Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)

Csorna Zsigmond: A Festeticsek keszthelyi angolkertjének kialakítása a 18-19. században

A Magyar Országos Levéltár őrzi máig is azokat a terveket, térképeket, amelyek mutatják, hogy Festetics György kastélyparkjában, uradalmában a gyümölcsös és a gyümölcsfák mellett is volt barlanggal, színpaddal, emlékeztető romokkal, művízeséssel díszített kert, amelyet 1792-től a barokk kor útvezetésétől, és az „F G" betűk kirajzolt formáját adó barokkos úttól megfosztva, egyszerűbb, tájképi kertté alakítottak át. De a kastélykerten belül is, amint egy angolkerthez illett, találkozhatott a látogató elkülönített káposztásfölddel, vagy szőlővel és gyümölcsössel, tavakkal és sétautakkal díszített parkkal. 1818-ból ismerjük Géczy József georgikoni praktikáns trimeszteri konyhakerttervét, ágyasokkal, továbbá a kert épségét vigyázó, azt a város kíváncsiskodói elől kerítéssel elzáró Hofstädter Károly 1768-as tervrajzait is. A keszthelyi kertkultúrát jelzik az 1781., majd az 1787. évi keszthelyi üvegháztervek, növényházbeli növényei rendezési tervek, a kerti háztervek és más kerti építmények, lugasok, amelyek a magyarországi korai angolkertekre jellemzőek voltak. Mindez jelzi, hogy nemcsak szóbeszéd lehetett az, amikor a magas szintű keszthelyi uradalmi, majd georgikoni kertkultúráról írtak a szemtanúk.