Kisné Cseh Julianna – László János – Prohászka Péter szerk.: Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Tata 2006-2008)

Miklósity Szőke Mihály: Késő római mázas kerámia Brigetio legiotáborából

centrikus körmotívumokkal díszített.

43 Interdsából fenyőág, rombusz és hálómotívumokkal díszített tányér ismert.

44 A peremformára és díszítésre három tokodi töredék hasonlít,

45 valamint a leányfalui anyagból több darab is.

46 Az edény belső részének díszítése a VI. t. 11. darabján is megtalálható. Azonos típusba tartozhat a II. tábla első darabjával, annak mintasorokkal díszített változata. Az edénytípust Liesen és Piriing a késő római É-afrikai kerámiával hozza kapcsolatba.

47 Dombay fémtányér, tál és terra sigillata előképekre utal.

4y Bónis ugyancsak a fémedényeket és terra sigillata chiara

49 edényeket véli előképeknek, emellett kiemeli a sirmiumi műhelyek közvetítő szerepét.

50 b, Kihajló peremű tányér A III. t. 1. darabja egy vízszintesen kihajló peremű, finom kivitelű tányér. Pereme két szélén egy-egy árkolás van, hasonlóan az első táblán látott csészékhez. Belül mázas, kívül mázatlan. A máz alatt engobozás nem igazolható. Ez a forma Bónis szerint ezüstés bronzedényekre vezethető vissza.

51 Jó analógiája található a leányfalui mázas kerámiaanyagban,

52 valamint van két hasonló darab Tokodon is.

53 c, Nagyméretű tál A III. tábla 2. rajzán egy feltűnően nagy átmérőjű tál szerepel. A vízszintes kihajló perem felső része íves kialakítású, két szélén egy-egy bordával. Az edény belseje és a perem felső része mázazott, a perem alja és az edény külső része mázatlan. Engobozás nem igazolható. A leányfalui őrtorony mázas kerámiaanyagában ez az egyik leggyakoribb táltípus, sokféle peremkialakítással, változatos peremdíszítéssel és átmérővel. A táltípust részletesen ismerteti Ottományi az analógiák bőséges felsorolásával.

54 Eszerint egész Pannóniában elterjedt mázas táltípus volt, amely egyaránt megtalálható a telepkerámiában és temetkezéseknél.

55 Bulgáriában is jó párhuzama van.

56 Ottományi a leányfalui tálak analógiáit a Kr.u. 4. század második felétől az 5. század elejéig keltezi azzal a 43 DOMBAY 1957, 193. és 294, 9. kép, V. t. 4, 209. és 294, 19. kép, XVII. t. 4.; BÓNIS 1980, Fig. 67. No 10.; LÁNYI 1972, Abb. 43. 44 KOVÁCS 1992, Katalog No 224/a és egy ugyancsak egyedi díszítésű kaposvári darab a No 125. 45 BÓNIS 1991, Abb. 1.12-14. « OTTOMÁNYI 1991, 16-17, 11-12. t. 60-63, további párhuzamok felsorolásával; KOVÁCS 1992, Karalog No 252. 47 LIESEN 1998, 735. 18 DOMBAY 1957, 294. 49 GABLER 1982. MJ BÓNIS 1991, 130, a mázas tálak részletes tárgyalásával. 51 BÓNIS 1991, 129. 52 OTTOMÁNYI 1991, II. t. 59a. "BÓNIS 1991, Abb. 1. 1, 3. 54 OTTOMÁNYI 1991, 16-17, 11-12. t. » OTTOMÁNYI 1991, 17. 56 KUZMANOV 1998, 82, Abb. 1. No 1.