Kisné Cseh Julianna – László János – Prohászka Péter szerk.: Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Tata 2006-2008)

Bajzáth Judit: A Skoflek-gyűjtemény tata-porhanyóbányai makrofauna vizsgálata

A meghatározott fafajok tipikusan az eljegesedések alatt a Kárpát-medence egyes területein élő fajok maradványai. A megmaradt cédulák alapján jól elkülöníthető két jellegzetes eljegesedési flóra, egy korábbi inkább nyír-fűz és egy e fölötti, azaz későbbi erdei fenyő dominanciájú erdei fenyő-fűz flóra. Ez a leletegyüttes azonosítható a TI g,i és a T2-es rétegek anyagával.

3 2. Rétegtani besorolás A rendelkezésre álló publikációk és az eredeti cédulák segítségével számos esetben kikövetkeztethető, hogy az egyes példányok mely rétegekből és milyen korból kerültek elő. Az interglaciálisból származó flóra nagy valószínűséggel a riss-würm interglaciális Tiliás, Aceres, Corylusos és Quercus-Corylusos rétegéből, a glaciális flórák pedig a würm glaciálisból származnak. A cédulákon szerepelt a würml-würm2 interstadiális megjelölés is, ami azonban a publikációkban nem jelent meg. Az erdei fenyő maradványai ilyen megjelölést kaptak. A riss-würm interglaciálist valószínűsíti a Celtis maradványainak a megléte. Ez ugyanis az utolsó olyan interglaciális, ahol még ez a mediterrán fafaj előfordul, ugyanakkor már nincsenek más egzotikus fajok. A két klímaszakasz azonosítható a Skoflek-Budó által feltételezett klímaszakaszokkal

4 és a Kriván Pál által meghatározott egymásra települő geológiai rétegekkel (TI, T2):

5 — melegigényes fajok: riss-würm interglaciális, TI a-g - hidegtűrő fajok: würm glaciális: TI i, T2 a-g A cédulákon szereplő würml-würm2 interstadiális példányai a Kriván-féle felosztás szerint a T2e réteghez tartozhatnak, a Skoflek-Budó publikáció szerint a Würml végéről származnak. 3. A növényzet és a környezet RISS-WÜRM INTERGLACIÁLIS A különböző rétegekből származó flórák között nincs jelentős fajösszetételbeli különbség. Inkább csak a darabszámban vagy százalékos arányban lehet különbség az egyes fajok között, ami elsősorban tafonómiai és nem éghajlati tényezőkkel függhet össze. Kivéve a TI g- rétegben talált maradványokat, ami nagy valószínűség szerint ebben a sorozatban a legfiatalabb réteg. A fafajokban gazdag flóra alapján a következő potenciális növényegyüttesek rekonstruálhatók: 3 BUDÓ - SKOFLEK 1964; BUDÓ - SKOFLEK 1968. 4 BUDÓ - SKOFLEK 1964; BUDÓ - SKOFLEK 1968. 5 KRIVÁN 1964.