Kisné Cseh Julianna – László János – Prohászka Péter szerk.: Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Tata 2006-2008)
Miklósity Szőke Mihály: Késő római mázas kerámia Brigetio legiotáborából
Ugyanilyen aljszár kialakítással léteznek mécsesek is a késő római mázas kerámiaanyagban, 33 valamint mázatlan és szürke anyagúban is. 34 A két brigetioi tötedékről nem dönthető el, hogy vajon csészéhez vagy mécseshez tartoznak-e, mindkét eset lehetséges. 2. Tányérok, tálak a, Horpasztott oldalú tányérok A II. tábla első darabja egy vízszintesen kihajló peremű, horpasztott oldalú tányér. Belseje és pereme kívül a perem alsó részéig mázazott. A máz alatt engobozott. A darab jellegzetessége, hogy oldalán oválisán horpasztott és pereme sokszögűre vágott. 35 A horpasztás alkalmazása főleg poharakról, serlegekről ismert, de különösen a késő római korban gyakori különböző edénytípusokon, vélhetőleg fémedény előképek alapján. A horpasztás ismert Dél-Pannóniában, 36 valamint megjelenik egy nem mázazott leányfalui korsón is, mint egyedi megoldás. 37 A vágott pereméi szórványosan megjelenik kerámia és fémedényeken egyaránt, főleg a késő római korban. Pécsi sírból ismert vágottszélű mázas tál, 38 Dél-Pannóniából Brukner közöl két darabot, 39 valamint az afrikai sigillaták formakincsében is fellelhető. 40 Radnóti két bronzedényt közöl ilyen peremkialakítással, amelyeket a késői korra, de legkorábban a 3. századra helyez. 41 A II. tábla 2 a-b darabja feltehetőleg szintén horpasztott oldalú volt, erre a töredék perem alatti deformáltsága jól utal. A két töredék, noha nem illeszthetők össze, kétséget kizáróan ugyanazon edény töredékei. A perem vízszintesen kihajló, hárombordás, a bordák közötti két árokban benyomkodott pontsordísz van, az edényalj belső részén két benyomkodott pontsordísz között bekarcolt félkörmotívumokból álló mintasor. A peremtöredék alsó részének deformáltsága arra utal, hogy az edény oldala horpasztott volt, hasonlóan a II. tábla első darabjához. Az edény belseje és a perem felső része mázas, külső része mázatlan. A vízszintesen kihajló tálperemek díszítése általános, akár pontsorral, akár hullámvonallal, gazdag variációs lehetőségekkel. A darab jó párhuzama a Krefeld-Gellep-i (Gelduba) temető egyik edénye, ahol a tál alja ugyancsak bekarcolt vonalminta mentén elhelyezett pontsorral van díszítve. 42 Hasonlóan jó párhuzam két zengővárkonyi sírokból származó Constantius és Constans érmekkel együtt talált tál, amelyeknek a pereme és alja egyaránt bekarcolt árkolásokkal, hullámvonalakkal és kon33 KOVÁCS 1992, Kat. No 145., 146. Szép példái Carlinoból: BERTACCHI 1976, 187-190., Fig. 8-9. 34 LÁNYI 1981a, 79. Abb. 16. 35 A töredéken csak egy peremszöglet igazolható, így a rajzon kiszerkesztett megoldás csupán javaslat. 36 BRUKNER 1981, T 80., No 35. 37 OTTOMÁNYI 1991, 19, 18. t. 22. 38 FULEP 1977, 31, Grave R/165, Pl. 15. No 9, a Geisler Eta utcai temetőrészlet sírjából, egy belül sötétzöld mázas tál. 3y BRUKNER 1981, T. 93. N§ 157. Sirmiumból és egy másik, 1. századra keltezett darab T. 66. No 21. iU ROTH-RUBI 1990, Abb. 9. H 97. " RADNÓTI 1938, 104-105, XI. t. 57, XXXVI. T. 5-6. 42 LIESEN 1998, 735, Abb. 3,7, Abb. 5,2.