénynevekkel 1811-ben készítették el Brünnben. A Festetics-kertészet egy ilyen előrenyomott, megrendelhető növénylistát kapott, azonban a kézzel beírt növényekkel aktualizálva, illetve a kihúzott rózsák feltüntetésével. A keltezés mellett, a címzés is kézzel írt, a küldemény „Festetics grófnak" (Festetics György) szólt. A növénylista jelentősége abban rejlik, hogy az angolkertek új növényeinek széles választékát tükrözi, amellyel az uradalmi kertészetek számolhattak. A kerttervezők, a kertészek pedig a bőség zavarával küszködhettek, hogy megfelelő színű, formájú növénycsoportokat alakíthassanak ki az angolkertek különböző hangulatú részeihez, az elgondolkoztató, filozofálásra késztető építmények mellé, köré. Bár a keszthelyi uradalomban és a Georgikonban dolgozó, oktató szakemberek elsősorban a pénzforrást jelentő gazdálkodásra helyezték a fő hangsúlyt, a grófi család keszthelyi rezidenciális központja miatt, a dísznövénytermesztés, a parkfenntartás is jelentős feladatot jelentett. A vizsgált időszak, a 18. század vége — 19. század első fele Magyarországon egybeesett a barokk kerteket felváltó angolkertek, a tájképi kertek nagy korszakával. Mind Nagyváthy, mind Pethe, akiknek meghatározó véleménye és szakismerete alakította a keszthelyi és általában a Festetics-uradalmak, valamint a Georgikon mindennapjait, az angolkertek csodálói és terjesztői voltak. Nem véletlen, hogy a keszthelyi barokk Festetics-kertet, a Georgikon oktatási céljának is megfelelően, ugyanakkor a polgári fejlődést és szellemiséget is hirdetve, igen korán tájképi kertté alakították. Petri Banhard, aki Magyarországon élenjárt az angolkertek tervezésében, létesítésében, az első nyilvános parkot is Pesten, az ún. Orczy-kertet tervezte meg. A fákkal és a parkkal próbálta megkötni a futóhomok talajt. Fáradozását több sikertelen kísérlet után - pl. 1794 száraz tavaszán 300.000 facsemetét pusztított el a homokverés -, végül siker koronázta. Nem lehetett véletlen, hogy a Georgikon egykori kertészét alkalmazta Orczy báró, Bene Gergely személyében, aki ekkor már elismert szaktekintély volt mind belföldön, mind külföldön. Keszthelyi gazdag szakmai tapasztalatait így az első közkertben, városi sétaparkban hasznosította tovább. 12 MOL FL P. 275. Birtokgazdálkodási iratok. Kertészet. N. 313 MOL FL P. 275. Birtokgazdálkodási iratok. Kertészet. N. 3. 1-3.