Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)

Csorna Zsigmond: A Festeticsek keszthelyi angolkertjének kialakítása a 18-19. században

Vagyis a botanikus kertben voltak olyan szabadon álló területek, amelyeket zöldségnö­vényekkel is hasznosítottak ebben az időben. 12 1814. május hetedikén küldték el azt a szakmatörténetileg nagy értékű növényjegyzé­ket, katalógust Keszthelyre, amely a Lichtenstein János fejedelmi feldsbergi, eisgrubi és rabensburgi uradalmainak növényiskolájában nevelt és eladásra kínált csemeték névso­rát és árát közölte. 13 A csemeték mellett amerikai magokat, illetve magoncokat is érté­kesítettek. Az előnyomtatott katalógusban csak az áraknak hagytak helyet, amit kézzel írtak be, a változó értékek miatt. A rendelést vagy az uradalmak bécsi kancelláriáján, a Herrengasse 260. szám alatt, vagy Joseph Liefka eisgrubi udvari kertésznél lehetett leadni. Minden vásárlónak, megrendelőnek magának kellett a szállítási, csomagolási költségeket viselnie. A növénykatalógust Eisgrubból küldték Keszthelyre. Az eredeti elő­renyomott nyomtatványt a növénynevekkel 1811-ben készítették el Brünnben. A Feste­tics-kertészet egy ilyen előrenyomott, megrendelhető növénylistát kapott, azonban a kéz­zel beírt növényekkel aktualizálva, illetve a kihúzott rózsák feltüntetésével. A keltezés mellett, a címzés is kézzel írt, a küldemény „Festetics grófnak" (Festetics György) szólt. A növénylista jelentősége abban rejlik, hogy az angolkertek új növényeinek széles választé­kát tükrözi, amellyel az uradalmi kertészetek számolhattak. A kerttervezők, a kertészek pedig a bőség zavarával küszködhettek, hogy megfelelő színű, formájú növénycsoporto­kat alakíthassanak ki az angolkertek különböző hangulatú részeihez, az elgondolkoztató, filozofálásra késztető építmények mellé, köré. Bár a keszthelyi uradalomban és a Georgikonban dolgozó, oktató szakemberek első­sorban a pénzforrást jelentő gazdálkodásra helyezték a fő hangsúlyt, a grófi család keszt­helyi rezidenciális központja miatt, a dísznövénytermesztés, a parkfenntartás is jelentős feladatot jelentett. A vizsgált időszak, a 18. század vége — 19. század első fele Magyaror­szágon egybeesett a barokk kerteket felváltó angolkertek, a tájképi kertek nagy korsza­kával. Mind Nagyváthy, mind Pethe, akiknek meghatározó véleménye és szakismerete alakította a keszthelyi és általában a Festetics-uradalmak, valamint a Georgikon min­dennapjait, az angolkertek csodálói és terjesztői voltak. Nem véletlen, hogy a keszthelyi barokk Festetics-kertet, a Georgikon oktatási céljának is megfelelően, ugyanakkor a pol­gári fejlődést és szellemiséget is hirdetve, igen korán tájképi kertté alakították. Petri Banhard, aki Magyarországon élenjárt az angolkertek tervezésében, létesítésé­ben, az első nyilvános parkot is Pesten, az ún. Orczy-kertet tervezte meg. A fákkal és a parkkal próbálta megkötni a futóhomok talajt. Fáradozását több sikertelen kísérlet után - pl. 1794 száraz tavaszán 300.000 facsemetét pusztított el a homokverés -, végül siker koronázta. Nem lehetett véletlen, hogy a Georgikon egykori kertészét alkalmazta Orczy báró, Bene Gergely személyében, aki ekkor már elismert szaktekintély volt mind bel­földön, mind külföldön. Keszthelyi gazdag szakmai tapasztalatait így az első közkertben, városi sétaparkban hasznosította tovább. 12 MOL FL P. 275. Birtokgazdálkodási iratok. Kertészet. N. 3­13 MOL FL P. 275. Birtokgazdálkodási iratok. Kertészet. N. 3. 1-3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom