Kisné Cseh Julianna – László János – Prohászka Péter szerk.: Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Tata 2006-2008)
Mráv Zsolt: A pannóniai városok közösségi szoborállításai: Philippus Arabs szoborbázisa Környéről
szobra számára faragták. 30 ) A csonka bázis valószínűleg Mog(...) fórumán éktelenkedett egészen addig az időpontig, amíg elszállították a környei késő római katonai építkezésekhez. (Időtartamban ez közel egy évszázadot jelent.) Ugyanez a jelenség figyelhető meg Aquilia Severa Brigetio municipiumának fórumáról ugyancsak Környére szállított kivésett feliratot hordozó szoborbázisa esetében (Kat. 9.)31 A késő antik időszakban a városi lakosság esztétikai szempontok iránt már érzéketlen mentalitása többek között azt is eltűrte, hogy a bázisok szobruk ledöntése után a helyükön, a város közterületein maradjanak. 32 (Nem érdektelen ezzel kapcsolatban egy időben párhuzamos jelenségre utalnunk. A városokban álló szobrok szisztematikus pusztítása sok helyen, köztük a birodalom nagyobb városaiban is már a Kr.u. 3- sz. folyamán általánossá vált. Aquileiában például a Kt.u. 238-ban épült városfalszakaszokba nagyszámban falaztak be olyan posztamenseket, amelyek bár nem császárok, de a város életében fontos szerepet betöltő személyek szobrait hordozták. 33 A közterületen álló bronzszobrokat Augusta Rauricában a Kr.u. 3. sz. közepe táján egyidejű akció keretében begyűjtötték és megkezdték újra hasznosításukat. Nem kímélték a császárok, köztük a várost alapító Augustus és közeli családtagjainak [Livia?] bronzszobrait sem. Hasonló megmozdulásra következtethetünk Mursellában is, ahol egy Kr.u. 3. sz. közepéig működő bronzöntő műhelyben összegyűjtve nagyszámú beolvasztásra váró bronz császárszobor-töredék került elő. 34 Ugyancsak újrahasznosítás céljából kerültek begyűjtésre azok a nagyméretű, főleg istenalakokat ábrázoló — s éppen ezért valószínűleg szentélyekből származó — bronzszobor-töredékek, amelyeket Savariában a Körmendi úton találtak. 35 ) Szembetűnő tény az is, hogy a két említett környei szoborbázis egyikét sem a város érdekét szolgáló helyi építkezéseken használták fel újra, hanem miután eredeti felállítási helyükön hosszú ideig, hasznosítás nélkül álltak, a hadsereg gyűjtötte be őket saját céljaira, egy távolabb fekvő erőd építési munkálataihoz. 36 30 Aquileiában ekkor már előfordul más jellegű kőemlékek szoborbázisként való újra hasznosítása. Éppen Philippus Caesar aquileiai szoborbázisát (Kr.u. 244-246.) egy késő köztársaság kori síremlékből faragták át: CIL V 8971. vö.: ALFÖLDY 1984, 94. Nr. 73. 31 Septimius Severus szoborbázisa (Kat. 6.) azonban Brigetióban maradt. Elképzelhető ezért, hogy a környei erőd építkezéseihez csak damnált személyek (Iulia Aquilia Severa Kat. 9., Philippus Arabs Kat. 13-) szobortalapzatait hurcolták el. 32 Nem volt ez másként Rómában sem: ALFÖLDY 2001c, 3-24. 33 ALFÖLDY 1984, Nr. 79-83., 89., 92., 94., 97-98. 34 SZŐNYI 1998, 9-18. 35 A Körmendi úti evangélikus templom előtt - más bronztárgyak és szobrok társaságában - bronz Hercules bunkók és bőségszaruhoz köthető gyümölcshalom került elő. A leleteket egy bronzöntőműhely hagyatékaként kell értelmeznünk: BUÓCZ 1967, 55. 36 Másképpen történt ez municipium lasorum/Aquae Balisaeban, ahol Traianus Decius (Kat. 14.) és felesége, Herennia Etruscilla (Kat. 15.) szoborbázisát a város falába építették be. Neviodunumban T. Eppius Latinus szoborbázisát (Kat. 26.) csatornafedlapként hasznosították.
