Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)

Wagenhoffer Vilmos: Régi sírjelek, sírkeresztek a történeti Kirva község - Máriahalom - Öregtemetőjében

3. A rokokó-barokk elemű sírkeresztek (9 változat) 3-as tagoltságúak (VI. tábla 2.), archai­kus (hasáb) keresztekkel, amelyeken plasztikus Corpusok és vésett keresztes IHS-jel jele­nik meg. Legjellemzőbb vonásaik: széles írástáblájukat alaposan domborodó és síkjából alig kiemelkedő síkszerű oszlopok határolják, fönt többszörösen ívelt mozgalmas vona­lak (szamárhátív), virágfüzérek zárják és hullanak le girlandszerűen. Lábazatának szim­bóluma búcsúzó kézfogás, mélyedéseiben és felületén is felismerhető színek (téglavörös). Általában olvashatatlanok. A rokokó-barokkos szecessziós ornamensektől mozgalmas sírkövek ikertestvérei Zsámbékon, Budajenőn és Leányváron is előkerültek az 1830-as évektől. Felismerhető az anyanyelvi (német) kapcsolat (VI. tábla 2.). 4. A barokk elemű táblás sírkövek (7 változat) szerkezete 3-as, 4-es (VII. tábla 1.). Archa­ikusak, keresztjeik egyik változatának keresztvége - a rokokó-stílusúakhoz hasonlóan - csonkolt horgonyú (VI. tábla 2.). Meghatározó szimbólumai: a míves Corpus és aszta lábánál körülölelő faragott, eredetileg színes kőkoszorú. Színei (piros, kék, zöld) nyomok­ban még felismerhetőek, ennek alapján kerültek felújításra 2001-ben (XI. tábla 2.). Jellegzetes stíluseleme a kiugró, félköríves, többosztatú „barokkos" párkányív, amely befelé patkóívvé — másutt szegmentív is előfordul —, alakul. Két változatán plasztikus kézfogás nyoma. Megjelenik már a kőtömbben álló sírkőfajta, amely sírhalmát kőlapok fogják körül. Néhány sírkőtábla kivételével gyakorlatilag olvashatatlanok. A hagyomány, a tisztelet és kegyelet különleges megnyilatkozásai azok a sírkövek keresztjeire kötött élő virágkoszorúk még 2001-ben is, amelyek egységesen kerültek Mindenszentek és Halottak napján a hozzátartozók és a széles rokonság sírköveire, az 1970-es évekig (VII. tábla 2-3.). E lélekemelő érzéseket ma már ritkán élhetjük át, de a váltást igen: a mai kor tárgyia­sult temető- és virágkultúráján keresztül, de a színes (piros, kék, zöld) sírkövek kőkoszo­rúi ezt az érzelmi hatást nem csak egy éven át (120 éves emlék is van) sugározták felénk - egyik felújított példán keresztül is —, lelki megnyugvásul és tanulságul. Ezt a tanulsá­got egészíthetné ki az új generáció az öreg sírkövek művészi formakincsének felhasználá­sával, a mai sémától eltérő síremlékek felállításakor (VII. tábla 2-3.). 5. Az 1840-es évektől a századfordulóig terjedtek el a zsámbéki kőfaragóműhelyek kisugárzó hatásaként (akár Mogyorósbányáig) a saját anyagból faragott pántokkal, zsi­nórokkal, gyöngyökkel - volutában is végződő - kereteit, különböző formakíncsű, írás­táblájukban szívalakú sírkeresztek (14 változat: VIII. tábla 1.). E sírkövek temetőnk külön­leges kincsei, ha nem is olyan nevezetesek, mint a balatonudvariak. Jellemzőek archaikus keresztjeik (végeik egyenesek, vágottak, ívesek), míves, szépen kidolgozott (dombormű­jellegű) Corpus-aik, amelyeket lent többnyire kőkoszorú fogja körül. A 19- sz. második felébe terjedtek el, de a két vörösmárvány sírkereszt kivételével sírfelirataik csak sejthe­tők. Vannak a mába átívelő szívformák is. Melocco Miklós neves szobrászunk, e csodála­tos szimbolikus formát — zsámbéki mintára — átmentette édesanyja 1985-ben felállított síremlékére a zsámbéki temetőben (VIII. tábla 2. kép.). A szívjelűek elsősorban pajzs-jellegűek (konzoltestűek), vagy táblás sírkeresztek szív­formák díszítéseivel (IX. tábla 1.). Egyik fajtájának különleges szimbóluma a vésett Mária-monogram. Több sírkereszt szövege (VIII. tábla L; IX. tábla 1.) még ma is kibe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom