Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)

Ifj. Gyuszi László: Tata a polgárosodás útján (A zsidók szerepe a 19. és 20. század elején)

és aljas, lehet szelíd és lehet kegyetlen, lehet ártatlan és lehet bűnös: lényege az, hogy olyan ember, s az embereknek olyan csoportja, amely a társadalmi valóság egy darabjáról görcsösen megrögződött, torz képet hordoz magában.'

2

'* Az, hogy voltak Tata-Tóvároson olyanok, akik valamilyen okból nem szerették a zsidókat — lehetséges, nem is célunk ennek ellenkezőjét állítani. Hogy üldözve lettek volna, fizikai nyomás nehezedett volna rájuk, arról nem találtunk dokumentumokat. S hogy a zsidók erkölcsi, becsület- és tisztességbeli mivoltáról általánosan berögződött negatív kép uralkodott volna Tata-Tóváros polgárainak körében, azt cáfolja a rendszeres és általánosan elterjedt közös társadalmi, egyleti és gazdasági ténykedés, az izraelita vallásúak közéleti elfogadottsága, megbecsülése. Társadalmi, szakmai tisztségeket töltöttek be: pl. Brüll Ignác zsidó iparos 1896-tól 1938-ig törvénybíró, tehát választott községi elöljáró volt Tóvároson. De soraikból egyesületi elnökök, tisztségviselők, esküdtek, választott képviselők, megbecsült orvosok és ügyvédek kerültek ki. E pozitív képet némiképp rombolta, illetve az országos hangulatot vette több esetben figyelembe Tatán a „Híradó" (1923-tól „Tatai Hírlap"} című hetilap, amely 1919 után évekig lovagolta az országos antiszemita hullámot. Létezett Tatán egy kis MOVE csoport és 1920-ban az Ébredő Magyarok is létrehozták helyi szervezetüket.

29 Egyik szervezet esetében sem tudunk azonban antiszemita akciókról. A „Hírlap" időnkét közölt ugyan zsidóellenes éllel megfogalmazott cikkeket, híradásokat, de különösebb foganatja ezeknek nem volt. A helyi antiszemitizmus gyökértelensége, létjogosultságának hiánya hamarosan tudathasadásos állapotot teremtett a „Híradó" hasábjain is. A nyíltan zsidóellenes cikkek mellett megjelentek a zsidó hirdetések. Bizonyára kellemetlen lehetett minden kommentár nélkül a soros képviselőtanács és adakozók ismertetésénél felsorolni a tekintélyes számú zsidó nevet. 1924-ben már a fő helyen ilyen címmel jelent meg egy írás: „Ne szidd a zsidót, hanem tanulj tőle!" Többek közt így buzdították, próbálták észre téríteni a fránya zsidógyűlölő tataiakat. A cikkek elemzésekor látható, hogy amellett, hogy szerintük a zsidóságnak rengeteg negatív tulajdonsága van, mégis kénytelenek elismerni pozitív vonásaikat is — de fordítva: az újságcikkek szerint a keresztény magyarok is rendelkeznek negatív tulajdonságokkal. Összefoglalásként néhány általános megjegyzés a zsidóságnak a polgári fejlődésben betöltött szerepéhez: 1. Magyarország gazdasági teljesítményéhez, felemelkedéséhez zsidó vallású polgárai is nagymértékben hozzájárultak. Ök vittek véghez először kereskedelmi forradalmat, amely második lépcsőként mezőgazdasági forradalmat is elindított. BIBÓ 1984, 135-294., 213. Híradó 1920, 30. sz.