Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)
Ifj. Gyuszi László: Tata a polgárosodás útján (A zsidók szerepe a 19. és 20. század elején)
azonban újak léptek. 1923-ban a Telkes-testvérek részvénytársaságot alapítottak Tóvárosi Fatelep és Epítővállalat néven. Csillag Jenő 1928-ban szintén részvénytőkén alapuló vállalatot alapított pálinka-, rum-, likőr- és ecetgyártásra. 23 Szintén zsidó tőkével alakult meg 1924-ben a tatai székhelyű Komárom megyei Kereskedelmi Rt., amelynek vezetői és fő részvényesei között a Telkes fivéreken kívül Ballá György tekintélyes tata-tóvárosi izraelita kereskedőt is ott találjuk, valamint az 1934-ben alapított Tatai szén- és brikettárusító Rt. 1930-ban a működő 15 legjelentősebb tata-tóvárosi üzem közül 9 volt zsidó tulajdonú. Nem gazdasági vonatkozású adat, de érdemes megjegyezni, hogy a városban a tizenegy orvosból és fogorvosból öt, a hat ügyvédből pedig kettő volt zsidó. 24 A tata-tóvárosi iparosok és kereskedők szakmai elismerését mutatja, hogy szakmai testületeik vezetői tisztségeinek nagy részét izraelita kollégáikkal töltettek be. A helyi ipar és kereskedelem terén betöltött pozíciójukból következett, hogy kivették részüket a helyi hitelélet alakításából is. Pl. az 1869-ben alapított Tatai és Tóvárosi Takarékpénztár vezetésében alapítása óta szerepet játszottak, sőt az 1900-as évek elejétől nagyobb számban képviseltették magukat. A takarékpénztár volt a legjelentősebb és legerősebb helyi pénzintézet az 1930-as évekig. 25 A teljesség igénye nélkül megemlíthetjük még a hitelszövetkezetként működő Tata-Tóvárosi Segélyegyletet, a Tatai Közgazdasági Takarékpénztárt (később Tata-Tóvárosi Közgazdasági és Iparbank), a Tata-Tóvárosi és Kereskedelmi Bank Rt-t. 26 Magyarországon is történelmileg kialakult helyzet volt az, hogy zsidók nem foglalkoztak, nem foglalkozhattak földműveléssel, mivel nem bírhattak földbirtokot. 1860-tól ugyan egy miniszteri rendelet engedélyezte számukra ezt a lehetőséget, de sem hagyományaik, sem tapasztalataik nem alakulhattak ki ebben a gazdasági ágban. Az 192030-as években mégis jelentős számban találjuk őket az ország legnagyobb bérlői között. Tata-Tóvároson az 1880-90-es években mindössze három zsidó bérlő volt, földbirtokos pedig egy sem. 1911-ben az akkori három jelentősebb földbérlő közül egy volt izraelita, 1925-ben pedig már kettő zsidó nagybérlőről tudunk. 1930-ban gróf Esterházy hét bérlője közül négy volt zsidó. 27 ANTISZEMITA TÜNETEK EGY KISVÁROSBAN „Antiszemita alatt nem kell mindenkit értenünk, aki nem szereti a zsidókat, de nem elég azokat érteni, akik a zsidók ellen uszítanak vagy a zsidókat üldözik, hanem azokat kell értenünk, akikben a zsidók különböző veszedelmes tulajdonságairól, mohó és csaló vagyonszerzéséről, erkölcsileg és politikailag destruktív voltáról, bosszúállásra és hatalmaskodásra való hajlandóságáról egy összefüggő kép alakult ki és rögződött meg. Az antiszemita ebben az értelemben egyaránt lehet becsületes 23 COMPASS 1930/31, 105., 185. 24 HUNYADI 1990, 34. 25 HUNYADY 1990, 11. 26 HUNYADY 1990, 35.; OSVÁTH 1938, 613. 27 HUNYADI 1990, 35-36.
