Kisné Cseh Julianna – László János – Prohászka Péter szerk.: Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Tata 2006-2008)

Mráv Zsolt: A pannóniai városok közösségi szoborállításai: Philippus Arabs szoborbázisa Környéről

2. A pannóniai városok szoborállítási szokásai Részleges vagy teljes feldolgozások eddig csak a Rómában,

37 a regio X Itaiiaeban,

58 a Conventus Tarraconensisben

y) és egyes E-afrikai városokban (Cuicul, Thamugadi)

40 állított szobrok talapzatainak feliratairól születtek. Az E-i határprovinciák e területektől eltérő szoborállítási szokásairól azonban - sem művészeti sem a szobortalapzatok feliratait elemző epigráfiai szempontból — mindmáig nem született átfogó értékelés. A cikk e fejezete a Pannoniában dedikált szobrok egy csoportjával, a városi közösségek és képviseletükben a városi tanácsok által állított szobrokkal foglalkozik, elsősorban megmaradt bázisaik és dedikációs felirataik alapján. Császárszobrok A Duna-vidéki határprovinciák városainak szobordedikálási gyakorlata nagyban különbözik a birodalom belső területeinek, így például EK-Italia, EK-Hispania vagy az E-afrikai provinciák városaiban kialakult szoborállítási szokásoktól.

41 Míg a regio X Italiaeban a szobrok több mint felével a tekintélyes és érdemes polgárokat tisztelték meg,

42 s a szobroknak csak egyötöde köthető a császárokhoz, addig Pannoniában a városi közösségek által, közpénzen dedikált szobrok között túlsúlyban vannak a császárnak vagy a császári család tagjainak állított szobrok (26-ból 18 császárbázis = 70%). Pannoniában feltűnően magas a császári család nőtagjainak állított szobrok aránya (18ból 7 = 39%),

43 amely ebből a szempontból eltér a hadsereg - elsősorban az Imperator személyét előtérbe helyező - vallásosságától és szoborállítási gyakorlatától.

44 A városok tehát nemcsak az uralkodó császároknak, hanem gyakran családtagjaiknak is szobor formában állítottak emléket. Nem ismerünk Pannoniából példát arra, hogy egy városban egy császárnak egynél több szobra állt volna. Ennek azonban elvi lehetősége nem zárható ki. (Elképzelhető, hogy Savariában és Mursában a városalapítók nemcsak haláluk után, hanem még életükben is szobrot kaptak.) 37 ALFÖLDY 2001. 38 ALFÖLDY 1984. 39 ALFÖLDY 1979. 4u ZIMMER 1989.; 1. még mindehhez H0JTE 2005. 41 ALFÖLDY 1984, 17. Anm. 9. 42 ALFÖLDY 1984, 58. 43 Az arány még nagyobb, ha a Kr.u. 3. sz.-ban állított szoborbázisokhoz viszonyítjuk a császári család nőtagjainak állított szoborbázisok számát. Az arány ekkor: 13-ból 7 = 54%. Összehasonlításképpen: a Thamugadi fórumán 18 császárt ábrázoló szobor mellett mindössze 2 császárné-szobrot hordozó bázist találtak (az arány: 10%): ZIMMER 1989, 78. T22. [[Magma ürbica y4»^(usta»], 80. T29. Diva Sabina Augusta. Cuicul fórumán pedig 19 császároknak állított szoborbázisra mindössze egyetlen császárné szobra jutott (az arány: 5%) ZIMMER 1989, 64. C38. Sabina Tranquillina. 44 A Pannónia inferiorból ismert 18 katonai csapategységet állítóként megnevező szoborbázis közül mindösssze egyetlen talapzat - az Ulcisia Castrában a cob, milliaria n. S. S. s. által Iulia Mammaeanak, a mater castrorumnak állított bázis (RIU 868.) nevezi meg a császári család egy nőtagját.